Dörmögő – Oldal 9 – perme képeskönyve

…hogy azért nézzek hírportálokat, hogy tudjam, mikor hogy jutok el a munkahelyemre.
…hogy azért vegyek ki szabadságot, hogy ki ne rúgjanak, mert nem érek be.
…hogy ha éppen nem sztrájkolnak a vasutasok, akkor is késik a vonat.
…hogy sztrájkolók vigyorognak rám a tv-ből.
…hogy holnap, miközben hajnalban gyalogolok keresztül a városon az állomásra, a buszsofőrök a melegedőben falják a szakszervezet júdáspogácsáját, mint tették azt vasutas társaik nemrég.
…hogy pohos, jól fizetett szakszervezeti vezetők a családok karácsonyával zsarolnak.

2007.11.22. csütörtök, 19:14

Velünk élnek a nyíregyházi fák?

Nálam véletlenül került mára az előző két szomorú bejegyzés.
Most este találtam ezt a SZON-on.
Itt pedig megnézheted a videot is…

.

Egyre szebb lesz. 🙁

De vajon mi?

2007.11.19. hétfő, 16:14

1/2

Folytatódik az egy darab egyes számot oldalán viselő vagont olykor tartalmazó, de egyébként csak másodosztályú kocsikkal közlekedő vonatunk története.
A mai szakadt, ütött-kopott, koszos vagonos világban felüdülés egy nem izzadós-műbőrüléses kocsi felbukkanása.
Még akkor is, ha csak itt-ott van fűtés és világítás, és némely ablakot felhúzni sem lehet.

Ilyen külsőségek láttán az ember nem is gyanakszik arra, hogy ez a kocsi a pályaudvari és Elvirabéli kiírás, és a hangosbeszélőn ugyancsak közölt “csak másodosztályú, nemdohányzó kocsikkal közlekedik” bemondás ellenére elsőosztályú.
Eddig a kalauzok sem gyanakodtak erre.
Így hát ha néha felbukkant a szerelvényben a kocsi, igyekeztünk ott helyet találni.
Csütörtökön azonban morcos, szigorú tekintetű kalauz érkezett, és emígyen szólt: “A másodosztályon kellene majd keresgélni legközelebb!”
Hiába érveltünk azzal, hogy a kocsi állapota a másodosztály szintjét sem üti meg (márha nem a mávos normát nézzük), merthogy ott is alapvető lenne a világítás és a fűtés, nem tágított.
Ennél érdekesebb csak az állomási információs hölgy levezetése volt.
Szerinte ha az ugyanazon a vonaton olykor-olykor megjelenő szakadt nem műbőrülésessel szeretnénk utazni, annak a következő a módja:
1. Kimegyünk a peronra
2. Megnézzük, van-e olyan kocsi, amelynek oldalán egyes szám díszeleg
3. Visszamegyünk a pénztárhoz, és vásárolunk első osztályú pótjegyet
4. Megpróbáljuk elérni a vonatot.
A jogosan felmerülő kérdésre, miszerint:
Miért nem mondja be a “műsorközlő”, hogy ma éppen van elsőosztályú kocsi is, a válasz értetlen arccal a következő volt:
Mert fogalma nincs, nem ő állítja össze a vonatot.
Gondolom a vonat összeállító más szakszervezet tagja, és így bizonyára csak az oly ritka sztrájkok idején beszélnek…

2007.11.11. vasárnap, 13:59

A legenda…

Dörmögő, Koncert

Ha egy szót mondhatnék csak a Rock és Blues legendák koncertjéről, illetve inkább a hangzásról, a szó az lenne: szar.
Tudom, ezt a szót még nem láttad leírva nálam, most azonban ez jutott csak eszembe.
Fel vagyok háborodva, hogy egy ilyen helyre el mertek hozni egy ilyen rendezvényt.
Fel vagyok háborodva, hogy az előadók partnerek voltak ebben.
A történet: a bejáratnál kiderült, P. Mobil nem lesz.
Ezért a belépő 200 forinttal olcsóbb.
Mármint a helyszínen.
Mert elővételben ugye…
Nálam mindig kétszázforint ez a dal…
Azt már ott megtudtuk, hogy Tunyó pénteken rosszul lett a koncerten, és ezért marad el a mai Mobil.
Itthon aztán megnéztem a P. Mobil lapját.
Mitagadás, érdekes a közlemény.
Bennem nagyon rossz érzést kelt.
Térjünk vissza a Zrínyi Gimi tornatermébe.
Nos, ez mindenre alkalmas, csak koncertre nem.
Kong, visszhangzik, rosszul szól minden.
És talán néhány beállás is felületes lehetett, gondolok itt például a Lordra, mert Bill utánuk egészen tűrhetően szólt.
De csak sorjában.
Waszlavik olyan volt, amilyenre számítottam.
Talán kicsit mégis gyengébb.
Mintha csak egy floppyt hozott volna a szintihez.
Nem szépítem, borzalmas volt.
A Lordtól nem vártam már azt, mint régebben, de becsületesen helytálltak.
Ha ez a hangosítás felül tudta volna múlni a Sokol rádió minőségét, egy életre emlékezetes maradhatott volna.
Profi zenészek, megcsinálnak egy ilyen koncertet.
Aki igazán ott is volt, Erő, és Misi.
Misi hangja, lendülete páratlan.
Szerencsére Erő játéka hallatszott valmennyire, de Gödike hiába kaparta le a billentyűt a szintiről.
Pedig becsülettel dolgozott.
Loui is ütötte, ahogy kell, a Vidaferipótló viszont nagyon kevés volt.
Azt hiszem, egy basszistának kevés, hogy előre-hátra mászkál a színpadon néha hol Erőnek, hol Misinek van útban.
A Lord jobbat érdemel…
Jött Bill.
Szerencsére ekkorra már összejöttünk annyian, hogy kevésbé kongjon a terem.
De továbbra is azt mondom, a hely alkalmatlan koncertek tartására.
Ja, a Bill koncertről ismét csak azt írhatom, mint eddig bármikor.
Fergeteges volt.
A Király mindig jól választ társakat, és most a basszusgitáros is csúcs volt.
Remélem, a Lord basszusosa maradt megnézni…
A Ricsében igazán az tetszett, ami nem Ricse volt, és az utánpótlás, Nagy Hunor Attila dobolása.
De a hangulatra nem volt panasz, öreg zenészek, tudják mit kell csinálni.
Ja, és fontos még kiemelnem a gitárosukat (no nem a Vedres Joet, a másikat)
Ezután következett a Mini.
Valamikor az ifiparkban láttam őket élőben, koncerten utoljára.
Eszméletlen volt, csak a hangosítással volt még mindig bajom.
Ezután úgy döntöttünk, otthagyjuk a koncertet.
Így nem hallottuk az Emerettát és a Blues Campany-t.
Talán majd egyszer, egy normális helyen.
Ide esetleg egy Bill koncertre megyek el.
De csak azért, mert olyan ritkán jár felénk, hogy semmiképpen nem szeretnék kihagyni egyetlen alkalmat sem.
Ja, képek nem lesznek.

2007.11.08. csütörtök, 15:19

Írtam nemrég arról, hogyan lehet jól csinálni valamit.
Most jöjjön egy ellenpélda.
Ha egyedi lenne, hagynám, de nem az.
MÁV.
Kétféle szerelvény közlekedik Debrecen felé.
Biztosan másfelé is, de én ezen a vonalon élem az életem egy részét.
Szóval kétféle. A szakadt, és a nagyjából normális.
Az utóbbi úgynevezett elővárosi kocsikból áll, viszonylag takarítva is van, hátránya, hogy amikor nekem utaznom kell, éppen nem ő van soron.
Persze néha, mikor későbbi vonatot érek csak el Debrecenben, sikerül kipróbálni, milyen is a normális utazás.
Általában azonban a szakadt-koszos jut.
Hogy is néz ez ki?
Ütött-kopott vagon, módjával takarítva.
Az átlaghőmérséklet úgy 20 fok körüli, amely úgy jön ki, hogy vannak vagonok, amelyeket egyáltalán nem fűtenek, és vannak a trópusi kocsik.
Ezt színesítik tovább a nyithatatlan vagonajtók – néha ezt felirattal is jelzik – és a zárhatatlan ablakok.
Ezek kombinációjából bárki összeállíthatja a neki megfelelőt.
Kíváncsi vagyok, ezekért mikor kezdenek komfortdíjat számolni?

2007.11.07. szerda, 20:50

Sztrájk

Nem mondtam semmit a reggeli sztrájkról, mert bizonyos vonalak megszüntetésével kapcsolatban nekem is vannak fenntartásaim.
Azt azonban már elfogadhatatlannak tartom, hogy több mint tíz órával a munkafelvétel után két órás út alatt egy órás késést szedjen össze vonat.
Úgy gondolom, a sztrájk végeztével a munkának kellene elkezdődnie.
És ez a sztrájkmentes napokra is érvényes.
Ha a vasutasoknak jólesik az együttérzés az utazóktól, arra is gondolhatnának, mi esne jól az utasoknak.
Ezek az idei őszi vasutas sztrájkok pedig azt hiszem, mindössze néhány állást mentenek meg.
Az igen jó fizetésű, főfoglalkozású szakszervezeti vezetőkét.
Pedig lenne mit csinálni a MÁV-nál.

2007.11.06. kedd, 10:34

Graffiti?

Jópár napja egy nyíregyházi fúvásról számoltam be. Az itt látható képpárt Debrecenben kaptam lencsevégre.
Egy lakótelep egyhangúságát próbálták remek ötlettel oldani a színes mozaikok elhelyezésével.
Ez nem tetszett valaki(k)nek. Ezt nevezem én esztelen rombolásnak.

2007.10.31. szerda, 20:05

Meglepetés

No nem én lepődtem meg.
Én szinte biztos voltam benne, hogy a MÁV lesz meglepve azon, hogy az emberek ma is el szeretnének jutni valahova.
A csodálatos élet – mármint az enyém – a nem kevésbé csodálatos vasúttársasággal ma így alakította az estémet:
A munkahelyről nem sokkal a szokásos idő után tudtam elindulni.
Elpazaroltam egy villamosjegyet, mert nem akartam lekésni a vonatot.
Nos, kár volt.
A pályaudvarra érve azt hittem, előrehozott vasutassztrájk van, de csak egy standard ünnep előtti hazautazósdi, melyet a MÁV meg sem kísérelt kezelni.
Annyian álltak sorban a pénztáraknál, hogy alig lehetett átmenni a várón.
Persze sok értelme nem is volt sietni, hiszen két vonaton is volt lehetőségem utazni.
Igaz, nem azonnal, mert az egyik 50, a másik 30 perc késésnél tartott.
Később aztán a késést sem tudta tartani.
Gondoltam, biztosan lesz mentesítő vonat, de nem.
Ígyhát az fél hatos vonattal majdnem nyolcra értem haza.
Debrecenből.
Nem is tudom, miért akarnak sztrájkolni a vasutasok?

2007.10.28. vasárnap, 12:59

Apa kocsit hajt

Bringáztam. No, nem sokat, csak így gyorsabb volt eljutni A-ból B-be, majd B-ből A-ba immár pakkokkal.
Nem, nem adom fel rejtvényként, hogy hány éves a kapitány. 🙂
Egyszerűen csak bringáztam. Nagyapakorú vakvezető pedig kocsit hajtott. Tehát kicsit sántít a szöveg, ami eszembe jutott, de a történet…

“Jáááááááááááájjjj, Apa hogy hajtod a kocsit! Ez borzasztó! Ez
borzasztóóóóóóóó, ez borzasztóóóóóóóó, Apa hogy hajtod a kocsit!
Apa nézd! Egy ismerős megy a járdán és nem lép le az útra mert akkor talán egy kis veszély fenyegeti!
Apa legyint – és Apa kocsit hajt.”

Szóval bringázok.
Nagyapakorú parkol. Majd leltárba veszi a visszapillantó tükröket, és elindul. Nem zavarja, hogy épp mellette készülök elhaladni.
Nekem még vannak reflexeim, és látok is.
Nem halok meg.
Jellemzően pár méter után már mellette vagyok. Megállítom. Elmondom neki, hogy nem a fürdőszobában van, és az ott oldalt nem borotválkozótükör.
Mondja: látott, de úgy gondolta, majd megállok.
Mondom: végülis elérte, de van az a fekete kar, amivel sárga villogókat lehet rongálni a kocsi végein. Ha azt használná… Vagy mindjárt a vészvillogót, az alkalomhoz illőbb.
Mondja: jó, majd figyel, de most siet.
A hosszú élet reményében elbúcsúzunk. Én jobban gyorsulok, óvatosan
hátranézek. Ő is arra siet, amerre én. Szerencsére gyenge már a lába a
gáznyomáshoz.
A kereszteződésen én bringázok át előbb, és ezzel behozhatatlan előnyre teszek szert. Élek 🙂

Az idézet a Tudósok Apa kocsit hajt című slágeréből való. Ha kíváncsi
vagy rá, klikk. Visszatérek még rá nemsokára.

2007.10.26. péntek, 09:42

Új rockszentély Nyíregyházán?

Dörmögő, Koncert

Az igazi az lenne, ha azt írhatnám, újabb, de sajnos ez nem lenne
igaz. Sokszor szóvá tettem már, milyen satnya a zenei élet a városban. És ez egyáltalán nem az előadókon múlik. Nemrég indítottam a Hallgatózó
rovatomat, amelynek pont azt a szerepet szántam, hogy bemutassam a környékbeli zenekarokat. Ne beszéljünk most arról, mennyire nincs időm hallgatózni, arról viszont beszélhetünk, hogy hol is lehetne zenei élet? Vannak ugye a kocsmák – szórakozóhelyek, presszók, pub-ok -, szóval kocsmák. Ezeknek is megvan a maguk feeling-je, lehet akár több zenekaros koncerteket rendezni, mert ugye hosszú az éjszaka, de harminc férőhelyre nehéz tömeget zsúfolni.
Van ugye a Művház, amit így, minden különösebb kommentár nélkül el is felejthetünk sajnos. Megérne egy misét, hogy akkor mitől művház, de tényleg hagyjuk…
Ha már a környéken vagyunk, van a Grund. klikk a képre
Múlt évben volt próbálkozás normális hasznosításra, gondolok itt a Bill koncertre (ami ugye a feljelentéssel végződött a környék lakói által), és egy többcsapatos rockestre (amin ugye nem
lehetett ismétlés, nehogy megismétlődjön a feljelentés), de aztán maradt a popkorn, meg a meglehetősen kommersz valamik.
Van egy szabadtéri színpadunk is, ahová egy csoporton kívül talán a takarítószemélyzet teheti be a lábát, pedig voltak itt remek koncertek anno. Van még egy városliget, ahol ha éppen nem a kisebbség uralja a gyepet, akkor házak épülnek, esetleg a Komár Laci táncol lakkcipőben a majálison.
Aztán van a Bem József Általános Iskola. VIDOR kényszer-helyszínként úgy-ahogy már működött, és ez inkább dicséret nekik. A napokban a Kárpátia koncertezett itt.
Van még egy másik általános iskola, ahol a Tankcsapda volt az utolsó megtűrt emlékeim szerint (ha mondjuk Zoránt, mint rock előadót kifelejtjük, és miért ne tennénk).
És ha már a Tankcsapdánál tartok, el is juthatok lassan a címhez. Valamikori krúdys lévén nehéz ezt mondanom, de bizony a Zrínyi Gimnázium tűnik olyan helynek, ahol talán rockkoncertek is lesznek. Nem mondom, hogy ideális helyszín, de legalább van. Nem megyek most bele a Tankcsapda és a rockzene viszonyába sem…
Szóval ők már játszottak ott. Novemberben pedig… hú, sorolom: Waszlavik, Emeretta Rock Band, Mini, Deák Bill Blues Band, Beatrice, Lord, P. Mobil, és Blues Company. Mondjuk 3000 Ft körüli a jegy – ez azért a Lovardához képest húzós – de remélhetőleg lesz egy darab koncert, amin
ott kell lenni.
Ja, és helyszínként jöhetne még a főiskola. De nem jön. Valamiért nem. Sajnos. Talán majd a napokban avatott új rendezvényteremben. Talán. Nos, hát itt tartunk…

2007.10.21. vasárnap, 10:05

Színes levelek

Míg van, aki arról álmodozik, hogy egyszer végre kijut a szép színes őszi erdőbe, vannak, akik mindent megtesznek, hogy ne kelljen a színes levelekkel bajlódni.
Sajnos ez egyre jellemzőbb Nyíregyházára 🙁
A belvárosban úgy kövezik le a zöld területeket, mintha az életük függne tőle, de a város többi része sem mentes a fanyüvőktől. Azt gondolná az ember, hogy sportolni a legjobb a friss levegőn, kellemes zöldben.
Úgy tűnik, téves ez a nézet. A Garibaldi utcán lévő teniszpálya elég közel esik a lakásomhoz, így még most is elég gyakran megfordulok arra. Korábban pedig szinte naponta elhaladtam mellette.
Kb. két éve kezdték megunni a teniszező urak, hogy holmi színes levelek ragadnak autójukra, miközben ők sportolni hajtanak vele.
Meg is történtek az első lépések ennek megakadályozására.
Aztán további lépések történtek.
Majd újabbak.
Egy időre más dolguk akadhatott a favágóknak. Gondolom, kapásból tudsz legalább két példát rá. Tegnap bevásárlás közben ismét elsétáltam a teniszpálya mellett. Illetve csak haladtam volna, ha nem küldenek át a másik oldalba. Ez nyilván az én érdekem volt, nem is vitatom. Ugyanis úgy vágták a maradék fák tetejét valamilyen darus emelőről, hogy a lehulló jókora darabok – ha eltekintünk a favágók gyakorlatától – teljesen véletlenszerűen hullottak alá. Mindenféle köteles biztosítás nélkül. A nagyobb bajnak mégis azt tartom, hogy aláhullottak…
Délután visszatértem fényképezőgéppel. Ha megnézed a fenti linkeket is,
láthatod, alapos munkát végeztek.

2007.10.20. szombat, 13:20

Nem szép…

…hallottam a hátam mögül, mikor a hőlégballont fényképeztem.

Elgondolkodtam, hogy nekem eszembe sem jutott, hogy azért fényképezem, mert szép.
Sokszor fényképeztem már “nem szépet”, sőt, volt, amikor a nemszépség volt a legfőbb oka, hogy fényképezzek.
Egy régi fotóskönyv jut sokszor eszembe. A képen egy
söröskorsóval egyensúlyozó gyermek látható, mint elrettentő példa arra, mit nem
“szabad” fotózni. Akkor, ezzel is voltak fenntartásaim. Úgy gondoltam, nem az a baj, hogy lefényképezték a gyermeket a korsó sörrel, hanem hogy a kezében van. Az persze más, hogy ezt nem “portréként” kell fotózni. Azóta sokat változott a világ sajnos(?). Ma egy magát valamirevalónak tartó “újság” vagy “hírportál” meg sem lehet – szerintük – szenzációs képek nélkül. Az igazán érdekes manapság az alkohol-, vagy narkómámorban botladozó sztár, vagy a ripityára tört véres jármű.
A legfrissebb, ami miatt ezt most írom pedig helyi hír, helyi médiában. Szerintem már az sincs nagyon rendben, hogy az a hír, hogyan szállítanak el egy túlsúlyos holttestet. De hogy erről még képsorozat is megjelenjen, és szándékosan főoldalon tartsák…
Remélem, sose süllyedek arra a szintre, hogy ilyenből kelljen megélnem. Akkor már inkább a csúnya nonprofit hőlégballon…

2007.10.12. péntek, 09:27

Hálás utókor

Hosszú ideig nézhettük, hogyan romlik a Hősök tere – Dózsa György út közötti dufart állapota. Ennek ellenére sokan megfordultak itt nap mint nap. Érdekes hangulata volt még romosan is. Meg hát volt az antikvárium, ahol nem volt lehetetlen, a hanglemezbolt, vagy az elektronikai alkatrészbolt behozta a különböző érdeklődési körű embereket. Aztán egyszer csak felújították. Legalábbis nagyobbrészt, belül. Ha elfelejtjük, mennyire nem illenek oda a pénzintézet légkondijai, elmondhatjuk, szép lett. Aztán utolérte az értelmetlen rombolás. Általában szeretem a graffitit, ha tehetséges a “mester”. Mert ő tudja, hova, mit, hogyan. Itt nem ez volt a cél. Kár érte.

2007.10.10. szerda, 10:31

Minden áron

“Még kérdéses, hogy hány sávon, de az már biztos, hogy a téren át S alakban”
Buszozok. Két idős hölgy beszélget a hétfői önkormányzati ülésről.
A téma mi más lenne, mint az Országzászló tér átépítése. Hétfő este egy darabig követtem az eseményeket, de aztán nagyon zavart már a szokásos “mindenki beszél, de senki sem hall”, így továbbálltam. Nem úgy a nénik. Így hát rövid összefoglalót kapok, mi maradt meg nekik a gyűlésből.
A lényeg, hogy nem értik, csak hogy elfogyjon a pénz, miért kell feldúlni a belváros maradék részét is? Valahonnan tudni vélik, ha nem mi költjük el, Debrecené lesz.
Ezzel kapcsolatban ugyan vannak fenntartásaim, de hozzájuk hasonlóan úgy vélem, ha nem tudják értelmesen elkölteni, inkább legyen.
Évtizedek óta tervezgetik a kis- és a nagykörutat is, egyre rosszabb
elképzelések jönnek elő.
Van immár egy majdnem nagykörutunk, amit egy időközben felépült üzletház miatt nem lehet befejezni. Van egy majdnem kiskörutunk, amelyet egy másik üzlet miatt nem lehet a tervek, és az ép ész szerint befejezni. Lett egy szarkofágunk, amelynek sikerült – legalább építése idejére – a közforgalmat kiterelni a belváros egy részéről.
Elkészülte után – a jelenlegi sétálóutcáéhoz hasonlóan bizonyára ide is visszatér majd a gépkocsiforgalom a kerékpárosokat üldöző közteresekkel együtt.

Kerékpárral behajtani tilos tábla a Kossuth tér sarkán.
A kiskörút pedig fanyüvő kígyóként bekebelezi a maradék parkot és a szebb időket látott fákat.
Remélhetőleg valahova építenek egy remek betonfalat, ahova a most oly szelíddé vált környezetvédők vetítgethetnek majd a Nagy Gödör Üzletház falához hasonlóan. Igaz, erre az időre legalább ismét színes lesz (lett) a belváros…

2007.10.05. péntek, 10:07

1. szabad nap

Tudom, egybe is írhattam volna, de így kicsit többet jelent.
Még mindig visszatekintős bejegyzés, tehát tegnap reggel.
(Annyi portál működik így évek óta… ez történt tegnap 😉 )
Mindenesetre a szabadságom alatt visszaállok a normális írásra, aztán majd talán PUF-osan:
“A reggel igazi magyar reggel,
A munka vár én nem maradhatok.
Csodálatos a rendszer,
Ez a rendezettség a legnagyobb fokon …”
…a mareggelírottholnapjelenikmeg-re.
5:02 – írta az óra, mikor ránéztem. Te hülye vagy! – mondtam magamnak, és már aludtam is tovább.
Fél nyolc körül ébredtem ismét.
Bambultam vagy negyed órát, aztán főztem egy KV-t.
Szokatlan volt az első korty a munkahelyi brrr motoros KV? után, de ettől olyan hétvégi hangulatom lett.
Az erkélyre kinézve meglepődtem.

Míg én sötéttől sötétig dolgoztam, kékre festették a házat szemben. Lassan a környéken már csak a mi házunk marad ki a felújításból. Bár így könnyebben hazatalálok. 🙂
Aztán nekiláttam rendet csinálni a naplómban.
Kicsit kicsinosítottam a BB-s bejegyzést, amelyik tegnap jelent meg.
Megkeresgéltem a linkeket a hírekhez, berakosgattam a plakátokat a
Programajánlómba.
Elnézegettem a “látogatós” lapokra – sajnos elég hamar végeztem -, és most itt vagyok, és írom a bejegyzést holnap (ma) reggelre, legalábbis elkezdem.
Mai (tegnapi 😉 ) tervem, hogy benézek volt munkahelyemre.
A héten beszéltem pár emberkével, és nekem is jól fog esni kis feltöltődés közöttük.
Munka ügyben is ellátogatok a másodmunkaadómhoz, megbeszéljük a továbbiakat.
Kis bevásárlás is ráférne az éléskamrára, ez valószínűleg több
lépcsős lesz.
A takarítás, pakolás még halasztódik, mint ahogy – az időjárást elnézve – az Ungvár sétányos fényképezés is.
Amilyen hülye vagyok, megnéztem az időjárás előrejelzést, így hétfő-kedd körülre teszem a fotózás idejét.
Ahogy ezt leírtam, elkezdett kisütni a Nap 😀
Indulok is lassan dolgaim után…
Gyalog indulok, ma fényképezőgép nélkül.
Ma más dolgom van, közben pedig csak lődörögni akarok.
A Korányi út elején nagy munka folyik.
A beton végre oda kerül, ahova való, az útba.
Közben a járda mellé végig korlát kerül, így megszűnhet talán a nagyik ámokfutása az öt sávon át.
A járda szélesítése azonban érdekes technológiával történik. Megpróbálják a füves parkkal megtartatni a betont.
Egyszerű gödörásás, bele a beton a furikból, és már kész is a járda-kerékpárút kombó.
Tovább megyek.
A Dózsa György út közepén bontanak.
Újabb régi ház tűnik el.
Úgy tűnik, már mindent lehet… 🙁
Továbbhaladva sem vidámabb a kép.

A Nagy Gödör Üzletház rondább és nyomasztóbb, mint valaha.
A művház olyan mellette, mint egy földbe taposott hernyó.
Szomorú, hogy ez tetszik valakinek…
Lassan befejeződik a piros ház felújítása.

Közeledek a Kossuth tér felé.
A homokszobrokat éppen fellapátolják a teherautókra.
A hit marad a téren, meg némi fóliaszemét.
Pár méterre az Állatbarát Alapítvány sátra, merthogy ma van az Állatok Világnapja.
A Kossuth téren nem nézek hátra, véletlenül sem akarom látni a rombolást.
Szerencsére éppen cigiszünet van a Metropol bejáratánál.
Mosolygó arcok fogadnak.
Szeretek ide érkezni.
Bár pár percesek csak a szünetek, akivel találkozok, van egy kedves szava, mosolya.
Jó lenne még mindig itt dolgozni…
Nem tudom, mennyi időt töltök ott.
Lassan tovább indulok.
A hétvégi munkám eredményesnek bizonyul, rendben működik minden.
Persze azért van meglepetés is.
Koradélután indulok haza.
Itthon utánajárok a meglepetésnek, úgy tűnik, kezelhető.
Így hát mehetek Kisvárdára pénteken.
Nem indulok túl korán, mert úgy tűnik, kb. egy jó órás dolgom lesz.
Valamikor estefelé érkezek terveim szerint.

2007.09.29. szombat, 14:00

Betontitanic

Kíváncsi lennék, van-e tipped, mi lehet a címbeni dolog?
Nem ma keletkezett a név, nem is én találtam ki, még abból az időből származik, mikor a Nagy Gödör Üzletház – no, ezt viszont én – a nagy gödör szakaszánál tartott, és reménykedhettünk abban, hogy híres elődjéhez hasonlóan ő is eltűnik majd a süllyesztőben.
Ez álom maradt, a nyomasztó Csernobil-klón immár sokadik nevén ott kísért a belváros közepén.
Elvégre ebben a fene nagy demokráciában legalább a névről had döntsön a nagyérdemű…
Minap bokrétát kötöttek az épülő Nagy Gödör Üzletház tetejére, így már biztosan nem lesz fű a helyén 🙁
Szebb sem lett tőle, de legalább biztosak lehetünk benne, hogy nem építik tovább… felfelé.
Mint láthatod, az építkezés remekül illik a környezetbe.

És hogy miért is foglalkozom ilyen sokat vele?
Mert nehezen tudom elfogadni, hogy ilyen egyszerűen tönkre lehet tenni a belvárost, és minden egyes újabb híradásról eszembe jut, milyen szép nonprofit park lehetne a helyén.
A betontitanicot pedig Cseka blogjában olvastam, a szeptember 17.-ei bejegyzés.
A Nagy Gödörre visszatérve múlt hétvégén jártam a belvárosban.
Jókora vas gerendák kötik össze a leendő üzletház két szárnyát.

Ezek tartják majd azt az üvegfolyosót, amelyről büszkén írták a nagygödörhívők, hogy milyen remekül átlátszó lesz majd.
Bizonyára elkerülte figyelmüket, milyen átlátszó lehetett volna a belváros betonszarkofág építés nélkül…

2007.09.28. péntek, 20:00

Késő bánat?

Most én is egy volt eseményre hívom fel a figyelmet.
Szomorú vagyok kicsit, hogy csak most vettem észre az Index Keletben az írást.
Az események tegnap, és ma voltak.

Mondhatod, kicsit elkéstek a szervezők. Lehet, mindenesetre talán néhány fa még megmenthető az Országzászló téren, nem jutnak ilyen sorsra, mint Kossuth tér környéki társaik:

2007.09.24. hétfő, 13:49

Sétálóutca