Hét közepén találtam a hírre, hogy péntek délután az Európai Mobilitási Hét keretében a nemrég alakult R. T. Duó akusztikus műsorát láthatom a nagykállói sportpályán.
Mivel eléggé megcsappantak a számomra érdekes élőzenei koncertek a környéken, és egyébként is érdekelnek az új projektek, ezt a programot választottam a korábban tervezett csoportos sóstói séta helyett.
A formációt Molnár Renáta, és Száraz Tamás alkotják, ami azért előre vetítette, hogy nem érhet csalódás a szabadtéri eseményen. Ráadásul remek napsütéses idő is volt, így a környékbeliek érdeklődése is adott volt.
A műsort ismert hazai és külföldi slágerek alkották, nem csoda hát, ha a közönség is beszállt vokálozni olykor.
Szóval jó döntésnek bizonyult a kirándulás, mutatok is pár képet a hangulatról.
Klikkelj az ittenire!

Berettyóújfalu főterén, a Tájak Házak Ízek Fesztiválon töltöttük a szombat délutánt, estét. Tulajdonképpen a kivételes zenei kínálat miatt érkeztünk – erről később -, de a “jó ebédhez szól a nóta” záró taktusaira besétálva a térre kiderült, hogy egy igen nagy létszámú főzőversenybe is belecsöppentünk. Erről ugyan nem lesznek képeim, de a látvány, és az illatok hamar étkezésre csábítottak. A jelképes áru kóstolójegyért pedig akkora adag finom ételt kaptunk, ami kifogott rajtunk.
Térjünk át azonban a zenei kínálatra, amelyről képi dokumentálásom is lesz az írás végén.
A Bihari Blues Kör egyesület szervezésében blues zenekarok érkeztek az ország több pontjáról, és persze helyből is. A négy formációból három Female Fronted zenekar volt, nem is akármilyen tudású énekesnőkkel.
A helyi Mood Swing formáció indította el a zenei cunamit. Nem hallottam még őket, de a kirándulás előtt tájékozódtam. Biztos voltam benne, hogy oda kell érnünk a kezdésre. Szerencsére sikerült, és igen remek indítás volt a koncert. A képeken majd láthatod a zenekar felállását, kiemelném természetesen az énekest, és a hegedűst vokalistaként is külön.
Csendes kezdése volt a műsoruk egy jó kis koncert estének.

A Sztrapacska Blues Band a tulajdonképpeni bakancslistás zenekarom volt. Jó ideje készülök koncerten is meghallgatni őket. Most sikerült, és azt hiszem, itt kell nagyon keresnem a szavakat.
Üldögéltünk a Makk Kálmán Mozi lépcsőjén, ahonnan elég jól rá lehetett látni a színpadra oldalról. Szedegettem elő a fényképezőgépemet, mikor megszólalt a zenekar. Készültem, ami nálam zenehallgatást is jelent, de amikor Bogi elkezdett énekelni, a lélegzetem elállt. Hihetetlen hangfekvés, gyönyörűen játszik a hangjával, és ahogy a koncerten kiderült, bármit elénekel. Hibátlanul. Emellett rendkívül pozitív kisugárzása van. Nem keresem a szavakat, majd meglátod a képeken, miről beszéltem.
Szóval ezt a koncertet is nagyon élveztem. Kis szünettel – a főzőverseny eredményhirdetése után még visszatértek – úgy egy órát játszottak, és nagyon bánom már, hogy csak egyet élőztem. Mondjuk azt azóta nem tudom hányszor néztem végig.

A Szegedről érkező Flóra & The Blues Fusion énekesnője is olyan meggyőző és hibátlan volt a fronton, mint valahány formáció énekese. Aki ismer egy ideje, tudja, hogy énekes mániás vagyok, mert igazán a fronton lehet belegyalulni a zenekar előadásába. (Meg persze a technikusok által, de itt ők is kiváló, pontos munkát végeztek.)
Flóráék meglepetés voltak számomra, indulás előtt nem kerestem rá videójukra, így ott, a helyszínen kellett rájuk csodálkoznom.

Ezután volt kis blues szünet. Nem hittem a szememnek, ahogy a szervezők elbontották a főzőhelyeket anélkül, hogy a közönséget egy pillanatra is megzavarták volna. Itt kicsit visszatérek a gasztro részhez. Nagyon jól szervezett volt itt is minden. Mind a főzők, mind a szervezők igazi vendégfogadóként várták az érkezőket.

Az este zárásaként visszatértünk a blues zenéhez. A koncertsor szervezőjének zenekara érkezett a színpadra.
A Simple Blues Band “munkásságát” követem egy ideje, velük tehát biztosra mentem. És amikor a padon üldögélve megláttam, hogy Kovács Lajos egy nagyobb táskával közeledik, biztos voltam benne, hogy ott fog állni ő is a szájharmonikáival. Így is lett, de ez nem minden.
Olykor visszatért a színpadra a Sztrapacska Blues Band gitárosa, és kicsit az énekese is. Hatalmas mázlival pont ezt is elcsíptem az egyik esti élőzéssel.
Aztán fagylalttal a kezében megjelent a téren Köteles Róbert. Péter körülbelül két mondatos győzködése után indultak a technikusok a színpadhoz, hogy portot csináljanak neki, és már indult is a szájharmonika párbaj Kovács Lajossal.

Apropó, tecnikusok. Úgy délután fél kettőtől este tízig voltunk a téren. Ezalatt minden technika, átállás hibátlanul működött. Mikor Péter megkérdezte, tudtok-e egy mikrofont adni Boginak, nem telt bele két perc, és már énekelhetett is a színpadon.
Ja, ezt is elcsíptem videóilag. 🙂 Szóval felejthetetlen nap volt, ahogy írtam a közösségi oldalamon – ahol egyébként a videókat is megnézheted -, elejétől végéig újraélném bármikor.
Most viszont eljött az ideje a kép nézegetésnek, előtte azonban megköszönöm Péternek, és mindenkinek, aki bármit is tett azért, hogy ilyen felejthetetlen napunk legyen. Természetesen a fellépőknek is, akiket az itteni képre klikkelve nézhetsz meg, és persze az írásban linkeltem az elérhetőségüket is.

Különleges környezetben szervezett nyárzáró eseménysorozatot a Vajai Művelődési Ház. A négy alkalmat magában foglaló rendezvény négy különböző stílusú zenei megszólalást biztosított a Vay Kastély udvarán.
A Parlando Acoustic – harmonika – gitár megszólalása után Csernák Tibor Máté Péter estje következett, majd világzene a Sonivius Vappae előadásában (pont a VIDOR nyitó napján 😉 ), tegnap pedig Száraz Tamás előadásában hallgathattunk slágereket.
Kiválóan szervezett eseménysor volt, remélem, lesz még sok hasonló ebben a kellemes környezetben.
A tegnap délutánról is vannak képeim, nézd meg őket az ittenire klikkelve!

A régi VIDOR Fesztiválok utcazene hangulatát idéztük meg péntek délután. Igaz, nem Nyíregyházán, hanem a vajai kastély udvarán.
A Sonivius Vappae középkori zenét odaillő hangszereken játszó formáció.
A ciszter, középkori duda, síp, ütős hangszerek kíséretében felhangzó éneküket éppúgy hallhatod hazai és külföldi várjátékokon, mint felvonulásokon, utcákon, tereken, de olykor táncra is buzdítanak.
A környékünkön viszonylag ritkán járnak, de kevés utazással többször is sikerült már utolérnünk őket.
Legutóbb pénteken, Vaján. Erről mindjárt mutatom is a képeimet, de előtte ajánlom a vajai rendezvény sorozat negyedik, utolsó részét. Ahogy a linken is láthatod, csütörtök délután Száraz Tamás érkezik a vajai kastély színpadára.
Most klikkelj a képre!

Az első gondolatom, mikor megláttam az eseményt az volt, hogy “Ez most hogy?”. Akusztikus gitár és tangóharmonika, amiről persze a koncert első percében kiderült, hogy nem tangó, bár az első két dal tangó volt, amit játszottak. Szóval annyira érdekesnek, különlegesnek tűnt a dolog, hogy úgy gondoltam, ott leszek.
Jó döntés volt.
A közösségi oldalamon három videót is láthatsz a Parlando Acoustic előadásáról, amiből azért kiderül, hogy egyáltalán nem volt egyhangú a műsor. Különösen ha még hozzávesszük, hogy a harmonika mellett hol akusztikus gitár, hol bőgő, a másik oldalon pedig hol cajon, hol furulya szólt, ami azért azt is mutatja, hogy nem akármilyen tudású zenészek kápráztatták a közönséget a Vajai Vay-kastély udvarán.
Ez egy rendezvénysorozat első darabja volt. Hétfőn Máté Péter est lesz Csernák Tibor előadásában, pénteken a lármás semmirekellők, azaz a Sonivius Vappae hozza el a középkori zenét a kastély udvarába. Zárásként pedig Száraz Tamás műsorát láthatjuk 29-én.
Most azonban nézzük a tegnap képeit, klikkelj az ittenire!