Meglepetés

No nem én lepődtem meg.
Én szinte biztos voltam benne, hogy a MÁV lesz meglepve azon, hogy az emberek ma is el szeretnének jutni valahova.
A csodálatos élet – mármint az enyém – a nem kevésbé csodálatos vasúttársasággal ma így alakította az estémet:
A munkahelyről nem sokkal a szokásos idő után tudtam elindulni.
Elpazaroltam egy villamosjegyet, mert nem akartam lekésni a vonatot.
Nos, kár volt.
A pályaudvarra érve azt hittem, előrehozott vasutassztrájk van, de csak egy standard ünnep előtti hazautazósdi, melyet a MÁV meg sem kísérelt kezelni.
Annyian álltak sorban a pénztáraknál, hogy alig lehetett átmenni a várón.
Persze sok értelme nem is volt sietni, hiszen két vonaton is volt lehetőségem utazni.
Igaz, nem azonnal, mert az egyik 50, a másik 30 perc késésnél tartott.
Később aztán a késést sem tudta tartani.
Gondoltam, biztosan lesz mentesítő vonat, de nem.
Ígyhát az fél hatos vonattal majdnem nyolcra értem haza.
Debrecenből.
Nem is tudom, miért akarnak sztrájkolni a vasutasok?