2008.06.28. szombat, 22:29
Kispál az m1-en, most
0:45
Kispál után meg Új Nem az A38-on.
Jó ez az éjszakai közszolgálati. 🙂
2008.06.25. szerda, 10:14
Hallgatom a Király Hatvan csapás című vadonatúj albumát, és futkos a hideg a hátamon.
Persze én elfogult vagyok Bill Kapitány zenéjével, mert azt hiszem, nem tudok nála hitelesebb előadót mondani.
 |
Az album egyébként egy élet áttekintése. Fantasztikus, igényes, mondanivalós szövegek, páratlan előadásban. Egyszerűen leírhatatlan, amit érzek, mikor itt szól mellettem, vagy útközben a fülembe. Második napja csak ez a zene maradt a telefonomon… Azt írtam, egy élet áttekintése. És olykor nagyon furcsa érzés fut át rajtam. Ezt sem tudom leírni. Hallgass bele, hallgasd meg, olvass bele a szövegekbe, talán megérted, mit próbáltam leírni. Néhány részletet beírok kedvcsinálónak. Már ha Bill Kapitány zenéjéhez kedvet kell csinálni… |
|
Jó volna, ha a régi banda ismét összejönne, Voltak percek, nagy dáridók, Megloptak sokan engem, A televíziót nem nézem, Kiénekeltem magamból 20 év bánatom, |
Kéne egy hűtőszekrény, Kéne aztán Uram, egy nagy színpad is nekem, Városok, falvak, fesztiválok, Úgy legyen! |
2008.06.24. kedd, 07:14
Talán feltűnt, hogy a blues magyarországi királyának képe látható a banneren vasárnap estétől.
Ennek igazán holnap lesz jelentősége, illetve kicsit ma…
Tegnap délelőtt kb. két havi sikertelen próbálkozás után végre úgy érkeztem a fodrászhoz, hogy vagy másfél óra értelmetlen üldögélés után nagyjából igaz rám a mai post címe. 😀
Vasárnap óta egyfajta zenét hallgatok, erről majd holnap írok.
Amiért most mégis megemlítem, volt időm kicsit készülni erre az írásra, és hajvágásra várakozva a gondolataimat is rendeztem kicsit.
Hogy a címhez is kötődjek, előkerestem néhány Rocktóber-változatot.
Rocktóber, 1981
Rocktóber, Vikidál, 1997
Rocktóber, Tunyó, 2005
…aztán egy idézet holnapra, holnapról, holnaphoz, mielőtt megnézed a klippet.
“Csak azt mondanám: itt vagyok, nem változtam semmit.
Lehet még az öregtől sok mindent tanulni.
Azt mondanám a hűség megpróbáltatás,
Nem könnyű a játék, nehéz az utazás.
A Híradókban azt mondják majd, összejöttek a vének
De az apák, s az anyák egy korszakról mesélnek.”
Rocktóber, 1995
2008.06.13. péntek, 09:57
Reggel valahogy időben sikerült elkészülnöm.
Nyugodtan lesétáltam a lépcsőházban, közben fülemben a Whitesnake Is This Love című, sodrósnak éppen nem nevezhető zenéje.
Az utcán csendes eső fogadott.
Nem siettem, nem vettem elő esernyőt.
Jólesett csendesen, nyugodtan sétálni.
Aztán váltott a zene.
“Öregesen, ahogy jólesik…” – hallottam.
Vigyorogva sétáltam tovább a szemerkélő esőben.
2008.05.31. szombat, 12:14
A hely: Mustárház.
Az időpont: május 17.
Az alkalom: Amatőr zenei tehetségkutató verseny.
A résztvevők a fellépés sorrendjében: Nitro, Északi Pályaudvar, Rockstone, Creep, Hátsó Bejárat, Zumbeispiel, Cassiopeia, Fair Play, Face Down, Shortbus Circus, REC, Hate, Peanut Project, Lélekmátrix, Hipertónia, Fuzz Meh.
Én a Hátsó Bejárat végefelé értem oda sajnos, így kihagytam a Creep-et.
Állítólag nagyon jók voltak.
Képek a Zumbeispiel-lel kezdődnek az albumban.
Lássuk a helyezetteket:
6. helyezett a REC (közben rájöttem, a Lovardában láttam őket korábban, a Rocksuli koncerten),
5. a Fair Play (jó zene, különleges az egy számra beugró énekes),
4. a Peanut Project (egyedi hangszerek, hangszerelés, előadásmód),
3. Shortbus Circus (nekem a legjobban az ő zenéjük tetszett, kiemelkedő volt a gitáros-énekes srác – nem a képen lévő, hanem a világos pólós),
2. Zumbeispiel (pörgős bulizene),
1. helyezett pedig a Creep.
Róluk sajnos nincs fotóm.
Mindenképpen meg kell említenem a Fuzz Meh formációt is, mert nagyon ígéretesek.
Azt hiszem, talán az apró hangszer kezelési probléma miatt csúsztak ki az első hatból.
Én azonban őket teszem be linkképnek a fotóalbumhoz.
Ne feledd, két hét múlva nyárindító koncertek a Mustárházban!
klikk a képre
2008.05.20. kedd, 09:14
Szerencsésen indult a reggel.
Nem aludtam el, bár az ébredésem (értsd telefonébresztő) után vagy 15 perc kiesett az életemből.
Azért csak elkészültem, és útközben jókora meglepetések értek.
Talán mondtam már, tekintélyes mennyiségű zenét tartok a telefonomon, és véletlen lejátszásra van állítva.
Így folyamatos meglepetések érnek. 🙂
Tegnap hazafelé a vonaton a félötöstömegben a következő hangzott fel:
“Annyira szeretek menni egyedül valahová.
Valahonnan el és onnan meg máshová.
Az út feléig még néha visszanézni
De onnan már az van, hogy végre odaérni.”
Aztán ma reggel a buszhoz sétálva kedvenc Médium zeném, a Rémkirály ébresztett.
Nyomban utána pedig Dire Straits, majd a Bye bye Johnny a Kopaszkutya albumról.
Ezek után akár jöhet is a délutáni vizsga. 🙂
2008.05.17. szombat, 09:45
Nem ma történt, mikor a P. Mobil koncertjein fenti sorokat lehetett hallani.
Nem ma.
25 éve…
A P. Mobilt elhagyó zenészekből néhány új csapat építkezett.
A Dinamit a messzi homályba vész, és Pandora szelencéje is bezáródott azóta.
A P. Mobil pedig jó néhány, a zenekart alapjaiban felforgató átalakulás után ott tart, hogy szinte csak a Lóri van.
Néha felnézek a lapjukra, mert még mindig nem adtam fel a reményt, hogy lesz még egy új, jó Mobil lemez.
Azonban ha nem akarom hitegetni magam, el kell ismernem, nem sok esély van már rá.
A fórum a lapon szinte csak acsarkodás, Lóri blogjából süt a gyűlölet.
Már szinte mindenkit elmart maga mellől.
Illetve mindig lesznek újak, több-kevesebb sikerrel.
Most néhány volt mobilos zenész összeáll, és csinál egy mobildalos turnét, de ahogy az egyik fórumos hozzászóló írta, igazán nagyot egyikük sem robbantott, nagyrészt a múltból próbálnak megélni.
Persze ezzel a kijelentéssel kicsit vitába szállnék megemlítve néhány zenekarnevet, akikre azért mégsem mondható, hogy csak a Mobilból élnek, sőt.
Coda, Tunyogi Band, Rockband.
Ők valamennyire saját arculatot alakítottak ki, (szerintem) remek saját zenéik is vannak, még ha olykor felcsendülnek a mobilos dalok is.
Én ezt egyáltalán nem tartom árulásnak, hiszen a Mobil nagyon szép korszakaiban voltak valamennyien a zenekar tagjai.
Úgy tűnik, Lórinál az általa kirugdosottak mobildalos összeállása verte ki végleg a biztosítékot.
Mert miközben ő éppen énekest keresett a frissiben kirúgott Joe helyett, dobosuk az SBB-vel turnézott, egyik régi-régi gitáros (bocs, hogy csak így) a kínai nagyfalról tért vissza…
Szóval a zenekarra most inkább a P(erpetum), mint a Mobil illik, de már vannak ismét koncertjeik.
Időről időre jelennek meg új tagok, de a dal ugyanaz marad.
És a baj nem ez, hanem hogy hiányoznak az új számok, az új lemez, bár egy új szám is elhangzott a május 1.-jei koncertjükön.
Éppen azok mondják, hogy a mobildalosok a régi Mobilból élnek, akik valóban nem mutattak fel új dalokat.
Ehhez jön még az acsarkodás, ami miatt lassan a hit is elvész, hogy lehet még valami.
Pedig jó lenne még ilyen koncert.
Én pedig, ha tehetem, elmegyek mindkét (mindahány) formáció koncertjére, és ha tetszik, elmegyek ismét.
Arra a koncertre, amelyik tetszik.
Még akkor is, ha ezért – ahogy most a fórumon divatos – a zeffistákhoz sorolnak.
…és ha P. Mobil-napot szeretnél tartani keresgélés nélkül, az írás közbenieken kívül néhány linkem:
2005
2006
2007
2008
…valamint koncertfotóim:
2006 augusztus
2006 október
Várom a folytatást a 35 éves P. Mobiltól is…
2008.05.11. vasárnap, 20:14
A Filmmúzeumon éppen East van.
Nem nagyon tanulok még jópár percig… holnap meg Múzeumfalu 😉
Harmadszor cserélem le a YouTube-os linket, mert nem tudok választani.
De azt hiszem, akkor is ez marad, ha ez már nem az “alap” East, mert annyira mutatja, milyen az, amikor valaki azért zenél, mert az az élete, és nem azért, hogy megéljen belőle…
Kár, hogy már nem létezik a zenekar 🙁
2008.05.08. csütörtök, 21:14
Ma olyan hirtelen sikerült megcsinálni a vizsgákat, hogy szürkületre itthon is voltam.
Sok minden történt, amit holnap talán megírok.
Most estírok.
Meg netolvasgatok.
Meg zenét hallgatok.
Az olvasgatás közben hirtelen eszembe jutott, hogy Cseh Tamást hallgatok.
“Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már?”
Szóval zene a hetvenes évekből, nem sokkal azután, amikor “nyárfelé tetőzött az ifjúsági probléma“.
Levél nővéremnek.
Ez a kedvenc Cseh Tamás lemezem.
Talán azért, mert mintha rólam is szólna.
Mintha szó szerint néha.
…de erről már írtam.
Igaz, akkor a kirándulásról.
Most túl vagyunk már a Krakkói vonaton, a Tanulmányi kiránduláson.
Most a Költözködés szól.
Erről kicsit eszembe jut az elmúlt nyárvége.
Nem leszek vidám tőle.
Inkább olvasgatok még írogatás helyett…
2008.04.11. péntek, 09:30
Tegnap este mondjuk sikeres vizsgáim után viszonylag emberi időben értem haza.
Persze világos már nem volt, de ahhoz nem is vagyok szokva…
Itthon kicsit poharazgattam Sétáló Jánossal 😉 közben pedig nézelődtem.
Tudom, inkább aludtam volna.
De olyan halálosan fáradtnak éreztem (érzem) magam, hogy az sem ment.
Szóval a kötelező netes körutamban mindig szerepel – többek között- a Minyon is.
Itt találtam egy koncertajánlót, amely valamiért sajnos kimaradt az én ajánlóból.
Ezt jóváteendő most kicsit nagyobb felületet biztosítok neki.
Annál is inkább, mert este szénné röhögtem magam rajtuk, és ez jólesett.
Ettől téged sem akarlak megkímélni.
Tehát ma este az Arsenalban Méhek, FuzzMeh, Coconut DeathZ, és Bergengócia.
Utóbbi az Óperentzia Jam változata, előbbi pedig esti röhögésem tárgya.
Nem is mesélek tovább, itt van két klipp a Méhektől.
…és a kedvencem, a Barbidal 🙂
Feltétlenül nézd meg még a Dinnyehéjat is.
Ezt azonban már csak linkelem. 🙂
2008.02.24. vasárnap, 13:14
Egyik kedvenc albumom a Generál Staféta című lemeze.
Mesélhetnék arról, kik is alkották 1973-ban az együttest? Karácsony, Révész, Novai…
Mesélhetnék, mik is voltak ezen az albumon? A felejthetetlen Kérdés – Felelet páros, Révész hisztis Törökméze…
…és persze a Százéves kút, melyről igen érdekes klipet találtam.
Érdemes eljátszani, kiket ismersz fel az arcok közül? 😉
Ja, hogy valóban ez a megfejtés.
 | Százéves kút, magas fák közt, a kertben, tiszta vizű, hűvös és mély. Százéves kút, öreg, elhagyott jószág, hajolj fölé, nézd, ne félj! Fáradt idegen, ne menj tovább! | Százéves kút, és az elnémult otthon, feltámad lassan, újra él… Boldog sziget, körül négyszínű tenger; Tavasz, a Nyár, Ősz, a Tél… Megpihent jól, |
2008.02.07. csütörtök, 12:14
Elég régen írtam már hallgatózót is.
A címből sejthető, mi ad okot most rá 😉
Kicsit megállt a tervezett sorozatom még a múlt évben, kicsit felborultak a terveim ősz elején.
De ezt már mindenki unalomig ismeri, ígyhát értelmesebb dolgokról…
Pár hónapja, egy szombaton a Club Arsenal-ban koncertezett a Dust és az Óperentzia, ami jó alkalom lett volna az utóbbi csapat megismerésére.
Nomeg persze szívesen hallgattam volna ismét a Dust zenéjét is.
Amiért ez most nem jött össze, az a Rock és Blues legendák koncert volt a Zrínyiben.
Sajnálom, hogy így egybeesett, és azt hiszem, senki nem haragudhat rám, hogy ez utóbbi koncertet választottam.
Sajnos Nyíregyházán kevés, és egyre kevesebb lehetőség van eljutni egy ilyen rendezvényre.
Mondom ezt akkor is, ha nem volt teljesen felhőtlen a zrínyis koncert.
De erről is írtam már.
Tehát az Óperentzia későbbi időpontra marad.
Dust koncerten azonban voltam párszor szerencsére.
Most tehát őket hallgatózom 🙂
Elég későn, csak múlt év április végén sikerült eljutnom koncertjükre.
Előtte csak honlapjukon nézelődtem, és hallgatóztam.
Érdemes ezt neked is megtenned.
Remekül elkészített lap, elég sok infóval, képpel, videoval.
Nekem a zenéjük is bejön, és van még valami, amit nagyon fontosnak tartok.
Koncertről koncertre meg tudnak újulni.
klikk
Talán négy, vagy öt koncertjükön voltam viszonylag rövid idő leforgása alatt, és mindig más volt.
Nem akarok nagynevű zenekart bántani, de fülemben cseng egyik ismerősöm nemrégi mondata a Lovardában.
“Igazán csinálhatnának már új számokat, kicsit unom már mindig a Kétforintos dal-t”
No, ez nyilván nem a Dust-ról szólt, de valóban én is úgy gondolom, fontos a megújulás, és ezt ők remekül csinálják.
Mostanában nagy csend volt a zenekar körül, benfentesek talán többet is tudhatnak.
De nem ez a fontos.
Remélem, a ma esti koncert a Rock66-ban feledtet minden rossz érzést.
Az ismert okok miatt én ma nem lehetek ott, de gondolom, ettől még remek lesz a buli 😀
2008.01.23. szerda, 09:22
Hajnalban a Deep Purple ébresztett.
Viszonylag halkra van állítva az mp3-játszóm, reggel valahogy így esik jobban általában.
Ma azonban egyre hangosabbra vettem.
Mire a busz megérkezett, már semmilyen környezeti zajt nem hallottam.
A hetes buszon már én voltam az Országúti csillag 🙂
Mikor pedig leszálltam, és elindultam a vonathoz, stílusosan én lettem a Gyermek az időben.
Így indult a mai nap…
2008.01.10. csütörtök, 10:14
Kollégám megkérdezte, nincs-e meg véletlenül a Vadászat Hoboéktól.
Alapmű, tehát megvan.
Már a Kopaszkutya kapcsán, ami ugye a jézuska egyik meglepetése volt (oppsz, nem írtam a karácsonyi ajándékokról) előtérbe került kicsit Hobo és Bill.
Igaz, ők sosem fognak háttérbe szorulni.
Szóval most az útitársaim a Vadászattal, a Kopaszkutyával, a Rossz vérrel.
Soha jobb társaságot!
2007.12.30. vasárnap, 16:07
1979.
Van, akinek ez időszámítás előtt 😀
Zene: ilyen is, olyan is.
Tiltott, tűrt, támogatott.
Szövegben mondanivaló.
Zenében hangszerek.
Élő zene.
Igazi gitár.
Igazi dob.
Igazi Hammond.
Igazi énekes.
Felbomló zenekarok.
Supergroup-ok.
Kié a nagy P?
1982.
Pandora’s Box: A levél
A toll szólt: koptatott már százezernyi kéz
Mártottak sűrű mézbe, áztatott a vér
Édeskés szép szavaktól émelygek rég
Ne vádolj meg, ha néha foltot ejtenék.
Szólt a levél: Hatalmas úr vagyok.
Birodalmak buktak rajtam el.
Szólt a levél: Sebzek, gyógyítok.
Névtelenül be várj sosem.
A betű hangtalan szólt: A konzerv én vagyok.
Olvasva hozzád szólnak a hullámzó sorok.
Közöttük ott a lényeg, ott bújik el.
Rád bízva mit hiszel, mit nem hiszel.
Szólt a levél: Hatalmas úr vagyok.
Birodalmak buktak rajtam el.
Szólt a levél: Sebzek, gyógyítok.
Névtelenül ne várj sosem…
2007.12.28. péntek, 19:20
Volt már, amikor rengeteg bejegyzésem volt egy nap.
Volt már, amikor kitörölgettem néhányat.
Volt már, amikor nem írtam semmit, csak egy kép volt aznapra.
Volt már, amikor nehezen szántam rá magam az írásra.
Most sok dolgot írhatnék, de nem állnak össze a mondatok.
Így most egyik karácsonyi ajándékom talán legszebb részletét teszem ide.
A legkedvesebb Deep Purple dalom.
Amikor egy vak ember sír…
2007.12.13. csütörtök, 22:07
Kicsit kései hazaérkezésem után a szokásos netes nézelődés azért nem maradt el.
Eljutottam az Archív Szindróma nevű zenekar lapjára is.
A “Hallgatózás” általában úgy íródik nálam, hogy valahogyan meghallgatom egy csapat zenéjét, aztán utánuk járok.
Bár most a honlapjukról jutottam el a zenéjükhöz, mindenekelőtt meghallgattam őket.
Ezután néztem szét a lapjukon.
Mondom hát a zenét.
A Tangó-val kezdtem.
Az első pár taktus után az Európa Kiadó ugrott be.
Igaz, az énekkel egyből gondom akadt.
A Vasárnap délután következett.
Meglehetősen együtt van a zenekar, de az ének még mindig zavar.
Egyre inkább úgy éreztem (minden bántás nélkül), hogy kellene egy énekes a zenekarnak.
Találomra még a Viharvert című dalt hallgattam meg.
És megint az ének volt csak, amivel gondom volt.
Pedig a szövegek is jók.
A Néhai talány volt az utolsó nóta, amit meghallgattam.
Talán(y) 🙂 ez tetszett a leginkább.
A honlapjuk készülődik.
Jó ötlet, hogy vannak fenn dalok, ennek szerintem minden formációnál fontosnak kellene lenni.
Összefoglalva: nem fogom magammal hordani a zenéjüket, de nem bántam meg, hogy belehallgattam.
Sok sikert nekik!
…és hogy miért is ez lett a bejegyzés címe, kiderül holnap délelőtt.
2007.10.31. szerda, 07:59
Pár napja, barátom szülinapi buliján került elő ismét a No két albuma.
Nem nagyon hallgattam zenét az elmúlt napokban, ma reggel azonban nem volt ismerős a vonaton.
Így aztán ma Slamó mesélt egy új világról.
Valóban fontos dolgokról meséltek.
“Valami égjen, égjen, és éljen a szívedben”
2007.10.09. kedd, 08:14
Mail-re ébredtem reggel. Illetve mégsem, de mikor a második korty KV-nál
tartottam, már el tudtam olvasni a mait-t. Nagyjából három sor, szóval lényegretörő 🙂
Az egyik lényeg, hogy október 19-én a Club Jafiban szerk. 🙁 fórumuk szerint valamikor decemberre tolódik) koncertezik a Chrome RT.
A másik, ami nekem ugyancsak fontos: “Gondoltam szólok!” Köszi András, ki is tettem a Programajánlóba, meg természetesen továbbadtam a MINYON-nak.
Volt még némi dicséret is, de azt most nem említem 🙂 .
Térjünk vissza a Rock Társulatra.
Nem hallottam még őket – bár már játszottak Nyíregyházán -, így irány a
honlapjuk.
Kidolgozott, áttekinthető, nem hivalkodó, és ami ugyancsak fontos,
aktuális.
Lássuk hát a zenekart!
A klasszikusnak mondható felállás. Két gitár, dob, billentyű, ének.
Halljuk őket! Az mp3 menüben 4 dal hallgatható végig!
szerk. Változnak az idők, videók linkjeit találod már.
A Magyarul cíművel kezdem. Egyrészt ez stúdiófelvétel az utóbbi időből, másrészt ha netán politizálós, legyünk túl rajta. Nos, bár eszembe jut a Kárpátia szám közben, nincs az az utánérzésem, mint náluk.
Dallamos rockzene, hozzáillő szöveggel. Már itt eszembe jut egy másik csapat is, de erről később, mikor megerősödik az érzés.
Most jöjjön a másik stúdiófelvétel. Nem mondom meg melyik, és nem is linkelem. Tessék utánajárni a lapjukon! 😀
Itt már kimondom a Lord (korai Lord) nevét, ami korábban eszembe jutott. A Fény-re érve elnézelődök kicsit a tagok “életrajzán”.
Nem találom ugyan a két általam említett zenekart, de találok pl. Stratovarius-t a kedvenc zenekarnál. Ja, és szinte a teljes tagságot a
hangszeres kedvenceknél. Csoda hát, ha felkeresendő országnál szerepel
Finnország? Jó irány 😉
Utolsónak a Holdkórosok dala maradt. Kíváncsian várom, hallok-e szájharmónikát? Azt ugyan nem, de azért jó a zene. Meg kellene nézni őket élőben…
2007.10.03. szerda, 09:26
Mivel a tegnap beszélgetős vonatozás volt ma ismét Pál Utcai Fiúk zenéltek útközben.
“Feláldozod önmagadat, tedd csak tedd csak tedd a dolgodat” – mondták a fülembe, miközben az ellenőr kopogtatta a vállamat bérlet ügyben. Úgy tűnik együtt fekszünk-kelünk ezután. 🙂
Megörvendeztettem az arcképemmel, és már ott is tartottunk, hogy “Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok. Túl messzire mentem, Vissza már soha nem találok”
Így buszoztunk tovább, én pedig belegondoltam, mennyire szerettem utazni régebben, és mennyire szeretnék, ha nem ez a reggel-este lenne a cél.
Ma eldől a szabadságom. Legalábbis ez a részlete. A többivel nem tudom, mi lesz, nem sok jót várok. Valahogy nem várom ezt a napot.
Kiderül estére…
Kiderült. Hát érdekes elképzelés.
Azt hiszem, rohamosan elkezdek szabadságon lenni…
Erről ennyit.
Mivel a reggeli és esti vonatozásom is “beszélgetős” volt, így hazafelé még jutott a PUF-ból.
“Csukd be a szemed és fogd be a szád, aludj!”
Jó.
