Mobileum

Jó 10 évi várakozás után nyugodtan írhatom, hogy meglepetéssel állt elő a P. Mobil.
Ez pedig egy új CD.
Tegnap reggel sikerült megvásárolnom a Rockinform júliusi számát.
Ennek mellékleteként kaphatod meg az albumot mindössze 800 forintért.
Kritikát még nem tudok írni a zenéről, mert még nem értem az album végére, de nem hiszem, hogy elhamarkodott, ha azt mondom, ennyi pénzt megér.
A lapban egyébként van néhány érdekes interjú is. A P. Mobilén kívül például a Swetter együttessel is, ezen kívül lemez, videóbemutatókat is találhatsz a magazinban.
Akit érinthet a dolog, annak elárulom, hogy szeptember 2-án Ken Hensley zenél az A38-on.
Akit érinthet, az bizonyára tudja, hogy ő (volt?) a Uriah Heep billentyűse.
Közben – mivel rendkívül lassan megy most az írás – a Mobileum album az Egészség és térerő című dalnál tart, ami a hetedik az albumon.
Ez a közepe, tehát valamit mégis mondhatok már a lemezről.
Ha finoman fogalmazok, azt mondom, a zene jó, a hangszeres játék, a hangzás is megfelelő, megérdemelne egy jó énekest a banda.
Ha kevésbé finoman, akkor azt mondom, a zenekar negyven évének legrosszabb énekese inzultálja a mikrofont most, és ez sokat ront az albumon.
Hogy mégse ilyen negatívan zárjak, a Rockinform augusztus 27-től kapható külön száma kizárólag a P.Mobillal foglalkozik majd.
Lesz egy dupla DVD melléklete.
A kép pedig egy korábbi koncert, egy más felállás.
“Maradsz, aki voltál, és leszel, aki vagy.”

u.i.: Az egyik bónusz, a Kaszárnya, kaszárnya című – borító szerint – népdal meghallgatásánál tartok, ami Hendrixtől azért jobb volt…


Rések a falon

Így az ötödik év kezdetén nehéz azt mondani, erről még nem írtam.
Nem is mondom, hiszen többször is említettem már egyik kedvenc zenekaromat, az East együttest.
Sajnos ma már nincs együtt a csapat, de megunhatatlan zenéjük gyakran kerül elő nálam.
Hét végén a zeneszoveg.hu-n keresgéltem szövegeik között. Itt akadtam arra a klipre, amit írásom végén megnézhetsz.
Mint tudod, vonatozásra bőven van lehetőségem, nyaralásra, kirándulásra kevésbé jelenleg. Végignézve a pár perces videót mégis egy olyan kirándulást sikerült tennem, amely egyrészt agy olyan országrészt mutatott be, ahol még nem jártam, de szívesen elmennék egyszer (legalább 🙂 ).
Másrészt pedig az utazás alatt kedvenc zeném szólt.
Mindjárt fel is kerestem Szabó László lapját, ahol még jónéhány hasonló klipre akadtam.
Megszereztem László beleegyezését is, így az Utazás ajánlómban itt bal oldalt ezentúl szerepel az ő oldalának linkje is.
Számíthatunk még zenés utazások megjelenítésére a későbbiek során, és a már fennlévők is alkalmasak a kedvcsinálásra.
Mostani youtube megjelenítésen rajta hagytam az egyéb videoajánlót is a könnyebb kalandozást segítendő.
Kellemes utazást!


Álmodozó

Vasárnap, mikor édesanyámnál jártam, a rádióban Ozzy Osbourne egy gyönyörű dala szólt.
Nagyon szeretem Ozzy-t hallgatni.
Akár a Black Sabbath korábbi dalait, akár szóló karrierjének gyöngyszemeit.
Hihetetlen, amit hetvenes éveiben is művel a színpadon. Szóval már vasárnap eszembe jutott, hogy erről a dalról meg kell emlékeznem.
A mai napom a holnapi áfaváltástól elég durva lesz, így számomra sem marad más, mint az álmodozás. 🙂
I’m just a dreamer, I dream my life away, today
I’m just a dreamer, who dreams of better days
De a kesergés helyett nézzük meg ezt Ozzytól:


VAN másik :-)

Azért csodálatos az internet. Két hét alatt megtaláltam, amit kerestem. 😉
Egy ideje szerepel a Programajánlómban, hogy Debrecen, Baltazár Dezső tér, május 23. szombat, 20 óra: Óperentzia.
Hosszú életem során szereztem annyi tapasztalatot, hogy tudjam, ilyen remek dolgok nem történnek csak úgy. Tegnap aztán meglett a magyarázat: A Régió Napja.
Tehát Debrecen főterén (ami történetesen Kossuth tér) történik az események egy része.
Belinkelem az egész napos esemény plakátját, meg elmondom, hogy 18 órától Folk Error, 19-től VAN, 20 órától pedig Bikini koncert Debrecen Kossuth terén.
És hogy az Óperenciához is eljussak: a Baltazár Dezső téren ez a nap Kreatív Nap lesz.
Este pedig – ahogy írtam – 20 órától Óperentzia (remélem, figyelsz: én ezt választom a Bikini helyett), meg Skafunderz is lesz, érdekes módon ők is 20 órát írnak…
Szerk.: Közben kiderült, hogy 18:30 Óperentzia, 20:30 Skafunderz Némi adalék: ha ellátogatsz az Óperentzia lapjára, immár a második albumukat is letöltheted. Nekem az első album jobban tetszik, pedig SBB-n és Collegium Musicum-on nőttem fel. De lehet, hogy csak szoknom kell. 🙂


A tegnapról

Mondtam, írok majd a nagyok játékáról.
Nos, a tegnapi szépházas 386 fos társasjáték után úgy gondolom, sem szépet, sem közhelyet nem tudok már mondani.
Ismétlés lenne.
Eszembe jutott, amit régebben mondogattunk úgy választások idején:
“Több mézet a madzagra!”
Aztán ma újabb mondást hallottam.
“Nem lesz cukormáz a keserű pirulán.”
Aztán hazafelé Bill kapitány mondta:
“Én nem tudom mennyi, ezer milliárd,
Az én agyam a gázszámlán, száz forintig jár.”
Aztán egy másik dalból egy sor:
“Csapat csak egy van, a Ferencváros”
Aztán eszembe jutott, mennyire nem szeretem a Fradit
És eszembe jutott, hogy ez mégsem azt jelenti, hogy egy percig is kétségbe vonnám, Bill kapitány a blues magyarországi királya.
Kicsit talán összevissza beszélek, de ha akarod, érted.
Ebben biztos vagyok…
Szóval hazaértem tegnap is.
Belefutottam még egy lakógyűlésbe is.
Már mindegy volt.
Ott is mellébeszélnek, és az is az én zsebemre megy…
Aztán az édes otthon.
Visszavárt 🙂
Pár napja megvásároltam Deák Bill Gyula szülinapi koncert DVD-jét.
Ez szólt, ahogy szeretem, nem halkan.
Nem tudom, a szomszéd szereti-e?
Kicsit antiszociális voltam 😉
Néha kell…
…kicsit kikapcsolni.
És ahogy kell, kis ajánló, hogy tudd, mit hagysz ki, ha nem veszed meg a DVD-t 🙂
“Vannak még barátok, de sokan már elmentek.
Egyre többször örülök egy pillanatnyi csendnek.”


Hómadár


A pár évvel ezelőtti rossz emlékű nyíregyházi Omega koncert kapcsán említettem, hogy annak idején én omegás voltam.
Akkor még nem volt divat, hogy megöljük azt, aki nem a mi nézetünket vallja, így nyugodtan lehetett a barátom akár illéses, akár metrós.
Így történhetett, hogy omegás létemre volt/van kedvenc Metró dalom.
A mindjárt linkelt YouTube-os koncertfelvétel kommentjében a pofagyalut emeli ki a hozzászóló.
Én hozzátenném még Papp Gyula Hammond-ját is, de én Hammond-hang mániás vagyok 😀
Szóval ez a dal jutott eszembe a fenti kép kapcsán.
És hogy ne legyen erőltetett a társítás, hát tessék! 😉


Nézd, mit találtam!

Miközben én az utazás kiállításon bóklászok, egy meglepetést nézegethetsz itt.
Ráadásul még köthető is a kiállításhoz 😉
Nekem tegnap volt meglepetés, mikor véletlenül rátaláltam.
Vagy két éve írtam egyik örök kedvencemről.
Este megtaláltam a YouTube-on.
Most megosztom veled is a Zenith slágerét.
Igaz, nem a 30-35 évvel ezelőtti verzió, de azért szép emlékeket ébreszt így is.


Pardon

Ezen a héten a Kormorán zenéjére esett a választásom, hogy utamon kísérjen.
Egy koncert albumuk, a Gödöllői koncert, valamint az új Farkasok éneke című.
Előbbi szerintem az egyik legjobb albumuk, utóbbi pedig az újdonság okán szegődött mellém.
Ellenpontként egy régi tartozásom magam felé, Tunyó Pardon nevű formációjának albuma. Kezdjük ez utóbbival.
Nincs olyan hangulatom, amikor nem hallgatnám szívesen Tunyogi Péter énekét.
Ez az album pedig azért különleges, mert saját számokon kívül híres külföldi – így írom – slágereket is hallhatunk a nemrég az égi zenekarba távozott pótolhatatlan énekes előadásában.
Írtam a minap, vannak fenntartásaim a feldolgozásokkal.
Tehetséges, különleges adottságokkal rendelkező embernek kell ahhoz lenni, hogy ne legyen nevetség, gúnyolódás tárgya az így született mű.
Nos, Tunyó megfelelt – sajnos már csak így múlt időben – ezen elvárásoknak.
Így aztán egyedi hangvételben hallhatunk olyan zenéket, mint a Deep Purple örökbecsű slágere a Fireball és a Black Night, valamint a felejthetetlen Szelíd motorosok filmzenéjét, a Born To Be Wild-ot.
Ja, és ne felejtsem ki a lábdobogtató Radar Love című dalt sem.
Szóval igazi csemegéket – köztük saját zenéket is – hallhatsz a Pardon zenekar lemezén.Itt most megszakítom az ajánlást.
Mivel elég hosszúra sikeredett a bejegyzés, a Kormorán értékelése más alkalomra marad.


Szeresd őt…

Valamiféle gálára kapcsolok a tv-n, mert már kicsit unom a Copy-Paste-et a blogomon.
Szerencsém van.
Éppen Deák Bill Gyulát szólítják a színpadra.
Életműdíj.
Aztán a meglepetés.
Keresztes Ildikó adja elő Bill dalát.
Tudod, utálom a feldolgozásokat, meg azokat, akik mások tehetségéből próbálnak megélni.
Ez most mégis más.
Egyrészt – bár nem igazán kedvelem Keresztes Ildikó dalait -, el kell ismernem, rendkívüli hangja van.
Másrészt olyan szeretet sugárzik az előadásából, hogy mindenről elvonja a figyelmemet.

Közben lassan odasétál Billhez, és a dalt együtt fejezik be.

Szerencsém volt, hogy megpihentem, és pár percet tv-ztem.


Íme a link.


Tisztaság áldott hangja

Ha láttad délután a Swetter koncertjét, ismerős a cím.
Az utolsó dal volt.
Érdemes volt végignézni a közel 1 órát.
Tehetséges zenészek, fantasztikus énekesek, gyönyörű operatőrmunka, profi vágás, remek hangtechnika.


Élőzés

Ha Kispál, legyen kövér.
Talán lassan rám is igaz a következő dal címe 😉
Egyébként a felvétel a délelőtt említett lovardás koncerten készült.
Ahogy elnéztem, van néhány…

A szövegtanulóknak egy link. 🙂


RRRrrrr!!!

Mindjárt kezdődik a RRRrrrr!!! a Film+ csatornán.
Hogy ma én is röhögjek, ne csak a vasutasok…


Emese

Kíváncsi lennék, a cím láttán kinek jut eszébe a tegnap emlegetett Kispál?
Mostanában sokkal inkább az egyik bank reklámfigurája jut eszébe az embereknek.
Igaz, azon reklámok jó részénél nagyjából a Kispál szövegét emlegettük.
Akinek nem ugrik be:
“Emese, most már indul a buszod,
Menj haza szépen,
Látszik, hogy tudod,
Hogy meg vagy bolondulva,
S holnap ne gyere újra,
Ne gyere újra!”

Visszatérve a bank reklámarcára érdemes kicsit utánanézni, mi mást is csinált Emese, azaz Stefanovics Angéla?
Legyen itt példaként egyik kedvencem, Az aranyhal.

Azonban érdemes még pár alakítását megnézni, és mindjárt teljesen más a kép, mint a bugyuta reklámok után.
Köszönjük Emese! 🙂


Két arc

Lassan kezdem azt hinni, annyira egysíkúvá válok, hogy mindenről ugyanaz jut eszembe.
Persze ez még a szelídebb változat, mindenről eszembe jut valamilyen zene.
Ha most azt mondom, hogy jó zene, akkor megint sikerülhet megosztanom a kevés számú olvasómat.
Inkább azt mondom, hogy igényes zene.
Gyorsan be is linkelem az East együttes Két arc koncertjének egy gyönyörű darabját.
Ebbe azért nehéz belekötni, ezt azért nehéz félreérteni, úgy félremagyarázni, mint egyik korábbi írásomat.
Számos helyen fenti írást linkelik a “szégyellendő város” ördögi szinonimájaként, holott célja pont az volt, hogy elhatárolódjak attól a magatartástól, amelyet egy bizonyos internetes lapcsalád tanúsít.
Jellemző e furcsa világra, hogy a népszerű keresőben rákeresve az idézett címre, elsőként az én írásomra találhatsz az eredeti helyett…
Mondjuk az összes többi az eredeti felhívást tevő portál, mert sajnos még mindig ezzel lehet eladni a szemetet.

Persze visszatérve az East dal szövegére fentiekből okulva azért mégiscsak leírom, a “vigyél innen el” szövegrészt nem illik úgy érteni, hogy szeretnék Nyíregyházától távol élni, sőt!
Szívem szerint időm jó részét ebben a városban szeretném tölteni, mint régen.
Akkor talán árnyaltabb, csalogatóbb képet tudnék mutatni a városról, amit szeretek, és ragaszkodom hozzá.
Akkor talán lenne lehetőségem máshol is beszélni a városról, a gondolataimról, dolgainkról.
Köszönöm a megkeresést ez ügyben, talán egyszer sikerül.
Mint tudod, sokakhoz hasonlóan nekem sem adatik meg, hogy ebben a városban dolgozhassak.
De még így is szerencsésnek érzem magam, mert dolgozom, azt csinálom, amit szeretek, remek társaságban, élhető díjazásért.
Azt szoktam mondani, ha ez Nyíregyházán lenne, maga lenne a tökéletesség.
De megígértem magamnak, hogy ma a két arc közül a mosolygós lesz előtérben, úgyhogy ezt most nem ragozom tovább.
Szállj velem! 😉


Óperentzia

Azt terveztem, hogy szabadságom alatt, amikor is van lehetőségen Nyíregyházán, fényes nappal is találkozni ismerősökkel, megszervezem, hogy hozzájuthassak az Óperentzia lemezéhez.
Ha már olyan pancser voltam, hogy a koncertjükön elmulasztottam…
Igaz, koncertjük lesz jövő hét pénteken is a Mustárházban, de akkor meg éppen nem leszek itthon.

No, szépen, sorjában…
Szóval pénteken a Mustárházban Óperentzia koncert.
Voltam korábban egy ilyenen.
Igaz, a munkahelyről, vonattól loholtam a koncertre, így arról fotóm nincs, de hidd el nekem így látatlanba, hogy érdemes elmenni.
Ingyenes koncert, este héttől, pénteken, remek gyertyafényes, hangulatos.

Én meg éppen nyaralok akkor, tehát én nem, meg fotók sem.

És akkor hogyan lett mégis lemezem?
Mikor linkeltem a koncertjüket a programajánlómba, ki is próbáltam a linket.
Itt ért a kellemes meglepetés.
Letölthető a lemezük úgy, hogy bele is hallgathatsz előtte/közben.
Köszi fiúk, lány. 🙂

Akit pedig a hangulat is érdekel, de nem tud elmenni a koncertre, szóval mondjuk nekem 😉 íme egy video:


Rövid

A rövid hétvégét passzív pihenéssel töltöttem.
Szóval nagyjából semmittevéssel.
A rövid hét elég húzósnak ígérkezik, így nagyon nem is bánom a hétvégét.
A hétfői nap pedig úgy indul, ahogy szokott.

Erről meg eszembe jut, hogy hónapokkal ezelőtt eltűnt az összes zenehallgatási lehetőség a Big Happy Woman Church honlapjáról, pedig első két albumukat szinte teljes egészében meg lehetett hallgatni.
A myspace-es oldalukon párat azért meghallgathatsz.
Meg pár héttel ezelőtt egy nyíregyházi koncert lehetősége is felvetődött, de azóta csend van.
Ja, és hogy hogyan jutottak eszembe a képről?
Így.


.

Jópár napja csekély nyelvtudásomat csiszolandó reggelenként a világhírű és kevésbé világhírű zenei előadók helyett különféle nyelvtanárok tolják a fülembe az igét… meg a főnevet, meg ilyesmit.
Ma reggel, miután sikeresen beköltöztünk a fülemben pár pillanattal korábban felépített szállodába, megszólalt Bill Kapitány imája.
Jólesett.


Szeptember 1.

Az első szó a hoppá volt, ami eszembe jutott ma délután.
Erről aztán Palya Bea, aki ugyancsak kapcsolható a mostani íráshoz.

Nem titokzatoskodok tovább.
Szépen sorban leírok mindent, mielőtt kapnék egy hosszú ujjú, hátul megkötős ruhát 🙂

Tehát ellátogattam ma is a Vidor Fesztivál lapjára.
No, ekkor mondtam, hogy hoppá, ugyanis fent van már a teljes program.

Palya Bea pedig úgy “jön” ide, hogy részt vett már Vidoron.
Hú, de jó koncert volt…

Mi is van még?
Ja, a szeptember 1.

Szeptember 1. hétfő, 20 óra, Nyíregyháza, Kossuth tér, Vidor színpad: Al di Meola

Ja, ezévben lesz Vidor kategória nálam, hogy könnyebb legyen összefogni a történéseket.


Reset

A telefonom ráunva a több hetes blues zenére egyszerűen újraindult.
Gondolom egyetlen célja ezzel az volt, hogy felhagyjak Bill Kapitány Hatvan csapás című albumának hallgatásával.
Ezt abból gondolom, hogy minden remekül megmaradt benne, kivéve a gondosan beállított “csak Bill” playlist-et.
Bevallom, kicsit váratlanul ért ez az agresszív akaratérvényesítés.
Sosem szerettem a Nokiákat, ezzel a húzásával sem került közelebb hozzám. Mindenesetre amíg egyszer ismét nem lesz kedvem válogatni, marad ez a lista, csak a véletlent állítottam be, hogy szabadon keveredjen a Whitesnake a TRB-vel, Médiummal, Jurijjal, Billel, Operentziával, Led Zeppelinnel, BHWC-vel, Deep Purple-lel, Napra-val.

A héten pedig fotóalbumok sora, remélhetőleg.
Végre elkészül(t) a Napra Cívis Korzóbeli fellépésének képsora és reszelgetem a pénteki és szombati események dokumentumait.


Csak egy link…

Swetter
…mert
érdemes megnézni.