A tegnapról

Mondtam, írok majd a nagyok játékáról.
Nos, a tegnapi szépházas 386 fos társasjáték után úgy gondolom, sem szépet, sem közhelyet nem tudok már mondani.
Ismétlés lenne.
Eszembe jutott, amit régebben mondogattunk úgy választások idején:
“Több mézet a madzagra!”
Aztán ma újabb mondást hallottam.
“Nem lesz cukormáz a keserű pirulán.”
Aztán hazafelé Bill kapitány mondta:
“Én nem tudom mennyi, ezer milliárd,
Az én agyam a gázszámlán, száz forintig jár.”
Aztán egy másik dalból egy sor:
“Csapat csak egy van, a Ferencváros”
Aztán eszembe jutott, mennyire nem szeretem a Fradit
És eszembe jutott, hogy ez mégsem azt jelenti, hogy egy percig is kétségbe vonnám, Bill kapitány a blues magyarországi királya.
Kicsit talán összevissza beszélek, de ha akarod, érted.
Ebben biztos vagyok…
Szóval hazaértem tegnap is.
Belefutottam még egy lakógyűlésbe is.
Már mindegy volt.
Ott is mellébeszélnek, és az is az én zsebemre megy…
Aztán az édes otthon.
Visszavárt 🙂
Pár napja megvásároltam Deák Bill Gyula szülinapi koncert DVD-jét.
Ez szólt, ahogy szeretem, nem halkan.
Nem tudom, a szomszéd szereti-e?
Kicsit antiszociális voltam 😉
Néha kell…
…kicsit kikapcsolni.
És ahogy kell, kis ajánló, hogy tudd, mit hagysz ki, ha nem veszed meg a DVD-t 🙂
“Vannak még barátok, de sokan már elmentek.
Egyre többször örülök egy pillanatnyi csendnek.”