Bill a Lovardában

Bill kapitány koncertje még sohasem okozott csalódást.
A mostani koncertet a Lovardában azonban a korábbiaktól is jobban vártam.
Nagyon kíváncsi voltam az új album dalaira élőben.
Ezek stúdió változatban is kivételesek, és rendkívül sok lehetőséget tartogatnak a koncerten történő kifejtésre.
Meglepő volt a zenekar felállása is.
Hiányzott a korábbi felállásból Horváth Zsolt, a billentyűs, sőt, maga a hangszer is.
Helyette viszont kaptunk még egy szólógitárost a Bill által felfedezett, és azóta többek között a P. Mobilt is megjárt (illetve most is ott játszó) Tornóczky Ferenc személyében.
Ez a felállás pont azt a várakozásomat erősítette, amit a lemez hallgatása során a koncertelőadástól vártam.
Néhány dal ugyanis eleve kínálja a gitáros felelgetés, a gitárpárbaj lehetőségét.
És ebben nagyon jó partner lehet a virtuóz gitáros Sárközi Szivori Pál.
Mint ahogy az is lett.
Mert ahogy mindig, Bill kapitány most is hagyta érvényesülni zenészeit.
Ismét egy felejthetetlen koncertet láthattunk a blues magyarországi királyától.
klikk a képre


Mánia

Ahogy az összefoglalóban írtam, nagy várakozással készültem a Mobilmánia koncertre.
Kicsit meglepődtem, mikor a Rock Band transzparensét láttam a dobszerkó mögött, de az hosszas színpadi átszerelésből gondolni lehetett, hogy valami más is készül.
Meg a koncertjegyet is láthattam elégszer 🙂
A Rockband koncertje kicsit megdöbbentett.
Az elején Zefinek szinte alig volt hangja, és valahogy elég vontatott volt.
A korábbi – már Tunyó nélküli – Rockband előadása volt hasonlóan rohangászós.
Amolyan frontember is vagyok, meg a Hammond mögött is lenni kéne.
Csak akkor a csapatban még volt egy Bajnok, meg meg egy Závodi, akikkel azért mégis pörgős volt a koncert.
Ez a Rockband így unalmas volt.
Szerencsére hamar érkeztek a régi társak, és a Mobilmánia felülmúlta a várakozásaimat.
Féltem Vikidál hangjától, illetve a hiányától, de valahogy most működött az ének.
Aggódtam Tunyó miatt, mert nekem a mai napig ő a P. Mobil hangja.
Féltem, hogy csalódnom kell, de szerencsére Tunyó hangja még mindig a régi.
Nem tudom, hogy csinálja, de most is elkápráztatott. Remélem, sokszor találkozunk még.
Talán kis gondot az éneknél akkor éreztem, mikor mindhárman – Rudán Joe a harmadik, ha nem lenne meg – egyszerre énekeltek, ami külön külön természetesen nem jelentkezett.
Összességében azonban a legjobb koncert lett volna ezen az estén, ha nincs Bill…
klikk a képre


Rocktóber

Pontosan egy hónapot kell még várnom arra a koncertre, amely nagyjából összefogja azokat az előadókat, zenekarokat, amelyeket szívesen hallgatok évtizedek óta.
Debrecenben, a Lovardában október 24.-én este kezdődik a hatalmas buli.
A plakátot, linket már láthatod a programajánlómban, de azért elmondom, kikről beszélek.
Az Emeretta Rockband – őket hallottam, láttam már jó két éve.
A Lord, nem hinném, hogy be kellene mutatni őket.
A Mini, Török Ádám legendás groupja.
A Mobilmánia, az a csapat, akiknek talán előbb jelenik meg lemeze, mint a várva várt P. Mobil album, pedig valamennyien megfordultak az örökmozgók között.
És – bár a végére hagytam, ő az, akiért mindenképpen ott lennék a koncerten,
Deák Bill Gyula, aki hatvanadik születésnapját egy rendkívüli lemezzel ünnepli.
Még egy hónap…
klikk a képre


Hosszú az út…

…a Pókláb erdőn át.
Jut eszembe azonnal a P. Mobil zenéje a címről.
De a koncertek majd hétvégétől, most a KGST Party beszámolók idejét éljük.
Itt is az első nap utolsó beszámolójánál tartunk, ami persze nem az utolsó esemény volt a napon, de ebbe mégegyszer nem mennék bele 🙂
Lássuk tehát, hogyan is zajlott a felvonulás.
Pár perccel indulás előtt sikerült helyet kapnom a már korábban említett Barkasban.
Nyomban ezután el is siettem a bejárathoz indulást fényképezni.
Itt stoppoltam aztán az említett járművet, hogy aztán az anyósülésről fényképezgethessek az úton.
Az útvonal jó hosszúra sikeredett, és a résztvevők száma is meghaladta a kétszázat.
A rendőrökre nem kis feladat hárult a menet biztosításával.
Az útvonal – majd láthatod – a következő volt:
Múzeumfalu – Sóstói út – Kossuth – Rákóczi – Mező – Vasgyár – Széchenyi – Zrínyi – Luther – Bocskai – Hunyadi utca – Vay Ádám körút – Dózsa György utca – Ferenc körút – Sóstói út – Múzeumfalu.
Lássuk!

klikk a képre


Kié a nagy P?

Nem ma történt, mikor a P. Mobil koncertjein fenti sorokat lehetett hallani.
Nem ma.
25 éve…

A P. Mobilt elhagyó zenészekből néhány új csapat építkezett.
A Dinamit a messzi homályba vész, és Pandora szelencéje is bezáródott azóta.
A P. Mobil pedig jó néhány, a zenekart alapjaiban felforgató átalakulás után ott tart, hogy szinte csak a Lóri van.

Néha felnézek a lapjukra, mert még mindig nem adtam fel a reményt, hogy lesz még egy új, jó Mobil lemez.
Azonban ha nem akarom hitegetni magam, el kell ismernem, nem sok esély van már rá.
A fórum a lapon szinte csak acsarkodás, Lóri blogjából süt a gyűlölet.
Már szinte mindenkit elmart maga mellől.
Illetve mindig lesznek újak, több-kevesebb sikerrel.

Most néhány volt mobilos zenész összeáll, és csinál egy mobildalos turnét, de ahogy az egyik fórumos hozzászóló írta, igazán nagyot egyikük sem robbantott, nagyrészt a múltból próbálnak megélni.
Persze ezzel a kijelentéssel kicsit vitába szállnék megemlítve néhány zenekarnevet, akikre azért mégsem mondható, hogy csak a Mobilból élnek, sőt.
Coda, Tunyogi Band, Rockband.
Ők valamennyire saját arculatot alakítottak ki, (szerintem) remek saját zenéik is vannak, még ha olykor felcsendülnek a mobilos dalok is.
Én ezt egyáltalán nem tartom árulásnak, hiszen a Mobil nagyon szép korszakaiban voltak valamennyien a zenekar tagjai.

Úgy tűnik, Lórinál az általa kirugdosottak mobildalos összeállása verte ki végleg a biztosítékot.
Mert miközben ő éppen énekest keresett a frissiben kirúgott Joe helyett, dobosuk az SBB-vel turnézott, egyik régi-régi gitáros (bocs, hogy csak így) a kínai nagyfalról tért vissza…
Szóval a zenekarra most inkább a P(erpetum), mint a Mobil illik, de már vannak ismét koncertjeik.

Időről időre jelennek meg új tagok, de a dal ugyanaz marad.
És a baj nem ez, hanem hogy hiányoznak az új számok, az új lemez, bár egy új szám is elhangzott a május 1.-jei koncertjükön.
Éppen azok mondják, hogy a mobildalosok a régi Mobilból élnek, akik valóban nem mutattak fel új dalokat.
Ehhez jön még az acsarkodás, ami miatt lassan a hit is elvész, hogy lehet még valami.
Pedig jó lenne még ilyen koncert.

Én pedig, ha tehetem, elmegyek mindkét (mindahány) formáció koncertjére, és ha tetszik, elmegyek ismét.
Arra a koncertre, amelyik tetszik.
Még akkor is, ha ezért – ahogy most a fórumon divatos – a zeffistákhoz sorolnak.

…és ha P. Mobil-napot szeretnél tartani keresgélés nélkül, az írás közbenieken kívül néhány linkem:
2005
2006
2007
2008
…valamint koncertfotóim:
2006 augusztus
2006 október

Várom a folytatást a 35 éves P. Mobiltól is…


Gastroblues

A SVE miatt (Sajnálatos Vasúti Események) kicsit többet nézek tv-t, mint egyébként.
Így most, szombat délben pl. híradót néztem.
Azt most hagyjuk, mit láttam ott.
Azonban véletlenül a m2-re kapcsoltam.
Kit látok?
Rudán Joe énekel Zeppelint, Deep Purple-t…
Hú, ezt a felvételt meg kellene szerezni.
When a Blind Man Cries, a kedvenc DP dalom, mint tudjuk 😉
Tök jó ez a feldolgozás.
Kár, hogy már nem halljuk őt sem a P. Mobilban… már ha lesz még P. Mobil valaha…

klikk a képre