Szombat este levegőztem kicsit Sóstón, a tó körül. A Krúdy Vígadó mellett elhaladva egy pár beszélgetésére lettem figyelmes a Zene Sóstón plakátja előtt.
– Ez a múlt évi plakát. – kaptam el egy mondatot.
Megálltam hát, és beszélgettünk kicsit.
Kiderült, nem igazán tudják, kik a fellépők, így elkezdtem egyenként mesélni a formációkról hangsúlyozva, hogy nyíregyházi előadók. Ekkor ért a meglepetés. Ők is nyíregyháziak.
Sokat beszélgettünk, találtunk végül számukra is ismerős neveket, illetve tisztáztuk, hogy a Club Hollywood-ba nem csak “gyerekek” járnak diszkózni.
Azt nem tudom, elmentek-e az esti koncertre, de a Tátrai Tibor névre felcsillant a szemük.
– Jé, ilyen koncertek is vannak?
Végül azzal búcsúztunk, hogy jó lenne idén is ilyen szabadtéri koncert sorozat, és nézegetik majd a plakátot, ha Sóstón járnak.
Közben ránk esteledett, így szóba került, hogy miért van sötét este Sóstó sétálós részén? Mondtam, ősz óta így van, de most talán történik valami a világítással is.

Ma pedig úgy határoztam, szánok pár órát egy képes összeállításra a Zene Sóstón fellépőiről, hátha így ismerősebbek lesznek.

Kezdjük mindjárt a plakáttal, és haladjunk a kiírás szerint. Akik követik az idén – remélhetőleg – hatodik évébe lépő eseménysort tudják, volt néhány esőnap miatti sorrendváltás, de ez ismerkedés szempontjából nem igazán fontos. 😉
Hagyomány, hogy az Ukulele Trió kezdi minden évben a Zene Sóstón-t, és az AdHoc Team is kisebb-nagyobb változásokkal, de aktív fellépője a rendezvénynek.

Szirota Ciki is rendszeresen megjelenik Nyíregyháza zenei életében valamelyik formációjával.
A No Dress Code Acoustic múlt évi sóstói koncertjét kihagytam, a Kisfalucskában Anna and the Barbies-oztam, az LK Beat várost megmozgató koncertjén azonban ott voltam, akárcsak a Rockwise-on.

A Szívtiproll nyomban ismerős lett beszélgető partnereimnek, mikor a neveket kezdtem sorolni, a Melounge “ismertetésekor” pedig szinte közvetlen ismerőst találtak. Ahogy a Kávéházi esténél is elég volt Csernák Tibi neve az azonosításhoz.
A Mentha Project kakukktojás ebben a sorozatban, mert a plakát elkészülte után kerültek másik időpontban másik rendezvényre. Ezen a dátumon a Rockhajó adott fantasztikus koncertet. Őket az utolsó képen, az utolsó előtti képkockán láthatod.

A Tüneth Együttes talán a tagságilag a legdinamikusabban változó formáció. Nem tévedek nagyot, ha azt mondom, nem láttam még kétszer ugyanabban a felállásban.
A Szüret Utcza is okozott kis meglepetést. A szaxofon megszólalása a zenekarban igazán különleges, és rendkívül jó volt.
Tünde & Pila gitár-ének formációja két gitár-énekre bővült nyáron.
Country zenét, és sok-sok táncost hozott a Long Dusty Road fellépése, akik talán ezen a hátvégén is egy Line Dance találkozó fellépői.

A Dongó együttes évek óta szereplője gyermek- és irodalmi műsoroknak, hiszen vers megzenésítések képezik repertoárjuk jó részét.
Az Öröm a zene tehetségkutatójának felfedezettje Porubszki Tamás, aki egy szál gitárral kíséri saját szerzeményeit.
A 2. Nap színpadkép szerint két tagú formáció. Egészen megszólalásig. A saját készítésű – már megint nem tudom, hogy hívják – hangszer rejti a zenekar “többi” tagját.
Az Atrézis zenéje is olyan, ami Nyíregyházán kívül is figyelmet érdemel.
Egyébként talán valamennyi nyíregyházi formáció ismertebb a környék településein, mint szülővárosukban. Szóval van mit tenni.

Az utolsó képhez érkeztünk.
A Kaland Old Rock és az Under the Mask is feldolgozásokat játszik, de nem csak korban van különbség a két formáció között.
Az utolsó sorban jutott hely a Rockhajó képének, de ahogy írtam, a Mentha Project helyén léptek fel nekem igen tetsző saját dalaikkal.
Utolsó képkockám nem annyira a nézőknek szól, hiszen ők ott vannak, résztvevői, élvezői az eseményeknek. Sokkal inkább az engedélyezőket szeretném ösztönözni arra, hogy folytatódhasson a Zene Sóstón idén is, hiszen láthatóan van rá igény.