Kocsonyafesztivál – hazatérés

Hazaértem, és lassan a Kocsonyafesztivál is a végéhez közeledik Miskolcon.
A szervezők a munka nagy részén már túljutottak, és nem fáradtak hiába.
Példásan szervezett, hóesésben, napsütésben egyaránt működő fesztivált rendeztek. Pénteken beszélgettünk arról, mennyire nagy volt a lelkesedés. Ekkor – a Korty sör ízlelgetése közben – találkoztam először a Jégkirálynővel, aki akkor is ugyanilyen fáradhatatlan, őszintén, kedvesen mosolygós volt, mint ma délután, mikor ez a kép készült.

… és persze a rendezvények. Pontos kezdések, rendkívüli produkciók, lelkes előadók.
Ízelítőül egy pillanat a fergeteges bendzsó-szólóból.

A helyi híradó szerint Nyíregyházáról is voltak meghívott vendégek.
Remélem, az itteni műsorszervezők közül is részt vettek a fesztiválon, és sokat tanultak (volt mit!)
Kiderült, hogy nem Győzikével, Fásy-mulatóval és hasonszőrűekkel lehet összehozni az embereket, hanem ígényes produkciókkal.
Örülök, hogy ott lehettem. Jó néhány fotó készült, igyekszem mielőbb megjeleníteni őket a részletes beszámolók kíséretében.


Kuckó Művésztanya Miskolcon

A múlt évi visszatérés után nagy reményeket fűztem az idei Kocsonyafesztiválhoz, a programot látva azonban hamar elengedtem. Ennyit erről…
Hét közepén fedeztem fel, hogy szombaton a Pódium színpadon a Kuckó Művésztanya előadását is láthatnám. Mivel elég régen találkoztunk, és mindig szívesen nézem őket, úgy döntöttem, hogy most sem hagyom ki a találkozást.
Szombat délelőtt – és később délután is – a MÁV is igyekezett a kedvemben járni, hiszen mind az oda-, mind a visszaúton pontosan érkeztek az IC-k. A végén rászokok a vonatozásra. 😀
A miskolci tömegközlekedés azon része, amit igénybe vettem is igen jól működött, terv szerint, az előadás előtt jó fél órával már a Szinva teraszon voltam.
A Villanyrendőr színpadról a múlt évihez hasonlóan gépzene szólt, és sajnos ez keményen hallható volt a Pódium színpadnál is előadások közben. Múlt évben pont emiatt nem néztük meg a Kathy Zsolt, Petruska András, Maszkura trió Petőfi műsorát. Szerencsére ezt pár hónapja a Henyén sikerült pótolnunk…

A Rézeleje zenekar készült a műsorára, miközben a műsorközlő a jégszobrokért aggódott, joggal. Mondjuk ezért kellene a régi időbeosztással tartani a rendezvényt. Akkor is sokan voltunk, ha ez a szempont…

Szóval volt kis idő az előkészületekre, és belátni azt, hogy közösségi oldalas élőzés itt most nem lesz. A mobilnet úgy ugrált, mint később a műanyag békák a kezeim alatt a MiskolcÉrt Közösségi Alapítvány standján.

Szép számú nézősereg gyűlt össze a Szinva terasz lépcsőjén a Kuckó Művésztanya előadásán. Én picit lejjebb fényképezgettem, így nem zavartam a nézőket sem, akik hozzám hasonlóan nagyon élvezték az utcaszínházi előadást.
Én, ha tehetem, ott vagyok az előadásaikon, mert mindig remek szórakozást nyújtanak. Azt hiszem, a fesztivál látogatók körében is igencsak népszerűek lettek, ugyanis az előadás után többen kérdezték, kik voltak ők. Kitől, ha nem a fényképezőgépes embertől. 🙂
Ezért is linkeltem fentebb az oldalukat, hogy sokakhoz eljusson ennek a remek társulatnak a híre. Remélem hamarosan újra találkozunk.
Addig is mutatok pár képet az előadásról. Klikkelj az ittenire!
KLIKK


A képtárról újra

2015 elején készítettem egy bejegyzést, amely a szöveges blogrészen kívül a fotógyűjteményemre is ráirányítja a figyelmet. Ez a link szerepelt itt oldalt, a sidebar-on is azóta. Mondanom sem kell, mennyire eljárt az idő a tartalom – mármint az írás tartalma – felett.
A pár nappal ezelőtti blogrenoválásom alatt jegyeztem fel ezt a feladatot is. Íme a “javított változat”, amelyben néhány dolog nem változott. Legfőképp ez a mondat: “Nagy titkot nem árulok el, ha azt mondom, szeretem Nyíregyházát, és ragaszkodom is hozzá, amennyire engedi…” 😉

Az évek során sikerült jó sok fényképet készítenem, és mivel mind nem jelenhetett meg a képeskönyvem bejegyzéseiben, ezeket egy képtárban helyeztem el.
Maga a Képtár külön is elérhető, de úgy gondoltam, ismét kicsit nagyobb prioritást adok a gyűjteménynek, hiszen munkám (szórakozásom) egyik része itt található. Persze a közösségi oldal kényszer beszippantása is hatással volt a megjelenéseimre, így ott is találsz képeket, bejegyzéseket, amelyeket máshol nem.
Igyekeztem kategorizálni a fotóalbumokat. Természetesen a kategóriák között van átfedés, tehát bizonyos albumok több kategóriában is megtalálhatók, illetve van egy “mindentegybe” kategória is, ahol időrendi sorrendben valamennyi fotóalbumot megtalálsz. Továbbá az elmúlt közel 20 év indokolttá tett egy évenkénti bontást is.
Az idők során néhány kategória megszűnt, és megszületett néhány új is, sajnos ezek között már van lezárt a rendezvény megszűnése, vagy a hely, esemény “érdektelenné válása” miatt, és reményeim szerint lesz újjászülető is.
Lássuk!

Nyíregyháza
Nagy titkot nem árulok el, ha azt mondom, szeretem Nyíregyházát, és ragaszkodom is hozzá, amennyire engedi… Fotóim jelentős része itt készül, mint ahogy írásaim többsége is vele foglalkozik. Nem titkolt célom, hogy kedvet csináljak a távolról nézelődőknek ahhoz, hogy ellátogassanak városunkba.
 
Sóstó
Sóstó Nyíregyháza tüdeje és gyöngyszeme is egyben. Korábban erre külön kategóriám létezett, a múlt évi (szerk.: 2014) kövezések kicsit visszavetették az itteni fotózásaimat, így az itt készült albumok is a Nyíregyháza kategóriába kerültek.
Kicsit újra gondolva a dolgokat mégis visszahoztam később a Sóstó kategóriát. Igaz, már nem annyira zöld, nem annyira vidám, de még mindig szeretek a tó partján sétálni.
 
Zene Sóstón
A Zene Sóstón kategóriát 3-4 éve kezdtem külön is kiemelni, mert Sóstó szinte egyetlen, helyi formációkat népszerűsítő, nekik lehetőséget adó rendezvénye nyaranta. A belvárosi, hasonlóan népszerű rendezvényt sajnos “megölte” a városvezetés szűkmarkúsága. Remélem, ez a nagy látogatottságú rendezvény örökre velünk marad szinte egyetlen sóstói turistacsalogatóként.
 
Sóstói Múzeumfalu
A Sóstói Múzeumfalu évtizedekig az a hely volt számomra, ahová bármikor mentem is, mindig feltöltődve, olykor jóllakottan, és szinte mindig hatalmas mennyiségű fotóval tértem haza. Szerettem ezt a helyet, aztán ezt is utolérte a változás, és a sokmilliós átépítés során számomra elveszítette varázsát. Az albumcsoportot egy utolsó, 2019-es látogatás után lezártam.
 
Vidor Fesztivál
Vannak rendezvények, amelyek különösen a szívemhez nőttek. Egyik ilyen városunk talán legjelentősebb eseménye, a Vidor Fesztivál. Az elsők között emeltem ki ezt a kategóriát.
Sok zene szólalt meg azóta Nyíregyháza főterén, de sajnos sok év kitartó munkájával mára ez a rendezvény is elvesztette különleges jellegét, egyediségét, belesüppedve a “legfontosabb, hogy sokan legyenek” kommersz mocsarába. Természetesen a szabadtéri részére gondolok, amely valaha Közép-Európa díjazott világzenei fesztiválja volt sok-sok különlegességgel, máshol nem látható produkciókkal, valódi vidámsággal. Ez is elmúlni látszik sajnos, múlt évben már nem gyarapodott nálam ez a fotóalbum csoport.
 
Kgst Party
Van egy testvérpár, és néhány barát, akik éveken át ébren tartották az érdeklődést a múlt értékei iránt.
A KGST Party országos érdeklődésre tartott számot, és az év egyik legjelentősebb találkozója volt. Sajnos 2012-ben lezárult egy korszak…
Büszke vagyok, hogy része lehettem a csapatnak, és büszkén osztom meg azokat a pillanatokat, amelyeket az évek során megörökítettem.
 
LeszFeszt
Volt egy öt éves időszak, amikor minden július elejére bekerült a naptárba egy szó: LeszFeszt.
Kisvárda nem nagy távolság, így minden évben délutánonként kimentem, éjszaka haza, másnap pedig indulásig volt idő a képek feldolgozására. Kedveltem ezt a rendezvényt a szervezettsége, a fellépők, a szervezők, és az ismerősök miatt is. Sok képet találsz itt arról milyen jól éreztem magam.
 
Kocsonyafesztivál
Van mégegy útilapus albumgyűjteményem. Tíz egynéhány éve fedeztem fel egy jónak ígérkező rendezvényt, és úgy gondoltam, megér egy próbát. Mikor 2006-ban a szikrázó napsütésből megérkeztem a miskolci havazásba, éreztem, hogy ez nem lesz egy mindennapi hétvége. Ez volt az első Kocsonyafesztiválom.
Legközelebb 2010-ben sikerült visszatérnem, és az ezt követő három évben is. Idén, tíz év után ismét ott voltam…
 
Koncertfotók
A fotózás mellett a zenehallgatás a másik kedvenc elfoglaltságom. Imádom az élőzenés koncertek hangulatát, az örömmel, szívvel, lélekkel játszó zenészeket.
Nem csoda hát, ha jókora mennyiségű gyűjtemény halmozódott fel a Koncertfotók kategóriában is.
 
Világjárás
Sajnos ez a kategória egyre ritkábban frissül, pedig ahogy a régi vicc mondja, lenne rá igény.
A világ, amit bejárok leginkább az ország, a környező települések, de számtalan olyan hely van a megyében is, ahová el kellene még jutnom, vagy visszatérnem olykor.
Igyekszem.
 
Az összes album
Elérkeztünk a türelmesek kategóriájához.
Itt mindent megtalálsz, amit a korábbi kategóriákban, albumokban láthattál. Gyakorlatilag az éves bontású albumok egyben. Szépen, időrendi sorrendben az életem egy része.
Timeline, ahogy a ma divatos közösségi portál hívja. 🙂

Az egyes kategóriákat a hozzájuk tartozó képre klikkelve, külön megnyíló ablakokban éred el.


Miskolci béka

Akár ha itt, a blogomban rákeresel is láthatod, a korábbi években jó néhányszor elindultam február végén az Acélvárosba.
A Kocsonyafesztivál volt ugyanis a tavaszindító buli. Az első szabadtéri fesztivál az évben a maga kiszámíthatatlan időjárásával, de kiszámítható különlegességével, meglepetéseivel, változatos élő zenéjével, felfedezéseivel.
Tudtam, bátran tervezhetek vele, hiszen Rózsa Edit csapata a garancia volt rá, hogy a sokféle zene között megtalálom a nekem valót, és mellé kapok egy remek hangulatot, mosolygós vendéglátást.
Aztán ezt is utolérte a mindent jobban tudó politika kontár szervezése, amihez a szervezők nem is adták a nevüket. Az új név alatt a rendezvény számomra teljesen elveszítette varázsát, tucat falunapos szintre süllyedve, és olyan is volt, hogy az utolsó pillanatban kellett lemondani. Ennek az időszaknak esett áldozatul számos más neves miskolci rendezvény is akkoriban.

A régi szervezők követését azonban nem hagytam abba. Bíztam benne, hogy visszatérésükkel visszakapjuk a pislogó béka hangulatát.
Ezért is örültem januárban, mikor megjelentek az első reményt keltő hírek, és – bár kicsit későinek találtam a megrendezés bejelentését – bíztam a szervezőkben, és a korábbi tapasztalatok alapján gyorsan szállást is foglaltam.
Aztán nagy csend következett, csak a közösségi oldalukon sorjáztak a kérdések, ötletek a várható közönség részéről.
Majd a hozzászólások között megjelent egy kis zöld betűs lap fényképe. Mivel a szervezők részéről nem nagyon volt rá reakció, rossz tréfának gondoltam egészen a sajtótájékoztatóig.
Itt kiderült, hogy már nem Editék a szervezők, és a kis zöld lap valóban a műsor irányvonala. Csalódás volt számomra.

Gondolkodtam, hogy el kellene engedni a rendezvényt, de ez nem lenne tisztességes a szállásadónkkal szemben, akik erről nem tehetnek.
Így lenyeljük ezt a békát, és igyekszünk a legjobbat kihozni majd belőle. Leginkább a “sokan mások” mentheti meg számunkra a hétvégét, ez azonban a szervezők ígérete szerint kb. 10 nappal kezdés előtt derül majd ki.

Itt jártam, mikor megjelent a program a hivatalos oldalon. Ebből hamar kiderült, hogy sajnos már a “sokan mások” sem menthetik meg a Kocsonyafesztivált, jobb lett volna vagy elengedni, vagy valami más nevet találni neki. 5-6 fellépő, és nagyjából egy színpad, ami vállalható számomra, és méltó a fesztivál korábbi szintjéhez.
Ugyanakkor tisztában vagyok vele, mennyi munka van a szervezés mögött, de azt is gondolom, a Kocsonyafesztivál márka – mert én annak tartom – egy színvonalat is kell, hogy képviseljen.
Sajnálom, hogy például a legendás Villanyrendőr színpadot messzire el kell kerülnöm, és a többi színpadot is eluralják a DJ-k napi több órás gépzenéjükkel. Nagyszerű lehetőség lehetett volna ez a helyi, környékbeli formációk élő zenés fellépésére, ahogy ez korábban is történt.
Sajnálom, hogy beigazolódott a megérzésem, kevés volt a döntéstől a megvalósításig eltelt idő arra, hogy egy Kocsonyafesztiválhoz méltó élő zenés programot állítsanak össze az új szervezők. Mondom, nem a munkájukat becsülöm le, vonom kétségbe.

Képként pedig a pár éve őrizgetett kabala béka a valamikori Kocsonyafesztivál emlékét, hangulatát idézi.


Farsangra hangolódás

Ha végigtekered a mai ajánlót, láthatod, hogy már nem 2-3 program jutott mára. Ha pedig a naptárt is megnézed itt oldalt, kiderül, hogy a jövő hét már ki sem fért.
De ne szaladjuk ennyire előre!

Péntek este a Szmog Pub-ban fél tíz körül kezdődik az In Rock koncertje.
Ajánlom a csapatot, mert nekem igen tetsző zenét játszanak.

Debrecenben, az Incognito Club-ban a Huba Ensemble műsorát láthatod este kilenctől.

A szombati események ajánlását az egész naposokkal kezdem.
Igen kellemes emlékeim vannak a múlt évi, hajdúböszörményi Hajdúsági Disznótorról.
Akkor a Rackajam miatt indultam el oda, de egész nap kellemes időtöltést biztosított a rendezvény.
Idén biztosan nem jutok el ide, pedig a húzó név most Pál István Szalonna és Bandája.

Panyolára sem ezen a hétvégén megyek, pedig itt is érdekes programok várnak.
Kezdődik a Hagyományőrző Farsang.

Ötéves az Agóra Debrecenben, amire látványos bemutatókkal készülnek, de én ide sem jutok el most, neked viszont ajánlom.

Ha már úgyis Debrecenben vagy, ott maradhatsz estére is.
Az Incognito Club-ban egyik kedvenc blues-rock formációm, a Retronome játszik este kilenctől.

Biztosan nem jutsz pokolra akkor sem, ha a Roncsbár esti programját, az AB/CD koncertjét választod. Szerintem ők is nagyon jók.

Titkos tervem, hogy szombat este Bodrogkeresztúrra látogatok, mert a Keresztúri Esték szervezésében a Jónás Vera Experiment műsora látható a Henye Borbár színpadán este héttől, és nekem van néhány Jónás Vera CD-m a nem túl távoli múltból. Szóval jó lenne kicsit tigriskedni. Talán sikerül.

Nyíregyházán eközben a Kaukázus koncertezik majd a Club Hollywood-ban,

az X Cafe-ban pedig két helyi formáció játszik.
Itt utolérheted az In Rock-ot, ha pénteken a Szmogban kihagytad, vagy újra látni szeretnéd, a másik zenekar pedig a Crunch, akiknek jövök legalább egy koncert látogatással. Hátha máshol is játszanak még majd. 😉

Jó eséllyel visszaérek majd az Mociba, ahol Száraz Tamás koncert lesz kilenctől.
Bodrogkeresztúrról tehát irány az Öreg Motoros.

Jövő héten lesz Debrecenben a XIX. Debreceni Maskarádé. Hétfőtől indul a programsorozat
Pár éve a záró felvonuláson ott voltam, jó lenne idén is legalább erre odaérni.

Ennyit erre a hétvégére, jövő héten Kocsonyafesztivált is ajánlok majd.


Télapós

Ha a tél nem is érkezett meg, a Mikulás talán igen, bár nem irigylem a rénszarvasokat. 🙂 A mai programajánlómban azonban nem csak erről lesz szó.
Az ünnepi készülődés Nyíregyháza főterén is kapott némi támogatást. A kereskedők visszaköltöztek a városháza elé, ami nekem jobban tetszik, mint a korábbi évek elhelyezése, ráadásul így az ünnep fényei jól elkülönülnek a vurstli hangulattól.
A főtér programjairól található egy füzetke a város hivatalos oldalán, néhány eseményt azonban én is kiemelek majd.

Tegnap délután a carPEDIGnem és a Dóra és a Felfedezők koncertjével elindult egy sorozat, amely szerda és péntek délutánonként kínál remek szórakozást városunk főterén. Emlékezz a nyári Zene Sóstón koncertekre, és már képben is lehetsz a mostani sorozat hangulatával. Persze jó lesz most melegebben öltözni. 🙂

Ha valami nyomja a lábadat a csizmában, érdemes belenézni, hiszen éjszaka járhatott a Mikulás. Az eseményhez kapcsolódva látványos mikulásozást rendeznek Hajdúböszörményben. A III. Pulling-Mikulás Fénytraktorokkal páratlan élményt ígér.

Nyíregyházán két zenei esemény is vár ma este. A Gospel Karácsony dalai az evangélikus templomban csendülnek fel este héttől,

a Spíler Music Pub-ban a Mikulás Party-n pedig egészen más jellegű zenével találkozhatsz.

A péntekre azt mondanám, elérkezik a program-kánaán, ha nem hangzana ez elég furcsán így mikulásjárás idején. Mindenesetre rengeteg érdekes programból választhatsz. Délben folytatódik a Karácsony vásár a Labor Caféban sorozat,

délután kettőtől pedig Jótékonysági fotózás, adománygyűjtés lesz Nyíregyházán, a Csillag utcai Anyaóvó épületében. A részletek itt is a linken találod.

Nyíregyháza főterén fél öttől a Beat-lesz, fél hattól pedig a No Dress Code Acoustic zenél. Sajnos ezek a koncertek elérhetetlennek tűnnek számomra a kezdési időpontok miatt, de te hátha odaérsz.

Este a Club Hollywood-ban a Dorothy koncertezik, vendég a Magor.
Jó lenne feleleveníteni a két évvel ezelőtti LeszFeszt koncertet, de jelenleg úgy tűnik, más kötelezettségem lesz.

A más kötelezettség azonban elvezethet valamelyik debreceni eseményhez.
Fél héttől Planetáriumi filmvetítéssel egybekötött távcsöves csillagnézés lesz az Agóra Tudományos Élményközpontban. Ez még nem annyira esélyes, de

este nyolc után az Európa Kiadó, és Víg Mihály látható majd a Roncsbár színpadán,

az Éva Presszó a Club Akusztikban, a debreceni Ifjúsági Házban,

és az Ebola Fakó az Incognito Club-ban.
Bármelyik igazán jó választás, remélem, valami sikerül.

Szombat délelőtt tízkor kezdődik az Adventi Bazár a Nyíregyházi Waldorfban.

Estére két eseményt ajánlok Nyíregyházán. A Club Hollywood-ban a Mobilmánia koncertezik, vendég Vikidál Gyula.

Este héttől Adni jó! címmel a Nyíri Fészek Étteremben zenés jótékonysági koncertet rendeznek. Az étterem évek óta karácsonyi ingyenes ételosztással segíti a rászorulókat.
A fellépők ezt a kezdeményezést támogatják.

Bodrogkeresztúron a Henye Borbár vendége lesz ismét Kalmus Felicián. Jó lenne ide is eljutnom, mint ahogy szinte bárhová az este programjai közül.

Ne maradjon ki Debrecen esti koncertélete sem. Ebből a Retronome és barátai műsorát ajánlom, amiért a Kaptárba kell elmenned.

A múlt héten kicsit későn találtam rá a nyíregyházi Korzó adventi programjaira, most linkelem a hátralévő vasárnapi eseményeket.

Végül kis jövő heti előzetes.
Nyíregyháza főterén szerdán 16:30-tól Szirota Jennifer és Csernák Tibor műsora látható, 17:30-tól pedig a Képmás zenekar előadását nézheted meg.

A Városmajori Művelődési Házban este hattól az OldRock koncertje látható.

El kellene jönni már szabadságra. 🙂


Egy laza hétvége

Nem lesz rövid a programlista ezen a hétvégén, így joggal kérdezheted, miért írtam, hogy laza hétvége? Azért, mert már láttam a következőt. 🙂 Ezt te is láthatod a naptáramban az oldalsávon, de most elégedjünk meg a következő pár nappal.

Beköszöntött az ősz, így indulnak a koncertek az Incognito-ban is. Péntek este kilenctől egy AC/DC tribute zenekar, a DC/79 kezdi a sort. Ideje útra kelni Debrecenbe. 🙂

Ha mégsem tennéd, Nyíregyházán ajánlom Száraz Tamás műsorát Nyíregyházán, a Szmog Pub-ban 21:30-tól.

Szombaton Nagyhalászban egész napos esemény lesz a Rétközi Vásár, ahol futóversennyel indul a nap, de a hagyományos vásáron a Vaga Banda gólyalábasaival, népi körhintával, logikai játékokkal, és süteménykóstolással is várnak. Ja, és lesz egy JazzMed koncert is délután kettőtől.

Nyíregyházán, a Fazekas János téren Manó Motoros Találkozó és Kincskereső Nap lesz délután kettőtől.

Este nyolctól a Labor Café Adománykávézó ismét remek zenével vár. Pár napja a VIDOR kapcsán már említettem az este fellépőit, a Double Heart Ensemble Duót. Érdemes lesz erre járni.

Ugyancsak a VIDORon láthattad a Chloé-ban este nyolctól zenélő NO CNT’ ROLL triót. Ez is jó programnak ígérkezik, bár nincs még vége az estére ajánlott programoknak.

Indul az őszi szezon a Keresztúri esték sorozatban. Szombat este héttől a Henye Borbárban Group’n’Swing koncert lesz.

Vasárnap friss erdei séta keretében és kellemes társaságban vehetsz részt az Őszi odútakarítás és pelelesen. 9:30-kor van a gyülekező az Erdei tornapályán.

Hetedhét Családi Mesenap kezdődik vasárnap 11 órakor a Vasutas Művelődési Házban, Nyíregyházán. Kézműves foglalkozások, mesejáték, játszóház, kosaras körhinta a kínálat.

Ha pedig kis piacolásra vágysz, mi sem lehet jobb erre, mint a Tokaj-Hegyalja Piac a Sárga Borháznál.

Kicsit előreszaladok a következő hétre, mert már csütörtökön nagyon bekezdenek a Kerekdomb Fesztiválon. Legyen időd felkészülni, de ne táblázd be az egész hétvégédet, mert lesz még más is. De erről majd csütörtökön.


15. Oldalvágány, 1. nap

Korábbi években volt némi rendszeresség az évi fotós utazásaimban. Az évindító a Kocsonyafesztivál volt, ami mindig rengeteg zenei felfedezést, élményt, találkozást hozott, és február végi szabadtéri fesztivál lévén igen különleges hangulata is volt. 2013-ban már látszott, vége lesz. Azóta sem találtam meg azt, ami pótolná a hiányát. Hasonlóan jártam a KGST Party-val, ami ugyancsak hatalmas űrt, de felejthetetlen élményeket is hagyott maga után. Ez volt az augusztus közepe.
Volt számos esemény, ami szerepelt a bakancslistámon. Van, ami még mindig ott van, de 2014-ben valamiért – talán pár ismerős zenekart követve – kicsit jobban utánaolvastam az akkor 11. alkalommal megrendezett Oldalvágány Fesztiválnak, és azt gondoltam, ezt meg kellene nézni.
Augusztus 15-én, pénteken munka után autóba ültünk, és irány Fehérgyarmat.
Talán nem mindenki tudja, az Oldalvágány Fesztivál a Gyarmati Vigasságok társrendezvénye. Kint, a főtéren a populáris “nagy nevek”, a művház udvarán pedig egy családias légkörű alternatív rendezvény, ami – a lehetőségekhez képest – abszolút külön életet él. De ha ide belépsz, eszedbe nem jut, hogy valami más is történhet a környéken. Ha ki is nézel a nagyszínpadhoz, pillanatok alatt elfog a “honvágy”. Érdekességképpen elmondom, hogy ezen az estén kb. 10 percet töltöttem a nagyszínpadnál a P. Mobil koncertjén, és már mentem is vissza. Pedig az Oldalvágány színpadán akkor éppen semmi nem történt, megvárták a kinti koncert végét. De a hangulat ott tartott.
Éjfél felé hazaindulva már nagyon bántuk, hogy csak egy estére terveztünk, és azt is tudtuk, ez a rendezvény kell nekünk.
Következő évben már teljes hétvégére terveztünk, és így van ez azóta is.
Tudom, hosszan mesélek, talán már nem is jutsz el eddig az olvasásban, de most kell ezeket leírnom.
Az Oldalvágány számomra mindig egy várakozás volt, mindig egy meglepetés, egy rácsodálkozás. Ahogy telt-múlt az idő, egyre több dolgot tudtam meg a fesztivál születéséről, megismerkedtem “szüleivel”, és egész életemben büszke leszek rá, hogy ismertem, ismerem őket, hogy találkozhattunk, beszélgethettünk, hogy befogadtak.
Lilik Ákos, Kónya Levente, köszönöm!

Idén úgy indultunk el, hogy tudtuk, Ákossal már sohasem találkozhatunk, és Levi sem lesz ott. A 15. lezárt egy korszakot az Oldalvágány történetében. A fesztivállal a szervezők Lilik Ákos emléke előtt tisztelegtek és a nézők között, a beszélgetésekben is gyakran előkerültek az emlékek, a régi történetek. Az idei fesztivál nyilvánvalóan más volt, és nyilvánvalóan sohasem lehet már ugyanolyan, mint Ákos idejében, bárki bármennyire is szeretné. Ehhez – és nem csak ehhez – örökre hiányzik Ákos.

Leírtam hát, amit le kellett írnom, a következő napokban pedig koncertről koncertre követjük majd az eseményeket kis meséléssel, és sok képpel.

Ezen a pénteken is korábban érkeztünk, kicsit üldögéltünk a bezárt ajtó előtt nem kis izgalommal várva, mi lesz bent. Aztán kinyílt az ajtó, bent pedig az utolsó simítások zajlottak. Felkerültek a falra Konyha Miki kiállításának utolsó képei is, elrendeződtek az eszközök a színpadon, megérkeztek az első fellépők.
A Márton meg a Hősök kora délutáni koncertje estére helyeződött át, de kis zenélés délutánra is belefért, aztán következett a Blues from Hell.
Őket nagyon kedvelem, hiszen kiváló zenészek játszanak gyönyörű blues zenét. Szerencsére Konyha Miki élőzött a koncertek alatt, így a fentebbi Oldalvágány linken bele is hallgathatsz a koncertekbe.
Szirota Ciki és a Nelson nélkül nincs Oldalvágány. Színpadról ő búcsúzott először Ákostól, majd a Zion Refresh koncertje előtt a hivatalos megnyitó következet.
Éjfél utánra, Pásztor Márk műsora elé került délutánról a Márton meg a Hősök koncertje. Ezt a sorrendet követi itt következő fotóalbumom is. Elég sok a kép, talán holnaptól megbontom majd az albumot, kiderül éjszaka. 🙂
Klikkelj Konyha Miki fotókiállításának részletére, és időzz el a fesztivál koncertjein!
KLIKK

Folyt. köv.


Paddy and the Rats

A Paddy and the Rats zenéjével 2009 őszén, egy kerékpáros rendezvényen ismerkedtem meg. Azóta többé-kevésbé követem őket, főként szülővárosukban, a szép emlékű Kocsonyafesztiválokon találkoztunk. Mióta ez nem létezik, olykor a nyíregyházi fellépéseiket látogatom meg.
Mint például most szombaton. Változatlanul szép számú rajongótábort mozgatnak, és a lendületük sem hagyott alább. Mondjuk nekem a régebbi dalaik jobban bejönnek, de az újak is vállalhatók.
Most is komoly tömegmozgást idéztek elő a nézőtéren, de az egyik nagy élményem a Miskolcon, a szinte a fejem fölött átadott rajongó volt. Komolyan úgy nézett ki, hogy mellettem köt ki a földön, de szerencsére hamar kiderült, hogy én nem engedem el a fényképezőgépemet.
Most jórészt a “partvonalról” fényképezgettem, nem zavarva meg a pogózókat. 🙂
A termés a képre klikkelve látható.
KLIKK


Hol volt, hol nem volt

Szóba került a napokban az Üvegtigris egyik kedvenc jelenete, mikor Sanyinak mesél Lali. Azóta gondolkodom azon, hogy mesélnem kellene valamit.
Szóval hol volt, hol nem volt…
Hol? 😀

Éveken keresztül ilyentájt már megvolt szállásom Miskolcon, és javában tervezgettem, mikor melyik színpadnál kellene majd lennem. Szóval készültem a Kocsonyafesztiválra. Szerettem a rendezvényt, mert egy olyan esemény volt, amilyet mindig is szerettem volna Nyíregyházán is. Mondjuk most is szeretnék.
Számomra az volt a fontos, hogy a nagyobb nevek mellett mindig volt sok-sok kevésbé ismert, vagy számomra ismeretlen előadó is, akiket nagyon jó volt felfedezni. Jellemzője volt a színpadi produkcióknak, hogy nagyobbrészt igényes, élő zenés koncertek voltak, ahol az élő zene nem azt jelentette, hogy egy ember él a színpadon, hanem komplett csapatok érkeztek, igazi hangszereket használtak.
Néhány éve aztán történt egy változás. A lelkes szervező csapattól, akik megteremtették a több ezer főt kiszolgáló rendezvényt, egy másik csoport vette át a szervezést. Ez névváltozást hozott, és a fellépőket is egészen más körből kezdték válogatni.
Első évben még megnéztem a fellépők listáját, de nem láttam értelmét oda utazni többet.
Mindez most arról jutott eszembe, hogy idén ismét látóterembe került a rendezvény. Megnézve a fellépők listáját azonban továbbra sem érzek késztetést arra, hogy ott legyek. Nagyjából négy fellépő lenne, akiket megnéznék, de legalább kétszer-háromszor ennyi, akiktől messze elmenekülnék.
Szóval, ha városunkban mégis valami hasonló rendezvényen gondolkodnának, én a régihez hasonló “felállást” támogatnám, sok helyi, környékbeli formáció és néhány igényes programot szolgáltatni tudó, akaró nevesebb társaság részvételével.

Ami miatt ez a rendezvény mégis téma lett most nálam nem más, mint hogy a négy általam megnézésre érdemesnek tartott fellépő egyike a városunk hírnevét Miskolcon is öregbítő Karmapirin, akik február 19-én, vasárnap délután háromtól lépnek fel a Városháza tér színpadán. Ha arra jársz, őket mindenképpen nézd meg.

A képen az Apnoé koncert egy pillanata 2011-ből. nagyon jó zenét játszanak szerintem azóta is, csak nem sikerült találkoznunk. Ez lesz az a színpad egyébként, ahol a Karmapirin is zenél majd.
Klikkelj a képre az emlékekhez! 🙂
KLIKK


Zsanna-Manna

Ismerős arcot fedeztem fel szombat délután Debrecenben, az Édességfesztiválon sétálgatva.
Mikor még létezett a Miskolci Kocsonyafesztivál, minden évben találkoztunk, hiszen lelkes támogatója, résztvevője, és rendszerint díjazottja is volt a Zsanna-Manna Miskolc akkori egyik legnagyobb turisztikai látványosságának.
A nagy forgalomban azért most is sikerült pár percet beszélgetnünk, feleleveníteni azokat a napokat, amikor a hatalom még nem tette rá a kezét, nem tette tönkre a Kocsonyafesztivált, lecserélve azt egy olyanra, amelyre már nem szívesen látogatnék el.
Azóta is keresem, és mint kiderült, ők is keresik azt a rendezvényt, amely pótolni tudja az évkezdet legnagyobb környékbeli fesztiválját.
Az illusztráció a 2011-es Kocsonyafesztivál egy pillanata.


VIDOR hétnyitó

A Kiscsillag tegnap este bebizonyította, hogy Nyíregyházán is van élet Kis Grofó után.
A padok elpakolása jó ötletnek bizonyult, hiszen a városháza előtt is álldogáltak még.
De ne szaladjunk ennyire előre.

Kora délután a Korzó színpadon Bognár Szilvi gyermekműsorát élvezhettük. Szilvi nem ismeretlen a VIDOR közönsége előtt, hiszem többször szerepelt már hol a nagyszínpadon, hol valamelyik kisszínpadon, mindig megérdemelt sikert aratva. Most sem volt ez másként, közvetlenségével hamar meghódította a nézőket.

Azt nem tudom, hogy honnan kerülhetett elő a rendre papírtálcán töltött káposztával megjelenő (fél)részeg, minden emberi normát nélkülöző társaság, akik igyekeztek széttrollkodni a műsort, de hasonló okok miatt tegnap nem jártam a Sziget felé sem.

A tegnapi nap már jóval pörgősebb volt a korábbinál. Ismét megjelentek a pantomimesek, és mindenki más, akik miatt érdemes a délutánokat is a VIDORon tölteni.

Ha már megígértem tegnap, megkerestem a focistát is. A Városháza előtt, a korábbi évekből ismerős artisták között találtam rá.

Sikerült megnéznem régi kedvenceimet, a Szombathelyi Kötélugrókat, akik idén is színvonalas műsorral készültek. Most is kicsinek bizonyult a Házasságkötő előtti tér a nagyszámú érdeklődő számára.

A Városalapítók szobránál az utcaszínházi produkciót Papp Dani remek műsora, valamint a Tram-Buli’n koncertje követte.

A Korzó színpadnál a Méta együttes csinált táncházat a lemenő nap fényében. Ők is voltak már a VIDOR vendégei.

A nagyszínpad előtt több százan várták a Kiscsillag koncertjét. Ahogy mondani szokás, agy gombostűt sem lehetett volna elejteni. De miért is tett volna ilyet bárki is? 🙂

A mai délutánt én minden bizonnyal a Korzó előtt töltöm, hacsak nem lesz alapvető változás a kiadott műsorban. Nem is szépítgetem az írást, copy-paste, és itt is a műsor. Persze azért közé szúrok néhány képet az előadókról. 😉

16:00-16:30 Kaland Old Rock zenekar

16:35-17:00 Greasy Hats duó

17:05-17:30 Ukulele trió

17:35-18:00 Kaland Old Rock zenekar

18:05-18:25 Greasy Hats duó

18:30-18:50 Ukulele trió

(azért csak kijavítottam néhány elírást 😉 )

Ocho Macho. Ismét egy magyar zenekar a VIDOR nagyszínpadán.
Jó nekem. Ez volt az első dal, amit megkedveltem tőlük egy fázós téli estén. Talán éppen ezért gondolom, hogy – legalább képletesen – eltörném annak a kezét, aki ebből “rádióbarát” verziót mixelt. Más tollával… De remélem, a zenekar megmarad azon a vonalon, amit a Miskolci Kocsonyafesztiválon, vagy a nyírbogáti falunapon láttam tőlük. Mind zeneileg, mind emberileg. Ennek fényében ajánlom a ma esti, a Kossuth téren tartandó koncertjüket.

Ma este új helyszín lép a VIDOR programok sorába, a Móricz Kert, hogy aztán a következő napokban is remek, nagyszínpadra való produkciókkal kényeztessék Nyíregyháza közönségét.
A sort ma a Bluesers nyitja a Vidoron a Móricz Kertben. Legutóbb a Sóstó Serfeszt színpadán láthattad őket, de számos, igen nagy érdeklődés övezte fellépésen vannak már túl. Nyíregyháza egyetlen Cream-et játszó zenekara – szoktam mondani, de ennél jóval többek. Gyere, nézd meg őket este kilenctől!


Anna a LESZFeszten

Pár éve, mikor a FŐHE-n lépett fel az Anna and the Barbies belehallgattam a zenéjükbe, megállapítottam, hogy a Nyuszika jópofa, és nem mentem el a koncertre.
Következő évben az azóta meghalt Miskolci Kocsonyafesztiválon léptek fel. Elmentem a koncertjükre. Azóta, ha tehetem, ott vagyok. Őrültek, kreatívak, közönség szeretők, és hatalmas bulihangulatot csinálnak.
Így volt egy pár napja a kisvárdai LESZFeszt első napján is. Párszor elsétáltam a színpadtól egészen a hangosító pultig, megnéztem az óriás kivetítőket, aztán vissza a színpad elé.
Apropó, óriás kivetítők. Régen láttam ilyen jól kezelni az eszközt. Folyamatosan pörgött a tartalom. Elismerésem a kezelőnek.
A koncert pedig most is káprázatos volt. Kevés zenekar csinál ilyen látványos showt úgy, hogy a zenéről sem feledkezik el közben.
Láthatod majd, nehezen teltem be a látvánnyal. 🙂 Jó sok kép készült, melyeket az ittenire klikkelve nézegethetsz.
KLIKK


Éjszakázós

Hosszú éjszakák várnak ránk a következő napokban. Mai ajánlóm kicsit túlmutat a hétvégén.
Viszonylag nagy szünet után újra koncerttől lesz hangos a Szmog. Pila és barátai törik meg a csendet péntek este.

A szombat kétségkívül legjelentősebb kulturális rendezvénye városunkban is a Múzeumok Éjszakája. Több helyszínen is zajlanak majd az események, a linken megtalálod a teljes kínálatot. Később majd látod, lesznek máshol is programok, amin ugyancsak részt szeretnék venni, azért innen is kiemelek néhányat, amin mindenképpen ott szeretnék lenni.

A Jósa András Múzeumban a Sugalló műsorán fél öttől, háromnegyed nyolctól belenézek Mogács műsorába, és meglátjuk, háromnegyed kilenctől a Pila Acoustic Group koncertjén természetesen, és ugyancsak természetesen a Karmapirin koncertjén is.

Nem tudom, mit/kit jelent a Tűzszelidítők, de gondolom, látványos lesz, meghát utána Mystical Plants koncert.

A Kállay Gyűjteményben is történnek érdekes dolgok ezen a napon. Kíváncsi vagyok a Vaga Banda Óriáscirkusz című műsorára, és arra tippelek, a tüzesek is ők lesznek de lesz dixieland koncert is.

Valamikor a Vasutas Művelődési Házba is elugrok majd, hacsak nem csihuhuzok az ugrás helyett, 🙂 mert idén is tartogat néhány érdekes programot ez a hely is. Vasútmodell-, fotó-, vasúttörténeti kiállítás, valamint mozdonyvezetés digitális terepasztalon és 30 méteres vasútmodell pálya várja az érdeklődőket. Meg végre megnézem a CB kiállítást is.

Mondtam, hogy más rendezvényeket is kinéztem. A Váci Mihály Kulturális Központban nem találtam ugyan programot erre a napra, a kis művházak azonban igen aktívak lesznek szombaton is.

A már hagyományosnak mondható Cseresznye fesztivált rendezik meg Butykán, és a Városmajori Művelődési Ház is tartogat meglepetést. Többek között 18 órától a Pila Acoustic Group lép fel itt.

A Móricz Kertbe a Bëlga látogat szombat este.

Mondtam, kicsit hosszabb lesz a mai ajánló. Mégpedig azért, mert most igyekszek kedvet csinálni a kedd esti rendezvényhez is.
A Sóstói Múzeumfaluban idén is szeretettel várják a látogatókat a Szent Iván-éj programjaira.

Este kilenckor nyitják meg az “Ahova a király is gyalog jár…” című időszaki kiállítást, majd a Sárkánylányok tűzzsonglőr bemutatója következik.
Az este koncertfellépője a Kormorán, a napot pedig a Nyírség Táncegyüttes folklór bemutatója és tűzugrás zárja.
Kicsit szomorú vagyok, mert – hosszú évek óta először – ezen most nem tudok ott lenni, de igazán jó szívvel ajánlom.


Mobilmánia

Ma este Nyíregyházán, a Romkertben lép színpadra a Mobilmánia. Ott leszek, és ha úgy alakul, fényképezek is.

Elég érdekesek voltak az eddigi találkozásaink. Volt egy időszak, amikor elég komoly harc folyt a P. Mobil és a Mobilmánia között. Hogy egy másik harcot is idézzek, “Mondd meg kié a nagy P.“. Persze ez egy másik történet volt.

Szóval volt egy időszak, amikor szerintem a Mobilmánia P. Mobilalabb volt a(z akkori) P. Mobilnál. Igaz, akkor a Mobil legjobb korszakának zenészeit vonultatták fel…
Manapság már nem csak a múltból élnek, és sajnos a Mobil régi zenészei közül is az égi zenekarban játszanak páran.

Első találkozásom egy azóta már sajnos történelminek tekinthető 2008-as Lovarda koncert volt. Pár hét múlva távozott az égi zenekarba Tunyó.
Lovarda, 2008

Nagyjából két évvel később az egyik nyíregyházi áruház parkolójában meglehetősen szerencsétlenül felállított színpadon léptek fel. A parkolónak talán egy pontja volt, ahol a környező házakról ide-oda verődő hangokból összejött a megfeleő hangzás. Pedig jó koncert lett volna.
Nyíregyháza, 2010

Úgy tűnik, nem túl szerencsések a találkozásaink. Következő évben a Miskolci Kocsonyafesztiválon technikai gondokkal küzdöttek, így nagyjából negyed óra lett a koncertjük.
Miskolc, Kocsonyafesztivál - 2011

Remélem, ma este megszakad a sorozat, jó lenne élőben hallani azokat a dalokat, amelyek a videomegosztón hallgatva nem tűnnek rossznak.
Este meglátjuk.


Egyszer volt, hol nem volt

Tizenhárom évig létezett egy tavasznyitó rendezvény Miskolcon. Az utóbbi években a február végi elfoglaltságom ez, a Miskolci Kocsonyafesztivál volt. Sajnos a hatalom gőgje ezt is tönkretette.
Úgy gondoltam, ez az év mégse maradjon Kocsonyafesztivál nélkül, így a korábbi évek képeivel idézem fel azt a remek hangulatot.
Klikkelj!
KLIKK


Évzáró az Ocho Machoval

A mesével az utolsó múlt évről maradt fotóalbumot is megosztom. Pont jó lesz a mai hideg, nyálkás, talán havas időben kicsit visszagondolni egy múlt év augusztusi koncertre és megosztani ennek képeit is.
Az Ocho Macho zenéjét pár éve a szép emlékű Miskolci Kocsonyafesztiválon ismertem meg. Akkor is február volt, akkor is esett a hó, a havas eső a szabadtéri színpadnál, de ez sem a zenekart, sem a lelkes nézőket nem érdekelte. A nyafogósan a színpadról levonuló Mobilmánia maradék idejét is kihasználva hatalmas bulit csaptak a fiúk. De most inkább az augusztusi koncertről mesélek.
Nagyon régen jártam Nyírbogáton, és nagyon meglepett az a fejlődés, amit láttam. Nem csak a minden igényt kielégítő fix építésű színpadra gondolok, hanem az egész, köré épült ellátórendszerre. Jó lenne Nyíregyházának is egy hasonló…
Ami még meglepett, az az érdeklődés. Nem volt kicsi a nézőtér, és mégis megtelt. Rengetegen jöttek el az eseményre, és találkoztam jónéhány nyíregyházi ismerőssel is.
A koncert most is fergeteges volt, nem bántam meg, hogy az Ocho Macho társaságában töltöttem az estét.
Nem húzom tovább az időt, klikkelj, és nézegesd a képeket!
KLIKK


perme (első fél) éve

A közösségi oldal üzemeltetői idén is úgy gondolták, csinálnak helyettem egy számvetést az elmúló évemről. Bár néha meglepődök, milyen sokat tudnak rólam, mégis úgy gondoltam, ezt kihagyom, és magam készítem el az értékelést.
Ami biztos, hogy ahol jártam idén oda szívesen mentem, és ami kimarad a mostani rövidkéből, arra is szívesen emlékszem, de hogy nézne ki a kb. 370 idei bejegyzés most itt egyben? 🙂
Szóval kiragadok pillanatokat, miközben végiggondolom az összeset. Szívesen teszem, mert érdekes évem volt szerencsére.
Az év első képeit Sóstón készítettem. Mit sem sejtve átsétáltam az akkor még meglévő fahídon. Nyíregyháza gyöngyszeme a sok kövezéssel, és ezáltal a sétányon gátlástalanul közlekedő autókkal számomra sokat veszített csillogásából. Sajnálom, mert szívesen pihentem itt.
Nyíregyháza Sóstó
Az év első koncertje a Romkerthez köthető. Az év folyamán sokszor megfordultam itt. Szeretem a helyet, mert nem akar több lenni, mint ami. Remek koncerthely, jó társasággal, és idén a hangosítás is megújult. Szerintem említem még az év folyamán. 😉
Szerencsére azt mondhatom, hagyományosan idén is megrendezték a Kuttya Fesztivált a debreceni ROncsbárban. A mostani képekkel annyira nem dicsekszem, pedig örömteli nap volt. Ezen a napon érkezett meg új fényképezőgépem. Ismerkedési est volt. 🙂
VAN - Kuttya Fesztivál
Nagyon nagy örömömre szolgált, hogy téltől tavaszig sem maradtam Múzeumfalu nélkül. A páratlan rendezvénysorozat, melyben viseletbemutatókkal és tánctanulásokkal töltöttük a hideg napokat, sok új kedvelőt szerzett a Múzeumfalunak, és biztosan sokan megpróbálták elkészíteni a vendéglátás sütijeit is. Ebből az időszakból nagyon nehéz volt képet választanom, legszívesebben mindet bemásoltam volna.
Sóstói Múzeumfalu
Ebben az évben fedeztem fel a Kállay Gyűjtemény nagyon kedves stábját, akik emlékezetes kiállításokkal, programokkal igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Év elején például a mackókiállítással.
Kállay Gyűjtemény
Tavasszal a Sóstói Állatparkba is sikerült kijutnom, és szerencsére decemberben is meg tudtam ismételni a sétát. Utóbbiról is szép nagy fotóalbum készült, de kedvenc képemet ezen a márciusi napon kattintottam.
SóstóZoo
Nagy szomorúságomra a gőgös politika tönkretette a környék legjobb tavasznyitó rendezvényét, a Miskolci Kocsonyafesztivált. Ebben az évben így erről nincs képem, de – mivel a szállást már korábban lefoglaltuk, és nem akartam én is ütni a hoppon maradt szállásadókon – a fesztivál tervezett idejét Miskolcon töltöttük. Elég kiábrándító képeket sikerült készítenem, de nagy örömömre sikerült meglepni az éppen ezidőben Miskolcon koncertező Szüret Utczát.
Szüret Utcza
Hú, még csak márciusnál járunk, és milyen sokat beszéltem már… és mennyi mindent kihagytam!

Az április elhozta városunkba Bill kapitányt. Egy fantasztikus koncerttel örvendeztetett meg bennünket most is.
Deák Bill Gyula
Aztán következett számos jobbnál jobb koncerthétvége, és már el is érkezett a húsvét, ami természetesen a Múzeumfaluban talált. Persze nem csak engem, hanem a számtalan érdeklődőt, és nagy kedvencemet, a Kuckó Művésztanya művészeit is.
Kuckó Művésztanya
Az év első szabadtéri koncertjét is a Múzeumfaluban láttuk, ez egy fergeteges Nap koncert volt. Szerencsére ebben az évben több fellépésükön is ott voltam, és egy remek utazáson is részt vettem, de erről majd akkor.
A május elseje most is úgy alakult, hogy azt sem tudtam, hova manjek, így hát sok helyre mentem, komoly forgatókönyvet dolgoztam ki. 🙂
Természetesen a Múzeumfaluban indult a napom, majd a Mustárház következett szintén a majálisos standard részeként, ahol a VAN és a SZüret Utcza koncertje hagyott felejthetetlen emléket.
És volt még egy uticél, a Nap koncert Borbányán. Nem lehetett panasz a napra.
Nap együttes
A május egy emlékezetes találkozással indult. Benkó Laci bácsi érkezett a Romkertbe, és ez nekem, mint valamikori omegásnak igen nagy élmény volt.
Benkő László
Májusban a belváros is felébredt, elérkezett az első városi rendezvény ideje- Az Akusztikus Zene Ünnepén Tünde, Pila és Bubu mellett színpadon volt a Karmapirin, és a No Techno Country Band is.
Piláék egyébként ebben az évben szerencsére igen aktívak voltak, most az egyik mocis fellépésük képét hozom ide.
Tünde, Pila, Bubu - Öreg Motoros
A májust egy káprázatos koncerthétvége zárta, amiért Hajdúböszörmény szervezőit illeti dicséret, és ismét csak példaként állítom a rendezvényt városunk tanulni vágyói elé.
Hobo
A nyár sok eseményt hozott, még ha a Nagy Nyaralás ki is maradt.
Remélem, Eger városközpontját már sikerült összerakni, mert mikor ott jártunk, nagyjából a törökdúlásra emlékeztetett. Persze azért maradt látnivaló így is.
Eger
Nyíregyházán a Múzeumok éjszakája számos érdekes programot hozott, még ha én nem is voltam toppon a dokumentálásban, és a Sóstói Múzeumfaluban is sikerült fél éjszakát eltölteni. A Szent Iván-éj idén is látványos programot hozott.
Múzeumfalu
A félévet két Nyíregyházán kívüli esemény zárta. Tokajban a sárkányhajósok mérték össze tudásukat, az éjszaka pedig, amit Mádon töltöttem, örökre bevéste a látogatandó események közé a Jó éjszakát! rendezvényt.
Mád

Ezzel az első féléves visszaemlékezés végére is értem. Igen hosszúra sikerült, pedig sok eseményt kihagytam. Nemsokára folytatom a második félévvel.


Paddy a Lovardában

Mondhatnám, hogy Paddy-ből sosem elég, és eléggé igazolnának is az idei télvége eseményei. A február 15-i nyíregyházi koncert után március elsején Debrecenben, a Lovardában adtak felejthetetlen koncertet a Patkányok. Ha belegondolok, hogy mi lett volna, ha nem verik szét a Miskolci Kocsonyafesztivált…
Szóval az FM90 Campus Rádió koncertestjét a Paddy and the Rats zárta. Náluk már hagyományosnak mondható a közel két órás, fergeteges program. Most sem volt ez másként, ahogy ezt láthatod majd, ha klikkelsz az itt látható képre.
KLIKK


Lillafüred

Miskolcra évek óta a Kocsonyafesztivál miatt, annak idejére jártam vissza. Ottlétem a fesztivál helyszínére korlátozódott.
Gyerekkoromból vannak emlékeim a környékről, Miskolctapolcáról, Lillafüredről, hiszen régen kedvelt kirándulóhely volt mindkettő.
Amiért múlt időben beszélek, az a jó egy héttel ezelőtt ezen a tájon eltöltött majdnem két nap.
Eredetileg a Kocsonyafesztivál volt tervben, elmaradásának hírére úgy döntöttünk, ha már szabadság, és ha már szállás is van, turistáskodunk kicsit.
Péntek délután a miskolci városnézésünk olyan hamar végetért, hogy a parkolóóránk sem járt le, Miskolctapolcán pedig talán a strand építésének zaja miatt egy fia mókust sem láttunk.
Másnap délelőtt Lillafüredre látogattunk. Talán a hirtelen jött tavasz és olvadás miatt nem volt még idő rendbe rakni a kirándulóhelyet, mégsem érzem úgy, hogy ez elfogadható magyarázat lenne a rengeteg szemétre, műanyagpalackra, építési törmelékre amibe lépten-nyomon belebotlottunk.
Körülbelül egy órát töltöttünk itt, és csalódottan távoztunk. A közeljövőben biztosan nem tervezek kirándulást a környékre.
Azért, hogy mégse legyen ilyen szomorú a történet vége, megosztom azokat a fotókat, melyeket Lillafüreden, a “csak a szépre emlékezem” jegyében készítettem.
Klikkelj a képre.
KLIKK