Írhatnám, hogy szállt az énekszó a Zene Sóstón ma esti koncertjén, de nem lenne túl hiteles, hiszen a RetRock zenekar instrumentális zenét játszik, abból is a hatvanas, hetvenes évek gitár muzsikáját.
Ha azt mondom, Kaland Old Rock ismerősebb lesz a formáció. Néhány tagcserén, és névváltoztatáson átestek az idő folyamán, de az alap megszólalás, a Shadows, Spotnicks, Ventures vonal a mai napig megmaradt. Ezzel a repertoárral léptek ma is a Krúdy Vigadó melletti színpadra.
A környék újabb biztonságos ülőhelyekkel gyarapodott, hiszem biztonságossá tették a terasz szegélykövét, így már a Vigadó árnyékának hűvösében is üldögélhetnek a nézők, illetve itt inkább hallgatók, és a füvet sem nyírták porig, így szép zöld környezet fogadta az igen nagyszámú nézőt.
Ha ránézel a képre, ami majd az albumhoz vezet, láthatod is a koncert meglepetését. Egy dalra szaxofonosa is lett a formációnak.
És ha már ránéztünk a képre, klikkelj is rá, és nézd meg a többi képet!

Szombaton nem lesz Zene Sóstón, mert Serfeszt lesz hétvégén. Legközelebb szerdán 18:30-kor egy klassz kis Greasy Hats koncert vár a Krúdy Vigadó melletti színpadon.

Ahogy arra számítani lehetett, szerda délután is megtelt a Krúdy Vigadó előtti tér, ahol az LK Beat Zenekar szórakoztatta a közönséget.
Az ismert hazai és külföldi slágerek nagy tetszést arattak, sőt, a műsor után is maradtak kis csoportok beszélgetni.
Igazán ez is az élőzenés koncertek célja. Megállni kicsit a rohanásban, és felszabadultan élvezni a lassan újra visszazöldülő parkot a tó környékén, találkozni rég nem látott ismerősökkel, kicsit felébreszteni az alvó várost.
Ez most is nagyon jól sikerült.
Ha lemaradtál a koncertről, találsz pár rövid részletet a közösségi oldalamon, és mindjárt megmutatom a képeket is.
Az LK Beat augusztus 19-én Révfülöpre látogat. Terveim szerint én megelőzöm őket, de erről máskor. 😉
Szombaton a Texas Tourist játszik a Zene Sóstón színpadán. Kezdés 18:30.
Most azonban klikkelj a képre!

Évente egyszer-kétszer találkozunk, így mindig élmény az Artézis trió koncertje. Szombaton a Zene Sóstón sorozat jegyében találkoztunk.
Ez volt eddig a legmelegebb koncertnap, így akár azt is mondhatnám, forró hangulatú koncert volt. Még akkor is, ha több esőcsalogató dal is elhangzott. Persze vasárnapra azért érkezett kis eső. 🙂
Szóval én jól szórakoztam a nagy meleg ellenére is, és fényképeztem is közben.
Nézzük az albumot! Szerdán pedig LK Beat a Krúdy Vigadó melletti színpadon.

Különleges délután volt a Zene Sóstón szerdája, hiszen akusztikus hangszerek váltották az elektromos hangszereket, és az ismert, vagy kevésbé ismert slágerek helyett ismert, vagy kevésbé ismert népzene zengte be Sóstót.
A Lajtorjás Banda szolgáltatta a talpalávalót igen magas színvonalon, és igen változatos repertoárral.
Bevallom, számítottam rá, hogy a korábbi Szmog táncházaikhoz hasonlóan itt is lelkes táncosok érkeznek majd, és láthatóan ők is készültek táncházi muzsikával. A műsoruk utolsó része ez volt, és igencsak nézelődtem, hol bukkannak fel a táncosok.
Ez az élmény most elmaradt, de eszembe juttatott egy debreceni estét, mikor a Kacaj együttes kezdett játszani a főtéren csak úgy, és perceken belül akadt táncos is. Pedig milyen neves néptánc csoportok vannak Nyíregyházán. Erről is beszélgettünk kicsit koncert után.
No, most inkább nézzük a képeket! Klikkelj az ittenire!

Szombaton az Artézis trió kiváló jazz muzsikáját élvezhetjük majd a Krúdy Vigadó melletti színpadon.

Szombat délután a Rockwise zenéjére igyekeztem lejárni a kicsit túlvállalt csokiöntetes minifánk készletet.
A Zene Sóstón hétvégi fellépője egyik kedvenc formációm. Műsoruk most is zenei időutazást hozott a Krúdy Vigadó melletti színpadra.
A koncertek idején lassan megszokottá váló nézőkkel teli teret betöltötte a “két csalogányhangú énekesnő” (koncert event 😉 ) éneke. Elvis-től a Queen-ig igencsak sokféle zenét hallhattunk az egy óra alatt, és a közönség láthatóan maradt volna még.
Mondjuk mi beszélgettünk is még majdnem egy órát a színpad előtt, miközben a koncert nyomait szorgos kezek tüntették el a színpadról.
Szeretem a sóstói estéket, jó kis kikapcsolódás mindig.
Mindjárt mutatom is a képeket, előtte azonban ajánlok kis táncházat a Lajtorjás zenekarral szerda estére. Legyél ott te is fél hét előtt, akár néptáncos vagy, akár nem! 😉
Ja, és a képek! Klikkelj az ittenire!

A szerda különleges nap volt, ekkor ünnepelte a blogom 17. születésnapját. Így aztán egy különleges napot terveztem.
Nagyobb részét munkahelyem megoldotta, vigyázok is rá, ahogy a ma reggeli központi direktíva tanácsolja. A délutáni részt azonban magam alakítottam.
Úgy gondoltam busszal megyek Sóstóra, lesz, ami lesz. Előkotortam hát egy korábbról megmaradt buszjegyet, és beálltam napozni a temető melletti buszmegállóba. A menetrendet böngészve kiderült, van még vagy 15 percem, így a vagy 50 méterre lévő árnyékba húzódtam, ahol már álldogált egy ember. Közelebb érve megláttam, hogy valami narancssárgát szorongat a kezében. Az enyémben zöld buszjegy volt, így szóba elegyedtünk. Kiderült, jó ideje városvezetés színűre váltották a természetvédő színt. 🙂 Mivel az ár ugyan az volt, kockáztattam.
Időben érkezett a busz, és mikor végrehajtottam ez első ajtós felszállást, láttam, hogy egy – szerintem – mindenki által évtizedek óta ismert ellenőrarc beszélget a buszvezetővel. Így jegyemet lobogtatva nekik szegeztem a kérdést: Hol lehet lyukasztani?
Szereztem nekik egy vidám délutánt, de nem tették szóvá különc színű jegyemet.
Az utazást kipipálva még maradt időm a koncertig, így a buszozók biztonságával a Blaha Büfében beszereztem a sétálós korsó sörömet, amivel visszatértem a Zene Sóstón színpadához.
Tulajdonképpen itt kezdődik a koncert beszámoló, köszi, ha türelmes voltál eddig. 😉
Ezen az estén Beatles dalokat hallhattunk a Beat-lesz kiváló tolmácsolásában.
Közel húsz, jobbnál jobb dal hangzott el a közönség nem kis örömére a Love me do-tól a Hard Day’s Night-on, Michelle-en, a Lady Madonna-n, a Help-en át a Don’t let me down-ig. Bár a színpadról nem látszott, hátul még táncoltak is.
Szóval a hangulatra nem volt panasz most sem.
Mielőtt megnéznéd a képeket az ittenire klikkelve, elmondom, hogy szombat kora este a Rockwise műsorát láthatjuk a Krúdy Vigadó melletti színpadon. Legyél ott te is fél hét előtt!

“Igazi Country fesztivál volt tegnap Sóstón” – olvasható a Zene Sóstón oldalán a szombat kora esti történésekről. És valóban hatatlas hangulat, remek, jól megszólaló zene, és táncosok fogadták a sok-sok nézőt a Krúdy Vigadó melletti színpadnál.
A Long Dusty Road legjobb koncertje volt szerintem, azok közül biztosan, amelyeket láttam.
Ha a linedance-es lányok közé nem is álltak be a nézők, azért volt mozgolódás a háttérben.
Szóval Sóstó közönsége láthatóan szereti ezt a programot.
Személy szerint jót mosolyogtam a koncert végén a “zenélő szökőkúttól” érkező családon, akik azon keseregtek, hogy már vége is van, hiszen most értek ide. Talán megtanulták a minőség különbséget az élő zene és a gépi attrakció között. Kinek mit intézett… az ízlése? 😉

A Zene Sóstón szerdán is folytatódik, a Beat-lesz koncertje teszi fel a kérdést: élő, vagy gépi.
Most pedig nézegessük a nem kevés képet az albumban! Klikkelj az ittenire!

Kicsit izgalmas nap előzte meg a Zene Sóstón szerdai koncertjét. Reggel kellemes hűvössel, és jókora esővel kecsegtetett az előrejelzés, amiből végül kis lehűlés, és kellemes szél maradt délutánra, némi felhővel.
Éppen hogy összecsukódott a laptop, már az ajtóban voltam fényképezőgéppel a kezemben, így jóval a kezdés előtt érkeztem most is. Kicsit beszélgettünk, mentem egy kört a tó körül, megnéztem a kisbolt napi árait, és már kezdődött is a koncert.
Maradék pogácsa a táskába, fényképezőgép a kézbe, hajrá!
Biztosan mondtam már, nagyon kedvelem a Szüret Utcza zenéjét, és – ezt is mondtam – a szaxofon hangzása különösen jól illeszkedik ebbe a hangulatba, a régebbi zenékbe is.
Szóval jó volt, tetszett, és ismerősöktől is ilyen visszajelzést kaptam. Várom a következőt! 😉

Szombaton country, a Long Dusty Road műsora látható a Zene Sóstón színpadán 18:30-tól, és van ígéret táncra is, ahogy az már lenni szokott.
Most pedig a képek szerdáról. Klikkelj az ittenire!

Mielőtt lejönnénk a hegyről, kicsit mesélek a hétvégéről.
Péntek délután a Terasz koncertek második, és úgy tűnik, egyben utolsó részéhez érkezett a VMKK. A kávézó teraszán az Emmet Ray Experience élőzenés koncertjét láthattuk, majd ehhez kapcsolódóan megnézhettük Woody Allen A világ második legjobb gitárosa című filmjét.
A Terasz koncertek mindkét műsora tetszett, kár, hogy ennyi volt.
A hétvége annyira semmittevéssel telt, hogy még Forma1-el is néztünk. 🙂
Ezt a Zene Sóstón szombati, Tibi a hegyről koncertje, és Pila és Áron esti, a szökőkút által szétzilált, de így is csudajó blues koncertje szakította félbe. Sok ilyen kellene még, esetleg a szökőkúttól távol.
Képeim a Zene Sóstón-ról vannak, így erről kicsit többet is mesélek.
Tudható volt, hogy a Tibi a hegyről műsor nem egy csendes-ülős koncert lesz, ennek megfelelően szólaltak meg a Krúdy Vigadó melletti színpadon. A lista igen változatos volt most is, Dani most is háton gitározott, amiről képileg lemaradtam, mert jócskán voltak ismerősök, akikkel beszélgethettem. A Reptér nekem most is sok volt már, de én igen kis részét képeztem a közönségnek. 🙂
Fényképeket most is készítettem, nézd meg az ittenire klikkelve!
Holnap remek zene lesz, a Szüret Utcza koncertjét láthatod a Zene Sóstón programjában 18:30-tól. Kíváncsi leszek, bejön-e a helyi lap jóslata a nézők táncra perdüléséről. 😀