Óperentzia

Azt terveztem, hogy szabadságom alatt, amikor is van lehetőségen Nyíregyházán, fényes nappal is találkozni ismerősökkel, megszervezem, hogy hozzájuthassak az Óperentzia lemezéhez.
Ha már olyan pancser voltam, hogy a koncertjükön elmulasztottam…
Igaz, koncertjük lesz jövő hét pénteken is a Mustárházban, de akkor meg éppen nem leszek itthon.

No, szépen, sorjában…
Szóval pénteken a Mustárházban Óperentzia koncert.
Voltam korábban egy ilyenen.
Igaz, a munkahelyről, vonattól loholtam a koncertre, így arról fotóm nincs, de hidd el nekem így látatlanba, hogy érdemes elmenni.
Ingyenes koncert, este héttől, pénteken, remek gyertyafényes, hangulatos.

Én meg éppen nyaralok akkor, tehát én nem, meg fotók sem.

És akkor hogyan lett mégis lemezem?
Mikor linkeltem a koncertjüket a programajánlómba, ki is próbáltam a linket.
Itt ért a kellemes meglepetés.
Letölthető a lemezük úgy, hogy bele is hallgathatsz előtte/közben.
Köszi fiúk, lány. 🙂

Akit pedig a hangulat is érdekel, de nem tud elmenni a koncertre, szóval mondjuk nekem 😉 íme egy video:


Az Óperentzián túl

Voltunk ma már az üveghegyen innen is, este pedig a MÁV minden kísérlete ellenére nagyobbrészt ott voltam az Óperentzia koncertjén.
A MÁV újabb húzásáról holnap, ma a koncertről.
Nem igazán azt kaptam, amire számítottam, sőt, egyáltalán nem.
Sem szitár, sem ének.
Ez a hátránya, ha az ember csak netről ismer egy csapatot.
Viszont amit kaptam, az remek volt.
Teljesen más, mint amire vártam, de nagyon-nagyon jó zene.
Sajnos a fentebb említett okok miatt majdnem fél nyolcra értem a Mustárházba.
Így jó félórás koncertet hallhattam, és láthattam.
A hallhattamról már írtam, jöjjön hát a láthattam.
A koncert a Mustárház társalgójában volt.
Ennek előnye, hogy fedett, és fűtött.
Hátránya, hogy nagyjából harminc négyzetméter.
Szóval nem egy Concert Hall.
Megérkezve az előtérben egy fogasra akasztottam a kabátomat, és nagyjából a társalgó ajtajáig jutottam el.
Bent az egyik sarokban a zenekar, négyen.
Szóló, basszus, billentyűk, dob.
Mondhatjuk, hagyományos felállás, de csöppet sem hagyományos zene.
Nagyon tetszett.
De vissza a környezethez.
Bent a társalgóban a zenekarral szembeni falnál úgy tíz szék lehetett.
Ezeken üldögélt a társaság egyik fele-harmada.
A többiek a padlón üldögéltek, vagy hozzám hasonlóan álldogáltak itt-ott.
Szóval igazi klubkoncert volt.
Gyertyákkal a padlón.
Sajnáltam, hogy nyolckor végetért a koncert, és folyamatosan szidtam a MÁV-ot, amiért lemaradtam az elejéről.
Az Óperentzia is feliratkozott nálam a látogatandó koncertek listájára.
Ja, fénykép azért nincs, mert nem akartam keresztbemászkálással elszúrni a hangulatot.
Ez így volt jó.


Visszatekintés

Bizony, a standard év végi miktörténtek? bejegyzés következik.

Januárban igen sokat foglalkoztam a vasúttal.
Sajnos tettek róla, hogy ez egész évben így legyen.
Ebben a hónapban sikerült megszereznem új fényképezőgépemet, és elkezdődött az összeszokás.
A gép első igazi próbája Vörös Pisti koncertje volt.

A február sok érdekességet hozott.
Sikerült megválnom előző fényképezőgépemtől.
A Mustárházban láthattunk egy remek Óperentzia koncertet.
Sikerült pont szabadságon lennem, mikor a jégszobrászok munkálkodtak Nyíregyházán a Kossuth téren.
A szabadság arra is jó volt, hogy szétnézzek a belvárosban.
Jó pár napig szörnyülködtem is a szarkofág üzletház építkezésén.

Március, húsvét például.
Ez egy remek kirándulást hozott Tokajba.
De jártam a Múzeumfaluban is, ahol sikeresen eltemettük a telet.

Persze foglalkoztam a vasúttal rendesen ebben a hónapban is.
Legalább én…

Az április már eléggé tavaszos volt.
A Botanikus kert nyílt napján igencsak sokan nézegettük a szebbnél szebb virágokat.

Ebben a hónapban lett nagykorú a Rocksuli is, hosszan időztünk a Lovardában 😉

Az év 5. hónapja meglehetősen aktívan telt.
Múzeumfalu – kedvenc nyíregyházi helyeim egyike – Mustárház, majd ismét Múzeumfalu, valamint Robinson domb.
No ezt jól összeszedtem egy mondatba 🙂

És máris félévnél tartunk. Június.
Nyár, de nem nyaralás.
Pulykanapok Debrecenben, fantasztikus koncertek a Mustárházban – Óperentzia, Fortress, Jurij -, és némi sportfotó a stadionban.
Ez utóbbiból egy labdakezelős kép, ha nem lenne egyértelmű 😀


Kis tájékoztató

Bár nagyjából a kategória megjelölésből követhető a dolog, azért kicsit mesélek az elmúlt napok képeiről, visszamenve egészen november utolsó hetéig.
Mire is jó a hétvége?
Meg hát hozzon valamit a Mikulás, ha mást nem is, legalább magyarázatot 😉

Tunyó temetésének napján tértünk haza a nyaralásunkból.
Elárulom, mert nem tudom, mikor jelenik majd meg a fotóalbum róla, hogy Vác volt egy hetes pihenésünk színhelye.
Ott kevés napsütésben volt részünk, így másnap a napsütést egy Nyíregyházán készült képpel idéztem vissza.
Útra kelésünk előtt pár órát töltöttem belvárosunkban, és szerencsémre remek idő volt.
A következő – szarkofág üzletházas bejegyzés – magáért beszél, nem is érdemel több szót.
Említett belvárosi sétám idején kezdték díszíteni a fenyőt a Kossuth téren, így néhány képem arról is van.
Ez volt a következő nap témája.
Aztán a szabadságom végeztével egy Vácott készült Duna képpel idéztem vissza a nyaralás hangulatát, majd ismét egy nyíregyházi kép volt az illusztráció a következő nap.
Jó néhány galambos képet készítettem, talán felbukkan még majd egy-kettő. 😉
A két hét szabadságom utáni első munkanapon stílusosan csillagokat látsz, akárcsak én.
Neked azonban ezek Nyíregyháza belvárosának dekorációját jelentik.
Az Ellenfény című kép is a belvárosi sétám napján, a Kossuth téren készült, bár ennek itt nem sok jelentősége van.
A következő nap egy beharangozó volt annak okán, hogy bár a rendezvény Budapesten volt, mégis rengeteg nyíregyházi kötődése van.

Az R33 fesztiváljáról van szó.
Egyrészt a stúdió tagjai másrészt a zenekarok egy része is nyíregyházi, vagy valaha ott működő csoport.
Mondjak neveket? A Dust utódjaként emlegetett Mr.PapaGiorgio, a mindig meglepetést nyújtó Óperentzia, vagy a napokban egy koncertre Nyíregyházára visszatérő Big Happy Woman Church.

De ne kalandozzunk el 🙂
Következett a barkácsbolt cégére, majd egy érdekes hangulatú fotó Vácról, a Dóm előtti tér egyik szobráról.
Ennek ellenpontjaként egy nyíregyházi tükörkép következett tegnap.
Most pedig kiderül, hol, és hogyan tükröződik a múlt.


Reset

A telefonom ráunva a több hetes blues zenére egyszerűen újraindult.
Gondolom egyetlen célja ezzel az volt, hogy felhagyjak Bill Kapitány Hatvan csapás című albumának hallgatásával.
Ezt abból gondolom, hogy minden remekül megmaradt benne, kivéve a gondosan beállított “csak Bill” playlist-et.
Bevallom, kicsit váratlanul ért ez az agresszív akaratérvényesítés.
Sosem szerettem a Nokiákat, ezzel a húzásával sem került közelebb hozzám. Mindenesetre amíg egyszer ismét nem lesz kedvem válogatni, marad ez a lista, csak a véletlent állítottam be, hogy szabadon keveredjen a Whitesnake a TRB-vel, Médiummal, Jurijjal, Billel, Operentziával, Led Zeppelinnel, BHWC-vel, Deep Purple-lel, Napra-val.

A héten pedig fotóalbumok sora, remélhetőleg.
Végre elkészül(t) a Napra Cívis Korzóbeli fellépésének képsora és reszelgetem a pénteki és szombati események dokumentumait.


Koncertturné 3/1

Nos hát eljutottunk addig, hogy elkezdjek albumozni a múlt hétvégi Nyárindító fesztiválról.
Elsőként az Óperentzia koncertjét ábrázolom.
Már csak azért is igyekszem vele, mert holnap 14 órakor Nyíregyházán, a Benczúr téren koncerteznek ismét, este 8-kor pedig már Budapesten, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban (Andrássy út 103.).
De most nézzük, mi történt múlt szombaton a Mustárházban?
klikk a képre


Itt a nyár

Hogy honnan tudom?
Ott voltam, mikor indult. 🙂
Vagyis tegnap délután a Mustárház udvarán a Nyárindító fesztiválon.
A szokásos családias környezetben indultak a koncertek.
Hosszú ideje készülök rá, hogy végre egy igazi Óperentzia koncertet halljak.
Sikerült 🙂
Eszméletlen jó zenét játszanak, alig várom a lemezüket.
(Jövő szombaton, 21.-én 14 órától valahol a Jósa András Múzeum előtt koncerteznek legközelebb.)

A héten a Fortress “átalakulásával” volt tele a Minyon fóruma.
Nem volt szívmelengető… de hagyjuk ezt most.
Az énekes nélkül maradt csapat kicsit megilletődötten kezdett, de aztán Tibi belejött az éneklésbe.
Jó az, ha egy zenekarnak ilyen lelkes közönsége van.

A napot a Jurij parádés koncertje zárta.
Ők sem panaszkodhatnak a rajongókra 🙂
Jól indult a nyár.

Tudom, már meg sem kérdezed, hol a többi kép.
Azért elmondom. 😉
Már a gépemen pihen, és három koncert fotóalbumként jelenik majd meg itt nemsokára.
(A nemsokára nem a mai napot jelenti )


.

Jó sok olyan olvasás után, amiből úgy érzem, nem sok maradt meg a fejemben, pedig holnap nagy szükségem lenne rá, kicsit mást is olvasgattam, ami hosszabb lett, mint amire számítottam, de nagyon érdekes volt, de ennél hosszabb mondatot akkor sem tudok most írni. 😉
Ja, hazafelé megfejtettem a hajnali plakátokat is.
Hétfő Este Blues Band és Óperentzia az Arsenalban szombaton, Talamba pénteken 18 órától a művházban 1500 Ft-os belépővel, vasárnap pedig a Múzeumfaluban a kutyakiállítás.
Majd oldalra is kiírom alvás után. 🙂
Jó éjt!


A hajnal fényei

Említett napszakban buszozva futtában láttam néhány plakátot.
Igyekszem megtudni, mikor lesz Hétfő Este Blues Band és Óperentzia az Arsenalban, mikor, és hol lesz Talamba, valamint mikor lesz a Múzeumfaluban a kutyakiállítás.
Ehhez közelebb kell majd mennem a plakátokhoz, a buszt viszont nem én vezetem 🙂


Hírek

Tegnap reggel elindultam végre a fodrászhoz.
Kicsit körülményes az akció, mert vagy azon a szombaton nem kell dolgoznom, amikor ő dolgozik, vagy időben hazaérni.
Ez utóbbi elég járhatatlannak tűnik.
Olyan sokan voltak, hogy úgy döntöttem, annyival nem leszek szebb, hogy ez egy szombatot megérjen, így hétfő délután megkísérlem a lehetetlent.
Hazafelé beugrottam a szomszéd Heliker boltba.
Bár ne tettem volna.
Figyelmeztettek már, hogy ott rablók tanyáznak, a pénztárnál mégsem tudtam titkolni meglepetésemet.
Fél kiló kenyér és két liter tej 627 Ft.
– Nálunk ennyi. – mondta a pénztáros látva a megdöbbent arcomat.
– Akkor már nem is csodálkozom, hogy rajtam kívül csak a négy eladó téblábol itt. – mondtam, és elmenekültem.

Vessenek a mókusok közé, de a szombat délelőttöt – dacolva a jövő heti final vizsgákkal – fotózásra szántam.
Útvonal:
Pár kép a Robinson dombon a terepkerékpár versenyről, majd Mustárház, tehetségkutató koncertek.

A Robinson dombra érve érdekes látvány fogadott.

Néhány ilyen virágon kívül egy pocakos, pléden heverésző bácsi, és egy fűnyíró traktor uralta a terepet.
Irány hát a Mustárház.
Odaérve már bántam, hogy időt vesztegettem mindenféle reggeli bosszantótúrára.
Lemaradtam ugyanis az egyik legjobb bemutatkozóról.
Ezt már érkezésemkor mondták, aztán a délutáni eredményhirdetéskor a zsűri sorrendje nagyjából egybeesett az én sorrendemmel.

[OFF]
Megtudtam még, – és itt most gyorsan megemlítem –
– hogy augusztus 23. Múzeumfalu – KGST Party – különleges programokkal
– hogy június 14. Mustárház – Nyárindító fesztivál – (Fortress, Óperentzia, Jurij)
– hogy Fortress gitárosának, Gaál Tibinek hatalmas fia született.
[ON]


A koncertekről, meg a szokásosan jó hangulatról írok majd a fotóalbum megjelenésekor, és megpróbálom követhetővé tenni az eseményeket.
Szóval összeszedem a fellépőket, meg talán a helyezetteket is 🙂
A mostani két képen szereplők közül emlékeim szerint legalább az egyik társaság az első háromban van.
Én a legjobbnak az fenti képen szereplő Shortbus Circus-t láttam, majd leírom, miért 😉
Kiemelek még három csapatot – REC (kiderítem, honnan voltak ismerősek) , Peanut Project, Fuzz Meh – majd ezt is leírom, miért.
Ja, nem!
Négyet.
Zumbeispiel.


Méh-arzenál

Tegnap este mondjuk sikeres vizsgáim után viszonylag emberi időben értem haza.
Persze világos már nem volt, de ahhoz nem is vagyok szokva…
Itthon kicsit poharazgattam Sétáló Jánossal 😉 közben pedig nézelődtem.
Tudom, inkább aludtam volna.
De olyan halálosan fáradtnak éreztem (érzem) magam, hogy az sem ment.
Szóval a kötelező netes körutamban mindig szerepel – többek között- a Minyon is.
Itt találtam egy koncertajánlót, amely valamiért sajnos kimaradt az én ajánlóból.
Ezt jóváteendő most kicsit nagyobb felületet biztosítok neki.
Annál is inkább, mert este szénné röhögtem magam rajtuk, és ez jólesett.
Ettől téged sem akarlak megkímélni.
Tehát ma este az Arsenalban Méhek, FuzzMeh, Coconut DeathZ, és Bergengócia.
Utóbbi az Óperentzia Jam változata, előbbi pedig esti röhögésem tárgya.
Nem is mesélek tovább, itt van két klipp a Méhektől.

…és a kedvencem, a Barbidal 🙂

Feltétlenül nézd meg még a Dinnyehéjat is.
Ezt azonban már csak linkelem. 🙂


14. sz. panaszlap

Avagy az utastájékoztatás hiánya.

Pénteken sikerült időben elindulni a munkahelyről.
Örültem, hogy így időben hazaérek, és eljutok az Óperentzia koncertre.
Mivel a vasutas szakszervezet megígérte, hogy egy jó hétig folyamatosan dolgoznak, azt hittem, semmi nem állja utamat.
De – mint ahogy azt pár órával később megfogalmaztam – nincs nagy különbség a munka és a sztrájk között.

A vasútállomásra érve hiába kerestük a vonatunkat.
Az információnál – beállva a sorba – rövidesen kiderült, reggel kaptak egy lapot, amelyben bizonyos vonatok más időpontban történő indítása szerepel.
Debrecenben a párbeszédünk a következő volt:
– Miért megy máskor a vonat?
– Vágányzár.
– Minden Nyíregyházára induló vonat?
– Igen.
– Az IC is?
– Igen.
– Kaphatunk másolatot a lapról?
– Nem.
– Megtalálható valahol az infó?
– Nálam.
– Máshol?
– Nem tudom.
– ….

Megvártuk a vonatot.
Az első állomásnál előzött meg az IC.
– Tehát az IC nem. – állapítottuk meg.
Aztán még néhány állomáson álldogáltunk.
Gondolom, felborult a menetrend.

Jelentős késéssel mégis megérkeztünk.
Újabb kísérlet a változásleírás megszerzésére.
Itt is sikertelenül.
– Ez az egy példány van.
– Fénymásolat?
– Nincs fénymásolónk.
– Fax? Az is tud másolni.
– Nincs.
– Valamilyen elérhetősége?
– Nem tudom.
– Akkor vajon miért ül itt (mikor éppen nem sztrájkol?)
– Máskor is szokott késni a vonat, ez meg nem is késés, mert kiírtuk.
– És úgy gondolja, a késés a természetes állapot? Most is az állomáson tudom meg, mikor megy, meg sztrájkkor is. Csak most gyakrabban jár.
– Mindenki velem veszekszik!
– Nem a személyével van bajom, hanem a tájékozatlanságával.
– Írja le!

Leírtam.
A fogalmazás címe: 14. sz. panaszlap.

– Maga úgyis tudja, mit írt, nem baj, ha az olvasható példányt meghagyom a kolléganőnek? (Takarékosság van. 1 lap a füzetben – ez marad is benne -, és két A4-es lap betéve indigóval. Olvasható a válaszoló kolléganőnek, olvashatatlan az utasnak, ő úgyis tudja. Fénymásolni úgysem tudnak rá.)
– Nem. Legalább tudja, mire kell válaszolnia…

Most van egy indigóval írt lapom.
Nagyjából a bélyegző és a 14. sz. panaszlap felirat látszik, és egy aláírás valahol a lapon.
Azt nem én írtam.
Az ügyintéző meg ismeri az indigóját.
Összeszoktak.


Naptár

Talán észrevetted, hogy egy elég távoli koncertdátum is bekerült a programajánlómba.
Bizony, július 19. szombat, este 8, valahol Debrecenben Napra koncert.
Elmúlt ősszel felejthetetlen koncertet adtak a Vidoron, remélem, a nyári koncertjükön ott lehetek.

klikk a képre

A másik koncert, amit a naptáramba jegyzek pár nap múlva esedékes.
Ez pedig az Óperentzia február 29.-ei Mustárházban tartandó koncertje.
Miért is?
Egyrészt nagyon kíváncsi vagyok a koncerthangzásukra.
Nem minden nap hall az ember szitárt egy zenekarban.
Másrészt kíváncsi vagyok, ebben a környezetben hogyan szólal meg az az énekhang, amelyet 2006 nyarán hallottam a Kossuth téren, és igencsak szépen szólt.


Éledezés

“Van pocsék éjszaka, van lekésett vonat
Van veszélyes út haza, van örök kárhozat”

Azt írtam a minap, nehéz igazi nagy koncertre eljutni Nyíregyházán.
Azt írtam korábban, hogy nem tartom a legjobb megoldásnak az iskolai tornatermes rocktúrákat, mert siralmas a hangzás.
Arról is írtam korábban, hogy rengeteg tehetséges fiatal csapat van a városunkban, akik nem nagyon tudnak szóhoz jutni.
Igyekszem lehetőségeimhez képest figyelemmel kísérni mind a zenekarok működését, mind a fellépési lehetőségeket.
Olykor koncertre is megpróbálok eljutni.
Amiért pedig most írok, néhány örvendetes dolog.

Említés szintjén elmondom, hogy aki a tornatermi hangzással beéri, a Pallai Produkció ismét szervez egy sokrésztvevős bulit a Zrínyi gimi tornatermébe, amivel tényleg csak hangzásbajom van, és még így is gondolkodóba ejt, hogy elmenjek-e?
Jó kis metálzenék lesznek…

A másik jó hír a Rock66 megnyitása.
Remélem, a kezdeti lendület megmarad, és sok remek koncertet láthatunk majd.
Ahogy látom, a helyi zenekarok is lehetőséget kapnak náluk.
Ez örvendetes.
Igaz, nem voltam még a helyen, de Csiki Roli tudósítása a rocker.hu-n ad némi képet, amely bizakodásra ad okot.
Linkelem oldalt a Rock66-ok én is, hogy gyorsan hozzájuthass a programjukhoz 😉

És van még jó hírem.
Elindult a Mustár-FM is.
Neten, és sugározva egyaránt.
Amennyit tudom hallgatni, egész jó zenék vannak.
A nekik otthont adó Mustárházban is tavaszodik, szerveződnek az események.
Talán hónap végén el tudok menni az Óperentzia koncertjére.

Nem utolsósorban pedig éledeznek, frissülnek a helyi zenekarok is.
Remélhetőleg túljutott a megtorpanáson a Dust, akik új basszusgitárossal vágnak neki az évnek.
Némi tagcserét megért a Big Happy Woman Church is.
Sajnos friss repertoárjukat még nem hallhatjuk március elsején a Club Arsenalban, de az írásomat indító idézet már egyik új daluk szövege.
Mintha csak rólam szólna 😀
Ismét magára – és koncerthelyre – talál a Rock Jamboree bezárásával otthontalanná vált Fortress is.
Sorolhatnám még a tavaszodás jeleit, de nem veszem el a MiNyOn kenyerét 🙂

Persze vannak furcsaságok is.
13.-án, szerdán jégfaragással egybekötött Bikini koncert lesz a kissé zilált Kossuth terünkön.
Gondolom, nem így lesznek öltözve a fiúk 😀

klikk


Dust

Elég régen írtam már hallgatózót is.
A címből sejthető, mi ad okot most rá 😉
Kicsit megállt a tervezett sorozatom még a múlt évben, kicsit felborultak a terveim ősz elején.
De ezt már mindenki unalomig ismeri, ígyhát értelmesebb dolgokról…
Pár hónapja, egy szombaton a Club Arsenal-ban koncertezett a Dust és az Óperentzia, ami jó alkalom lett volna az utóbbi csapat megismerésére.
Nomeg persze szívesen hallgattam volna ismét a Dust zenéjét is.
Amiért ez most nem jött össze, az a Rock és Blues legendák koncert volt a Zrínyiben.
Sajnálom, hogy így egybeesett, és azt hiszem, senki nem haragudhat rám, hogy ez utóbbi koncertet választottam.
Sajnos Nyíregyházán kevés, és egyre kevesebb lehetőség van eljutni egy ilyen rendezvényre.
Mondom ezt akkor is, ha nem volt teljesen felhőtlen a zrínyis koncert.
De erről is írtam már.

Tehát az Óperentzia későbbi időpontra marad.
Dust koncerten azonban voltam párszor szerencsére.
Most tehát őket hallgatózom 🙂
Elég későn, csak múlt év április végén sikerült eljutnom koncertjükre.
Előtte csak honlapjukon nézelődtem, és hallgatóztam.
Érdemes ezt neked is megtenned.
Remekül elkészített lap, elég sok infóval, képpel, videoval.
Nekem a zenéjük is bejön, és van még valami, amit nagyon fontosnak tartok.
Koncertről koncertre meg tudnak újulni.

klikk

Talán négy, vagy öt koncertjükön voltam viszonylag rövid idő leforgása alatt, és mindig más volt.
Nem akarok nagynevű zenekart bántani, de fülemben cseng egyik ismerősöm nemrégi mondata a Lovardában.
“Igazán csinálhatnának már új számokat, kicsit unom már mindig a Kétforintos dal-t”
No, ez nyilván nem a Dust-ról szólt, de valóban én is úgy gondolom, fontos a megújulás, és ezt ők remekül csinálják.
Mostanában nagy csend volt a zenekar körül, benfentesek talán többet is tudhatnak.
De nem ez a fontos.
Remélem, a ma esti koncert a Rock66-ban feledtet minden rossz érzést.
Az ismert okok miatt én ma nem lehetek ott, de gondolom, ettől még remek lesz a buli 😀