Atilla Fiai Társulat

Tudod én olyan zenéken nőttem fel, ahol a gitár a színpadon szólal meg koncerten, nem előtte egy stúdióban, ahol az énekes a mikrofonba énekel, nem a technikus tolja be a keverőről. És ebből nem engedek ma sem.
Éppen ezért esett nagyon jól ebben a zeneileg ínséges időben a felfedezés, hogy Újfehértón az Atilla Fiai Társulat ad szabadtéri koncertet.
Nézzük csak!
Kalapács József, Varga Miklós, Rudán Joe, a Kormorán sor Mr. Basary, Talabér László, Gál Péter, kis Skorpió Szűcs Antal Gábor, Závoti Zoltán, Kalapács-Ódor Cintia, Tempfli Erik, Borbély Zsolt. Remélem nem maradt ki senki az este fellépői közül.
Nagyrészt azok, akiknek a zenéjén felnőttem.
Újfehértó zenei rendezvényei biztos pontok a programjaim közt egy ideje. Persze hogy fogtam a fotós cuccot, és indultam.
Elsőként a szervezésről. Korrekt tájékoztatás, beléptetés, odafigyelés.
A technikáról. Remek színpad kiváló fény- és hangtechnikával, felkészült, precíz technikusokkal.
Minden készen állt egy felejthetetlen koncert estéhez, és az élmény nem is maradt el.
A polgármester pár mondatos köszöntője után jött a műsor, amelyre olyan régen vártunk.
Most erről kellene írnom sokat, de elhasználtam már azokat a jelzőket, amelyek ide is illenének.
Elvarázsolta a szép számmal összegyűlő közönséget a jó másfél órás koncert.
Időutazás volt, amelyből nem vágytunk visszatérni. Olyan előadás, ahol nem csak a közönség, hanem – láthatóan – a fellépők is remekül érezték magukat. Még mindig be-be villannak a képek az Európa alatti tánckarról, a zenészek összenézéseiről, összemosolygásukról, az érintésekről, a magasba emelt kezekről. És mindez technikailag is kiválóan jelent, szólalt meg.
Meghatározó élmény volt, kiváló feltöltődés. Hazafelé nem szólt zene az autómban, ami az engem ismerőknek mindent elmond. 🙂
Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a találkozásnak, és lássuk végre a képeket!
Klikkelj az ittenire, és nem árulom el, hogy az album végén egy videót is találsz.
KLIKK


Visszatérés a botkertbe

Pár hónapot csúsztam ennek a nyári albumnak a megmutatásával, de most eljött az idő.

Néhány év után újra rászántam magam hogy megnézzem a Tuzson János Botanikus Kertet.
Régen nagyon szerettem ide járni. Gondozott, gyönyörű mesevilág volt.
Pár éve már bosszankodtam az állapotán, illetve kaotikus nyitva tartásán, de úgy gondoltam, ez már a múlt. Sajnos nem.
Az állapotokra jellemző, hogy mikor egy csalódott – ha jól emlékszem – Szombathelyről érkezett családdal beszélgettem, és mondtam, hogy 2012-ben adták át a rózsakert részt, az volt a reakció, hogy “azóta nem sok minden történhetett”.
Szóval ők csalódtak, én meg szomorú voltam, hogy így fogadja a város a vendégeket. “Pedig olyan szépeket olvastam” – mondta a hölgy. Remélem, a város többi részében nem csalódtak.
Nyilván az 500 forintos belépőjegyekből képtelenség fenntartani a helyet. Ja, ha a virágok tudnának focizni…
A mostani fotóalbumomban is igyekszem “csak a szépre emlékezni”.
Lássuk is inkább a képeket, és bizakodjunk. Klikkelj az ittenire!
KLIKK


Bordó Sárkány szabadtéri

Eléggé leköti a szabadidőmet a “megújulás”, amiről többször írtam már, hogy majd írok róla. 🙂 Azért heti egy beszámolót igyekszem összerakni. Főleg olyan eseményekről, mint ami hétvégén is történt.
Kicsit szomorú voltam, hogy nem voltam a Bordó Sárkány Régizene Rend idei szülinapi koncertjén. Annál nagyobb öröm volt számomra mikor megláttam, hogy hétvégi koncertkörútjuk zárása Debrecen belvárosában lesz.
Természetesen idejében érkeztem, így egy percet sem mulasztottam el a várva várt koncertből. Nagyon hiányzott már ez a zene, hiszen – bár néhány daluk naponta utazik velem az autóban – az élő zene azért csak élő zene.
Fantasztikusan jó koncert volt ez is, és a hangulat is remek volt. Fotózás közben a nézők között mászkálva elég hamar kiderült, ki az, aki először hallja őket. Leginkább tőlük volt jó hallani az elismerő mondatokat. Én, és a törzsközönség tudta, hogy jó lesz. 🙂
Most a képekkel is meg vagyok elégedve, van is belőlük jó sok.
Klikkelj az ittenire, és nézegesd!
KLIKK


Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok

A szombatot választottam a tokaji látogatásra, és mivel korábban már tapasztaltam a hídlezárás következményeit, időben el is indultam. Így lazán belefért a közel háromnegyed órás lépésben haladás is.
A terv az volt, hogy Szüret Utcza koncertjével kezdek, aztán improvizálok. 🙂
A Paulay Ede Színház előtt sikerült is parkolnom, ami később is jó döntésnek bizonyult.
A Szüret Utcza beállása közben érkezett Mr. Piano, akit a kezdeti borzalmas mobilos kép után sikerült fényképezőgéppel is követni kicsit. Pár fotó erejéig a Zsinagógába is sikerült bejutnom, és már kezdődött is a koncert. Közben a Kisfalucska Udvarház standján is beindult a grillezés, így igazán kellemes környezetben hallgathattam a remek zenét. Nem láttam még a Szüret Utczát Alex Koljadzsin-nal, igencsak jó így a zenéjük.
A Mizrab zenéjét is vártam, nem csoda hát, ha maradtam a színház udvarán a következő koncertre is. A Szabó Gábor életművét továbbvivő formációhoz ezen az estén Bányai Kriszta csatlakozott. Különleges, varázslatos zenét hoztak el a hálás közönségnek.
Közben kedves ismerősök is érkeztek a koncert helyszínére. Nagy meglepetés volt, és nagyon örültem a találkozásnak.
Az sem volt kérdés, hogy megnézem a Melounge duo műsorát, így átsétáltam a Tokaji Múzeumba. Kellemes társaság, kiváló és nagyon jól megszólaló zene fogadott a rendkívül hangulatos múzeum udvaron is.
Tokajban mindig találkozom közös érdeklődésű ismerősökkel is. Egyszerűbben fotósokkal. 🙂 Most sem volt ez másként.
A színház udvarára visszatérve a Jazz Inside Group koncertjét láthattuk, és fotózhattuk.
Ekkor már igen hűvös volt, a pulóvert is felvettem, de engedtem magam rábeszélni a tűzzsonglőrök műsorának megnézésére.
Hogy ez milyen jó döntés volt, azt fotóalbumom végén láthatod majd.
Nincs is más hátra, mint klikkelni a képre, és megnézni.
KLIKK


Mindszenthavi Mulatság

Kicsit belefeledkeztem a képtár szépészeti projektembe, de ma visszatérek az íráshoz is kicsit.

Jó egy hete rendezték meg a Mindszenthavi Mulatságot Bodrogkeresztúron és környékén. Az időjárás nem volt kedvező, de ahogy elállt az eső elindultunk.
A felvonulás előtt még volt időnk egy sütire, kávéra a Csicsörke Műhely udvarán.
A felvonulást kísérve eljutottunk Kriszta Kávézójához, ahol kedves baráti társaságban múlattuk az időt.
Aztán emlékezetből odataláltunk a Kisfalucska Udvarházhoz – múlt évben is jártunk már a kellemes helyen -, ahol Pribojszki Mátyás remek formációja, a Jumping Matt & His Combo játszott már. Ismét felejthetetlen volt a koncert, minden percért kár, amiről lemaradtunk. 🙂
Ezt bizonyítandó érdemes eljutnod az album végére, melyet az itteni képre klikkelve érsz el.
KLIKK


Sóstó este, reggel

Régen foglalkoztat, hogy egyre gyakrabban meg kell örökíteni Sóstó állapotát, mert úgy tűnik, semmi nem akadályozza meg az újabb változást. Pár napja este, és az azt követő reggel is kimentem hát. Bár nem gondolom, hogy díjnyertes képkockákat készítettem, azt tudom, hogy nem maradt már időm sem nekem, sem Sóstónak arra, hogy megtanuljak videót készíteni.
Néhány kockát linkekkel is kiemelek az íráshoz, az albumban pedig megtalálod az összeset. Linkelem ugyanakkor a hivatalos kommunikációkat is.

Számos szörnyű terv merült fel a korábbi években is Sóstó “attrakciói” kapcsán, kezdve a tóra építendő gömbszállótól a tavon úszó étterem-csónakház kombóig. Szerencsére ezek nem valósultak meg. Nem sok jót vártam jó pár hete a sóstói zenélő szökőkút megvalósításáról a döntés után kiírt lakossági fórumtól, de elmentem, hátha.
A dolog arról szól többek között, – és ez a rész verte ki a biztosítékot sokaknál a városban -, hogy a Svájci lak mögötti fás, füves liget helyére kb. 500 négyzetméteres beton, gránit, zenélős szökőkutat építenek, és körülötte további több mint 200 négyzetméter területet leköveznek. Vannak üdvözlendő ötletek is, például az öntözőrendszer a megmaradt zöld felület alatt, a nyilvános mosdók, de nem látszik például a tarthatatlan parkolási helyzet megoldása. Az Állatpark előtti árok lefedése nyilván nem megoldás, legfeljebb vízszintesen állnak majd ott az autók az árok felett.
A fórumon résztvevők javasolták e helyett többek között a füves, fás park rendbetételét, a Krúdy Vigadó, a volt KISZ tábor használatra alkalmassá tételét, az előző projektben a tó körül nem túl sikeresen megvalósított rekortán, a világító berendezések rendbetételét, a járműforgalom csökkentését akár a kisvonat visszahozásával, utazási, belépő kedvezmény csomagokkal, összekapcsolt belépőkkel ösztönözve az alternatív megközelítést, és még sok mást.
Szeptember 5-én a város hivatalos oldalán megjelent írás – majd néhány nappal később egy főkertészi területbejárás riport – megerősít abban, hogy a terv megvalósul. Azt ugyan továbbra sem értem, hogy ha egy adott zöld felületből több mint hétszáz négyzetmétert leköveznek, hogyan nőhet 38 négyzetméterrel a zöld felület, de biztosan van rá jó algoritmus.
Én mindenesetre sajnálom a sóstói fákat, parkokat, virágokat, az árnyékot, a hűvöst a nyári melegben, ahogy sajnáltam például az előző projektben áldozatul esett fahidat is a két tórész között. Nyilván a kővel kevesebb a gond, jobban elférnek a járművek.
Sajnálom, hogy a hivatalos városi lap cikkeiben és a Nyíregyházi Napló aktuális számában sem jelentek meg azok a látványtervek, amelyeket a fórumon mutattak. Árnyalná a képet.

Írásom bármelyik képére klikkelve – az adott videóval – eljutsz az albumhoz, ahol a jelen szépségei láthatók. A Krúdy Vigadó falán gyülekező fecskék, a napkelte a tó fölött, és hasonlók.

KLIKK KLIKK KLIKK
A Svájci lak mögötti liget, aminek helyére a szökőkutat tervezik. Mindez egy másik nézetből. Ezt a két meglévő szökőkutat köti majd össze egy csatorna a virágoskert helyén.

Végül pedig egy keserédes perc, dacolva a szúnyogokkal. Zenélő szökőkút – vázlat.
Klikkelj a képre!
KLIKK


III. Tokaji Utcazene Fesztivál

Példás szervezés előzte meg az idei utcazene fesztivált Tokajban. Hetekkel ezelőtt megindult az információ áradat, és a legvégéig követhetők voltak az események a közösségi oldalon is.
Az “is” azt jelenti, hogy a helyszínen is rendelkezésre állt minden a látogatók számára – nyilván én ezt az oldalt láttam -, ami szükséges volt ahhoz, hogy remekül szórakozzanak. Volt információs sátor, de a fellépési pontokon is olvasható volt az adott hely idővonala.
Apropó, sátor. Minden fellépő fedett helyen játszhatott, és erre szükség is volt, mert az időjárás nem az őszt, hanem inkább a nyár közepét idézte.
Remekül bevonták a belváros szórakozóhelyeit, a korábbiakhoz hasonlóan jól működött a szavazás is.
Ja, igen, az esernyők. Láthatod majd a képeken, milyen látványos dekorációt készítettek a sétálóutca fölé. Ráadásul az ernyőkön cédulák lógtak, amelyeken a környékbeli települések, meg gondolom a szponzoráló vállalkozások nevei voltak olvashatók. Ezek voltak a külsőségek, amelyek eleve vidám fesztiváli hangulatot teremtettek.
Írtam az elején, hogy rengeteg információ állt rendelkezésre már a kezdetektől. Így én is készülhettem kicsit a fellépőkből, belenézhettem a műsorukba, kiválogathattam, kik azok, akiket meg szeretnék majd keresni.
És hogy táblázatot se nekem kelljen készíteni, a rendezvényt beregisztrálták a Festivize alkalmazásba. Így két-három klikkeléssel megtudhattam, ki, mikor, hol játszik, sőt, némelyeknél még a műsorba is belenézhettem.
Kedvenc listát is készíthettem előre, melyről egyetlen előadót sem töröltem, három újat viszont felvettem.
Szóval én jól éreztem magam. 🙂
Azt gondolom, hogy megérdemlik a nevesítést, linkelést azok, akik ezt a fantasztikus hétvégét elintézték nekünk. 🙂 A szervezőket már dicsértem, most jöjjenek az előadók az albumomban megjelenés sorrendjében!
Purga, Empty Pubs, Acoustic Flow, az Aqueencum zenekarból Olajos Gabi mosolyog majd rád, Texas Tourist, Crazy Daisy Jug Band, Potatopatch, Alaszka, NADENe.
A vasárnapi ébredezős bejárásnál remek blues húzott az utca vége felé. Mire odaértünk, népzene szólt. Kicsit ott ragadtunk a Vasvarjú Zenekar műsoránál. Hú, de jó volt. Ők az egyik utólag kedvenc listára kerülők. A Hungarocell a másik, a Dirty Canvas a harmadik.
Az albumnak itt vége lesz, de kell még szólnom a VAHÚR csodát látról, akik képileg ugyancsak ebédelésünk áldozatává lettek. (Vasárnap elég időigényes volt az ebédhez jutás, majdnem két fellépésnyi időt töltöttünk a teraszon.)
Áradozásokat találsz még a közösségi oldalamon itt és itt. 🙂
Íme az album. Klikkelj a képre!
KLIKK


Megvagyok :)

Rengeteg dolog történt velem az elmúlt hónapokban. Pozitív és negatív is. Valahogy semlegeset nem tudok felidézni. Sok változás, sok újdonság, némi kuszaság, számtalan lezáratlan dolog, indulás, újrakezdés, befejezetlenség. Mégis ez a káosz jelenti nekem most a nyugalmat. Nem érzem, hogy küzdenem kellene bárminek a lezárásáért, befejezéséért. Úgy érzem, én uralom a káoszt, és ez jó érzés. Tudom, mit akarok elérni, és tudom, el fogom, ha itt lesz az ideje. Felsorolhatnám a függőben lévő dolgokat, de úgy gondolom most, hogy szólok majd, ha kész. Vagy észreveszed. Vagy én veszem észre. 🙂

A hétvége ismét feltöltődést hozott. Este még olvasgattam is kicsit, felfedeztem a hétvége kedvenceit, valamennyire megismertem azokat, akik két napig az utca másik oldalán voltak, de most kicsit ismerősebbek lettek.
Indul az új hét, ami ismét hoz valami újat, meg én is hozok majd új dolgokat.
Induljunk el!


Hegymászós

Pár napja családi, baráti eseményre voltam hivatalos. Mivel “vittek”, így nem is foglalkoztam az útvonal tervezésével, sőt, az uticélnak sem néztem utána. Utaztam.
Azért a nemrég szerzett “szaladgálós” fényképezőgépet bedobtam a hátizsákomba, majd hazaérés után ki is vettem belőle. 🙂
A most következő rövidke album képei így mobiltelefonnal készültek.
Azóta a telefonom megmondta, hogy Pilisszántón jártam, a Csillagösvényen. A Boldogasszony kápolnához igyekezve nem sok időm maradt a fényképezésre, de azóta kicsit olvasgattam a helyről, és linkeltem is egy forrást, ahonnan elindulhatsz te is felfedezni ezt a nem mindennapi hangulatú helyet. Egyszer talán visszatérek hosszabb időre is. Kitalálhattad, most nem ez volt az utazás oka. 🙂
Azért nézegesd meg a képeket az ittenire klikkelve, olvasgass kicsit a helyről, hátha kedvet kapsz egy kiránduláshoz.
KLIKK


Streetball

Szombat délelőtti szabadtéri programként ismét Nyíregyháza főterét választottam.
Bizonyítandó, hogy nem csak koncert létezik 🙂 ezúttal érdekes kosárlabda mérkőzéseket néztem a Kossuth szobor árnyékában, illetve a Korona szálló környékén.
Mivel részemről a mérkőzéseknek nem volt tétje, úgy döntöttem, ismét gyakorlás, összeszokás lesz a cél, így a nemrég beszerzett “szaladgálós” gépemmel indultam útnak, lesz, ami lesz.
Ismételten bebizonyosodott, hogy ő még mindig többet tud a fotózásról, mint én őróla, így egészen vállalható képek születtek, és talán kicsit jobb barátok is lettünk. Igyekszem ezen a vonalon tovább haladni, de most inkább megmutatom közös kirándulásunk eredményét.
Klikkelj a képre!
KLIKK