Laborozás

Ha egy péntek este három koncertre szeretnél eljutni, akkor szinte biztosra veheted, hogy abból maximum kettő lesz, de inkább csak egy. Így történt ez tegnap este is. A Labor Caféban kezdtünk, ahol Pila és a fia játszott. A terv az volt, hogy a falszomszéd helyre megyünk majd át, ahol a Texas Tourist játszott, majd ha idő marad még, akkor irány a Club Hollywood, mert ott két remek blues zenekar szolgáltatta a zenét. Hajnal fél kettőre értem haza úgy, hogy ki nem tettem a lábam a Laborból. Nagyon jó este volt. Jó helyszínen, jó emberek között, jó zene mellett, családias légkörben. Ja, és a kanapé. Na, oda bekuckózni.
Nem is fotóztam, illetve mobilos képem van, azt most ideteszem, de a Labor oldalán biztos megtalálod majd Konyha Miki képeit.


Zene Sóstón 2020

Lassan éledezik a város zenei élete olyannyira, hogy elgondolkodtam rajta, újra kellene indítani a heti programajánlókat.
Oldalt, a naptár részben már szerepelnek az események, ma azonban a szerda estéről mesélek.

Akár csak 2017-ben, a Zene Sóstón indulásakor, idén is az Ukulele Trió indította a koncert sorozatot. Jó volt látni, hogy ismét megtelt a sóstói szökőkút körüli tér. Láthatóan nagyon várták már az emberek a szabadtéri, élő zenés programokat.
Néhány képet én is készítettem a – végre jókora, megérdemelt médiafigyelmet kiváltó – eseményen. Ha klikkelsz az ittenire, láthatod is őket.

Ahogy mondtam, koncert sorozatról van szó. A Zene Sóstón idén hetente három alkalommal, szerda, szombat és vasárnap koraeste hozza el a helyi zenészek koncertjeit a sósótói szökőkúthoz. A linken megtalálod a részletes programot is.
KLIKK


Gépészkovács Találkozó 2020

Néhány éve, mikor először indultam el Újfehértóra, az Országos Gépészkovács Találkozóra úgy gondoltam, jó lesz kicsit elidőzni itt, aztán irány tovább. Az elidőzés egy délelőtt lett és azóta rendszeres visszatérő vagyok.
Most szombaton – az előző napi Bordó Sárkány koncert után kicsit álmosan – már úgy indultam hogy tudtam, valamikor délután érek haza.
Nehéz elmesélni, de van egy érdekes hangulata a rendezvénynek. Nem is igazán tudom mihez hasonlítani. Az ország minden részéből érkeznek az emberek, mindenki mosolyog, és úgy beszélgetnek, mintha ezer éve ismernék egymást. A járművek, amelyeket így együtt nem látsz máshol, a felvonulás, és az egész találkozó hangulata páratlan lehetőség a fotózásra is. És ha már fotózás. Olyan képeket készíthetek, amit a manapság hatályos jogszabályok miatt egyébként a mindennapi életben nem tehetnék meg. Pedig hogy szerettem régen az elkapott pillanatokat, arcokat fotózni.
A mostani albumban is van legalább két ilyen kedvenc képem, az egyiket már láthattad a közösségi oldalon.
Visszatérve azonban a találkozóra idén is már 9 óra előtt érkeztem és körbe sétálva a járművek között rengeteg olyan képet készítettem ami csak itt készülhet el.
Aztán egy rövid kávézás, beszélgetés kedves ismerősökkel, ami még inkább feldobta a hangulatot, hiszen elég régen találkoztunk, és már kezdődött is a felvonulás.
A most következő albumban jó sok képet találsz – mint ahogy valamennyi ilyen találkozóról készült album arról híres hogy hosszú ideig lehet lapozgatni -, de nem bánom mert nagyon jól éreztem magam és alig várom hogy a következőn is ott legyek.
Klikkelj tehát a fotóra, és utazz velem az időben!
KLIKK


Sárkány a pub-ban

Péntek estefelé az időjárás úgy döntött, lemossa az autómat. Nem is akárhogy. Újfehértónál annyira esett, hogy sokan vészvillogóval álltak félre, mások pedig kb. 30-cal araszoltak csíkról csíkra. Mi a második csoportba tartoztunk, mert mindenképpen ott akartunk lenni a Bordó Sárkány koncertjén Debrecenben, az Incognito Club-ban.
Természetesen odaértünk, mert különben miért is írkálnék, meg honnan lenne a fotóm?
Mondanom sem kell, most is fergeteges volt a koncert, igazán jó volt ezzel a programmal visszatérni az Incoba. Nagyon szeretem azt a hangulatot, ami a BS koncertjein alakul ki, és persze a zenét is imádom.
A koncert első részében készítettem pár képet, úgyhogy ha klikkelsz az ittenire, akár végig is lapozhatod az albumot.
Találkozzunk még sokszor!
KLIKK


Várostörténeti sétány

Nem írom le mégegyszer, hogy “tavaszpótló” mászkálás a 35 fokban, mert úgy járok, mint a debreceni focisták, és egyáltalán nem hiányzik a rendőrsorfal a szobámból. 🙂
Szóval Nyírbátorban időztem hét elején, és a kellemes szélben fényképezgettem a Várostörténeti sétányon.
Így néhány év után már nagyon látszik az alkotásokon, hogy – most kellene finoman fogalmazni – nem biztos, hogy azzal a technológiával lehet időtállót alkotni, ahogy ezek készültek.
Persze így is különlegesek a szobrok, vagymik, és most is jó volt pár órát eltölteni a fotózásukkal. Természetesen nem törekedtem a hibák megmutatására, de nem is a mindenáron elfedésük volt a célom. Szóval fotózgattam, ahogy gondoltam.
Az lett belőle, amit a most következő albumban látsz majd. Remélem, mire legközelebb arra járok, átesnek egy felújításon.
Klikkelj a képre!
KLIKK


Múzeumlátogatás

Hét elején kirándultam kicsit. Amolyan “tavaszpótló” mászkálás volt, és eredetileg szabadtérinek terveztem.
Már amennyire tervezésnek lehet nevezni, hogy reggel azt mondom, menjünk valahová, majd egy kereszteződésnél balra fordulva eldől, hogy Nyírbátor lesz a cél. 🙂
Pár éve fotóztam már a Várostörténeti sétányon, érdekelt, hogy néz ki most. Erről is lesz majd album, de most máshogy folytatódik a történet.
Éppen a park virágoskertjében igyekeztem instruálni a repülő rovarokat a virágokon, kevés sikerrel, mikor kedves ismerősök érkeztek. Sétáltunk kicsit, beszélgettünk, és sok dolgot megtudtam a Báthori István Múzeum kiállításairól.
Azzal váltunk el, hogy én is megnézem. Akkor még nem tudtam, hogy egyben menedék is lesz.
Éppen elindultam a folyosón, mikor hatalmas robbanás rázta meg a környéket. Kiderült, ez egyedül engem lepett meg. A helyiek tudtak a siló ilyen jellegű bontásáról, másrészt nem ez volt az első ilyen a környéken.
Míg kinn leszállt a por, körbe jártam, és kicsit fényképeztem is. Sem a belépő, sem a fotós jegy nem vészes, érdemes időt szánni a megnézésre, és ezt nem pótolja a mostani fotóalbumom. 🙂
Persze azért klikkelj a képre!
KLIKK


Bogi’s Random Team

Nyíregyháza fiatal Female Fronted zenekara, a Bogi’s Random Team angol és magyar dalok feldolgozásait tűzi műsorára. Néhányszor már a látóterembe kerültek, de valamiért sohasem jutottam el a fellépésükre. Egészen péntek délutánig.
Mivel a szomszédban, és szabadtéren játszottak, és az élőzene is nagyon hiányzott már, így igyekeztem odaérni mostani műsorukra.
Meglehetősen felkészületlenül érkeztem, nem néztem utána a formációnak, nem kerestem felvételüket. Így érdeklődve figyeltem a történéseket.
A koncert kellemes meglepetés volt számomra. Nagyon együtt volt a csapat, két remek hangú énekes lány, és felkészült hangszeresek.
Nem tudok neveket, mert még mindig nem néztem utána, és a koncert közben sem jegyzeteltem, így azt sem tudom, általában hány dalban jut szerep a második énekes lánynak, de én szívesen látnám majd több dalnál is. Jól kiegészítik egymást.
Szóval örülök, hogy végre meghallgattam, megnéztem a Bogi’s Random Team előadását, remélem, találkozunk még, és remélem, lesz még hasonló műsor az Üvegháznál. Hosszú még a nyár, és sok a jó zenész a városban. 😉
Van pár képem is a koncertről, amit most az ittenire klikkelve te is megnézhetsz.
KLIKK


Signal Motorock – Szmog

Múlt pénteken a debreceni Signal Motorock a Szmog Pub-ban elindította a karantén utáni klub koncert életet Nyíregyházán is. A kocsmában a szokásos közönség mellett számos, élő zenére kiéhezett néző is megjelent.
A Signal Motorock a feldolgozások mellett saját dalokat is játszik, így igazán változatos volt a repertoár most is.
Számomra igazán örömteli pillanat volt, mikor a Tinédzser dal alatt megérkezett két ifjú, és hibátlanul tudták a dal szövegét, majd a Black Sabbath-ot kezdték emlegetni, mint kívánság dalt. Nincs még veszve minden, gondoltam, majd a koncert után kicsit beszélgetve velük újabb meglepetés ért. Baksa Sós, Cseh Tamás, Kex, Taurus került említésre. Köszönöm srácok!
Most pedig nézzünk a pár képet, melyet minden fénysugár összegyűjtésével készítettem. Klikkelj az ittenire!
KLIKK


Vissza a múltba

Életem egy rövid részét Tiszalökön éltem. Pár évtized után, hirtelen ötlettől vezérelve pár órára visszatértem.
Jártam a Holt Tiszánál, amiről leginkább a jégen hanyatt esős képem maradt meg régről, megálltam a volt kenyérgyárnál, ahol már nem éreztem a friss kenyér illatát, a kultúrháznál, amit szépen felújítottak, de őrzi régi formáját, és persze jártam az erőműnél, ahol még az arborétum is zárva volt a vírushelyzet miatt. Ja, és persze megnéztem a házat, ahol régen laktunk, de ezt borzalmasan ízléstelenül újították fel, így erről nem lesz kép az albumban.
Merthogy a fotóra klikkelve most te is bejárhatod ezt az utat.
KLIKK


Visszatérés az élő zenéhez

Igyekeztem időm egy részét a kihirdetett vírus idején is a szabadban tölteni, de az igazi mégis csak az, amikor remek élő zene mellett tehetem mindezt. Erre először múlt hét végén kerülhetett sor.
Nagyon díjazom a Mádi Kör felvállalását, hogy – bár jóval szűkebb körben, mint a korábbi években, de – idén is megszervezték a Jó éjszakát Mád! rendezvényt.
Délután érkezünk, és a Royal Tokaji Borászat udvarán telepedtünk le. Itt zenélt ugyanis Pila, Tünde és Áron ezen az estén. Láthatóan sokan érezték úgy, hogy ideje kimozdulni kicsit, és ez a rendezvény nagyon jó volt erre.
A házigazdák finom borokat kínáltak, a Borsod Burger pavilonjához pedig a finom ételek illata csalogatta a vendégeket.
Kellemes délután, este volt, köszönöm.
Gondolhatod, hogy nem csak ez az egy kép készült, így ha klikkelsz rá, a többit is láthatod.
KLIKK