Parlando Acoustic – Vaja

Az első gondolatom, mikor megláttam az eseményt az volt, hogy “Ez most hogy?”. Akusztikus gitár és tangóharmonika, amiről persze a koncert első percében kiderült, hogy nem tangó, bár az első két dal tangó volt, amit játszottak. Szóval annyira érdekesnek, különlegesnek tűnt a dolog, hogy úgy gondoltam, ott leszek.
Jó döntés volt.
A közösségi oldalamon három videót is láthatsz a Parlando Acoustic előadásáról, amiből azért kiderül, hogy egyáltalán nem volt egyhangú a műsor. Különösen ha még hozzávesszük, hogy a harmonika mellett hol akusztikus gitár, hol bőgő, a másik oldalon pedig hol cajon, hol furulya szólt, ami azért azt is mutatja, hogy nem akármilyen tudású zenészek kápráztatták a közönséget a Vajai Vay-kastély udvarán.
Ez egy rendezvénysorozat első darabja volt. Hétfőn Máté Péter est lesz Csernák Tibor előadásában, pénteken a lármás semmirekellők, azaz a Sonivius Vappae hozza el a középkori zenét a kastély udvarába. Zárásként pedig Száraz Tamás műsorát láthatjuk 29-én.
Most azonban nézzük a tegnap képeit, klikkelj az ittenire!
KLIKK


Zene Sóstón – Artézis

Két kihagyott Zene Sóstón epizód után tegnap este visszatértem Sóstó zöld övezetébe az Artézis jazz trió koncertjére.
Hosszú ideje követem őket, mert jólesik néha kilépni a populárisabb zenék világából. Láthatóan most sem egyedül voltam ezzel így.
Ahogy láthatod majd, viszonylag kevés kép van az albumban, hiszen a két kukacbombázó megjelenéséig maradtam. Érthetetlen számomra az a nemtörődömség, amellyel a város a saját szabadtéri rendezvényeit kezeli. Nem lenne szabad szabadtéri rendezvény közönségét permetezni szerintem, és nincs is olyan sok rendezvény, hogy ezt kis odafigyeléssel, jó szándékkal ne lehetne koordinálni.
De nézzük inkább a koncert képeit, klikkelj majd az ittenire!
Szombaton RockHaJó koncert lesz a Zene Sóstón színpadán.
KLIKK


17. Révfülöp Blues Music Fest – 3. nap

A 17. Révfülöp Blues Fest záró nap meséje, és képei következnek, és ígérem, nem mesélem el a haza utazást, ami egyébként egyébként sima volt.
Kora délutánra toltuk az ebédet, ami meglehetősen jól sikerült, és igen jól is le lett dokumentálva közönségi oldalamon. 🙂 Ide is visszatérünk jövőre.
A színpadhoz sétálás közben szóba került, hogy ismét pillanatok alatt elrepült ez a három nap. Ilyenkor mindig úgy érzem, jó lenne maradni még néhány hasonló koncert estére, aztán belenyugszom abba, hogy jövőre veletek ugyanitt.
Pepi rendezvényeire tartva nem készülök videómegosztón az eseményre, mert vagy ismerem a fellépőt, vagy a biztos minőség tudatában hagyom magam meglepni. Soha nem csalódtam még.
Így volt ez most a Tóth Bagi Csaba Quartettel, akikkel koncerten még nem találkoztam és mostani műsoruknak mégis minden percét élveztem.
A Tornóczky All Access-ről már nem mondhatom hogy felkészületlenül ért, hiszen több koncertjükön ott voltam, nem beszélve például a Bill koncertekről, ahol – nekem már csak így maradt meg – Tornóczky Ferike gitár játékát alaposan megismerhettem.
Szóval fergetegesnek ígérkezett a koncert, és az is lett. Különösen szép pontja volt számomra a műsornak a nyíregyházi nézők köszöntése, és hogy tőlük hamarabb megtudhattam, mint az itthoni szervezőktől, hogy a VIDOR Fesztiválon idén is itt lesznek. Szóval találkozunk úgy két hét múlva.
Az itt következő fotóalbumban nem szerepel mobilos kép, de hazaindulás előtt egy ilyennel búcsúztam a 17. Révfülöp Blues Fest-től közösségi oldalamon.
Idén sem tudom mással zárni a beszámolóim sorát, mint hogy megköszönjem Pepinek, Zsuzsának, és mindenkinek, aki tett azért, hogy ismét visszavágyós néhány napot tölthettünk Révfülöpön.
Jól esett most még árpörgetni a képeket. Tedd ezt te is az ittenire klikkelve!
KLIKK


17. Révfülöp Blues Music Fest – 2. nap

A 17. Révfülöp Blues Fest második napját lustára terveztük, legalábbis napközbenre, és ezt kiválóan meg is valósítottuk. Én az étkezést is meghekkeltem, ahogy azt a közösségi oldalamon láthattad.
Idén nem volt kiállítás, hiszen a kiállítóterem újjáépítése történik. A sétány túloldaláról találgattuk, mi hol lesz majd, miközben én a halszálkára is ügyeltem.
A második napot – természetesen Benkő Zsolt felvezetése után – a Jumping Matt and his Combo műsora indította. Velük kb. ebben a felállásban tavasszal találkoztunk Mikepércsen. Igaz, akkor fúvósok is árnyalták a megszólalásukat.
Most Benkő Zsolt szállt be olykor szólógitárjával. Ő egyébként minden formációval játszott kicsit.
Az este másik előadója a Ripoff Raskolnikov Band volt. Múlt évben szólóban érkezett, de ahogy azt már Fekete Jenőnél említettem, a zenekaros koncert egészen más dinamikájú, és egészen mást követel az előadótól is. Ezt a műsort is nagyon élveztem.
Lássuk azonban a nap képeit az ittenire klikkelve!
KLIKK


17. Révfülöp Blues Music Fest – 1. nap

Amikor most elkezdtem tervezni a 17. Révfülöp Blues Fest beszámolóját, eszembe jutott a Lúdas Matyi rajzfilm egy jelenete, az a bizonyos “3 nyúl az annyi, mint 3 golyóbis“. Szóval három nap, három mese, ha már a mese vonallal indítottam.
Csütörtök reggel szálltunk vonatra, és a vasútársaság jó hat órás utazást ígért egy átszállással. Pár perc késést összehoztunk utunk első szakaszán, de ezt ügyesen korrigálták a szakemberek, így szinte pontosan érkeztünk Révfülöpre.
Minden simán ment a szállással is, kis pihenés után indultunk is a színpadhoz.
Közben összefutottunk a nyíregyháziakkal, így már kis delegációként üdvözöltük Pepit és Zsuzsát. Régen találkoztunk.

Idén is Benkő Zsolt volt a műsorvezető, ami azt is jelenti, hogy blues történeti morzsákat is kaptunk a koncertek előtt. Én nagyon kedvelem, és várom ezeket, hiszen Zsolt hatalmas tudással rendelkezik ezen a téren is.
Az első fellépő a Fekete Jenő & the Band volt. Fekete Jenővel legutóbb Bodrogkisfaludon, szóló akusztikus koncertjén találkoztunk.
A zenekaros koncert azonban egészen más, és nem csak a hangzás hangszeres színezése miatt. Az előadóktól is más játékot, megszólalást kíván. Nem csoda, ha nagy érdeklődéssel vártuk.
Nem kellett csalódnunk. Élvezetes előadást láthattunk.
Rövid átszerelés után Zsolt már fel is vezette a BluesSteel előadását.
Nem voltam még koncertjükön, és most a videó megosztóról sem készültem, szándékosan.
Nagyon élveztem a koncertet. Igazán kedvemre való zenét játszottak, és – de ez Révfülöpön természetes – a megszólalás is kiváló volt.
Másnap reggel a recepciónál kávézva, és beszélgetve derült ki, hogy egyik lakótársunk kifejezetten miattuk érkezett a fesztiválra, most először, de már biztos volt benne, hogy visszatér jövőre is. Az első nap után.
De nem szaporítom a szót, jöjjenek a képek, klikkelj az ittenire!
KLIKK


17. Révfülöp Blues Music Fest

A bőrönd összepakolva (azt hiszem), a szállás még tavasszal lefoglalva, utazás lebeszélve, holnap korán reggel indulás Révfülöpre.
Évekig bakancslistás volt a Révfülöp Blues. Irigykedve olvasgattam Kovács Pepi híreit, beszámolóit, és egyben örültem is, hogy évről évre egyre színvonalasabb rendezvény születik a keze nyomán. Olyan zenészek, formációk játszottak Révfülöpön, akikről a környékünkön csak álmodoztunk, és álmodozunk ma is.
Aztán eljött az idő, mikor végre először útra keltünk. Túl azon, hogy a település a Balaton partján gyönyörű, az első nap éttermi élménye párját rikító volt – leírom, mert megérdemlik, ez a Bisztró 71, ahol remek ételek, és barátságos kiszolgálás vár, ahová minden évben visszatérünk -, és persze a blues fesztivál kiváló zenékkel, pazar színpad technikával, meglepetésekkel, Pepi igényes szervezésével. Nos, ezért azóta ez biztos augusztus eleji program. Idén már a 17.
A megosztáson láthatod majd a programot, de szövegesen is ideteszem az időrendet.
Csütörtök:
19:30 Fekete Jenő & the Band
21:30 BluesSteel
Péntek:
19:30 Jumping Matt and his Combo
21:30 Ripoff Raskolnikov Band
Szombat:
19:30 Tóth Bagi Csaba Quartet
21:30 Tornóczky All Access

Persze az eseményhez vezető képem sem véletlen, hiszen a műsorvezető idén is Benkő Zsolt, akitől minden évben rengeteg információhoz jutunk a blues zene történetéről.
KLIKK


RockHaJó – Sóstó Serfeszt

Vasárnap délutánra a RockHaJó koncertje volt a kiszemelt esemény. Meglehetősen sokan gyűltek össze Sóstón, ami azért sem meglepő, mert túl meleg, túl hideg sem volt, az eső, hó sem esett, miért ültek volna otthon az emberek?
Ráadásul a RockHaJó zenéje is nézőcsalogató. Bár saját szerzeményeket játszanak, ami néhány ember számára még ma is érthetetlen, számomra kifejezett előny.
Mondjuk nekem könnyű, hiszen számos koncertjükön ott voltam már, sőt volt, amikor koncert után a dalok szövegeit olvasgathattuk a Szmog-ban.
Koncert közben az egyik asztalnál meg is kérdezték, hogy a zenekarral vagyok-e, hiszen bár szinte magamban csendben – mindenkinek jobb így -, de együtt énekeltem néhány dalt a zenekarral. Szóval számomra ezek már slágerek.
Persze most is fényképezgettem, amit meg is mutatok mindjárt. És hogy legyen egy ilyen link is a Serfeszt záró beszámolójában az albumhoz klikkelendő képhez kapcsolódva: Mint Jesse James.
A formációt láthatod még Sóstón augusztus 17-én, szombaton 18:30-tól a Zene Sóstón színpadán.
KLIKK


Texas Tourist – Sóstó Serfeszt

A szombat délutáni zápor nagyjából megoldotta az autómosást, amire hetek óta készültem, és ahogy a norvég időjósok jelezték a telefonos applikációmban, hat előtt már csak pár csepp eső hullott olykor. A levegő is beállt az általam kedvelt huszon fokra, így minden adva volt, hogy elinduljak Sóstóra.
A színpadon már játszott a Texas Tourist, és nézők is akadtak szép számmal. A hangzás most is remek volt, és miután számomra is kiderült, ki a felelős ezért, már nem is csodálkoztam rajta. Ők mindig hozzák a szintet.
A zenekar a korábbról már ismert dalok mellett új szerzeményekkel is frissítette repertoárját. Jó kis koncert volt, és most igen sok ismerőssel is találkoztam.
Megvártam még a Gypo Circus beállását, de az ismert ok miatt a koncertre nem maradtam.
Így, ha klikkelsz majd a képre, az albumban csak a Texas Tourist koncert képeit találod.
Ma 17 órától – igen, ma 17 a kezdés – RockHaJó, utána pedig EmlékmásOK. Érdeklődéssel várom.
KLIKK


All in Music Band – Sóstó Serfeszt

Nem nevezném magam Serfeszt-járónak, fennállása óta a mostani lesz talán az ötödik, vagy hatodik, mikor belenézek, legutóbb három éve töltöttem ott egy jó órát három nap alatt.
Most azonban kifejezetten készültem az All in Music Band koncertjére. Egyrészt mert kihagytam a Zene Sóstón koncertjüket, másrészt mert a zenekar tagjai más formációkban már letették névjegyüket, és én szívesen olvasom ezeket, hogy ezzel a képzavarral éljek.
Számítva a napi utolsó fellépős csúszásra a kiírt kezdés után negyed órával érkeztem Sóstóra, de még így is sikerült elcsípni némi Anna and the Barbies-t, és még valamit az előző zenekartól.
Arra azért jó volt ez az időtöltés, hogy kiderüljön, rendben van a színpadtechnika. Egészen biztos vagyok benne, hogy nem a pár évvel korábbi társaság csinálja.
Jó félórát bóbiskoltam hát a pakoló árusok mellett, hallgatva a szökőkút csobogását, de megérte.
Az All in Music Band mind látványban, mind megszólalásban azt hozta, amit vártam. Kiváló, “játszani is engedd” feldolgozások, láthatóan örömmel játszó, éneklő zenészek, közönségbarát kommunikáció, szóval profi munka volt. Had említsem meg itt újra a megszólalást! Bárki is volt, gratulálok, remek volt.
Mindjárt mutatom a képeket is – majd klikkelj az ittenire -, de előtte elmondom a mai tervemet.
Hattól Texas Tourist. Megnézem, mi újság a mocskos délen. 🙂 A Gypo Circus nemrég Tiszalökön okozott kis (mondjuk így) meglepetést a fronton történt változással, meglátjuk. Ennyi. Jöjjenek a tegnapi képek!
KLIKK


Zene Sóstón – Polip Band

A júliust a Polip Band műsorával zárta a Zene Sóstón.
Ismét ismert dallamok zengtek a tó partján. A kezdetben sem kisszámú közönség pedig fokozatosan betöltötte a színpad előtti teret.
A repertoár igen változatos volt. Péterfy Boritól a korai Beatrice-ig, Joe Cocker-től Rúzsa Magdiig, vagy éppen a Bikinitől a Ladánybenéig.
Sorolhatnám még, ha megjegyeztem volna mindet, de a koncert közel két órás volt, és most is fényképeztem, amiket most is az itteni képre klikkelve nézhetsz meg.
Most hétvégén Serfeszt, így nem lesz Zene Sóstón. Fontos viszont, hogy szerdán nem a Queen Forever Tribute Band játszik, hanem Granville Pillar és kísérő zenekara, vendég: Csernák Mónika.
KLIKK


Zene Sóstón – Mentha Project

Jó ideje nem voltam Mentha Project koncerten, volt némi felállás változás közben, ami a műsoruk struktúrájára is kihatott. Szóval változtak a dalok, a stílus a felállás.
Csak a meleg nem változott Sóstón szombaton sem. De azlrt a közönség hősiesen állta a sarat hőséget, még ha jobbára a fák árnyékába húzódva is.
És jöttek az ismert slágerek az LGT-től, Neotontól, Charlie-tól, Ákostól, a Beatrice-től, talán Edda is volt. Szóval sok minden. Ja, és kukacbombázó is jött, de többek szerint nem permetezett. Biztosan csak a koncertbe hallgatott bele.
Mondjuk ekkor én már a fagyisnál voltam, de előtte készítettem jó sok képet. Klikkelj majd az ittenire!
A Zene Sóstón idén is a helyi formációknak biztosít fellépési lehetőséget. Szerdán a Polip Band látható a Zene Sóstón színpadán.
KLIKK


Giling galang – GyerekSóstó

A Windows vágólap kezelésén is lenne mit csiszolni, de ezt nem akarom a rendomdiakra fogni. Szóval igyekszem gyorsan emlékezetből visszaírni, amit az imént kitöröltem. 🙁

Hiánypótló rendezvénysorozat a GyerekSóstó az üdülőövezet zöld részének hétvégi életében. Ezt mi se bizonyítja jobban, mint hogy nem lehet olyan kánikula, hogy vasárnap délutánonként ne gyűljön össze a gyereksereg a színpad előtt. Ehhez persze kellenek a változatos, és színvonalas programok is, amiből nincs is hiány.
Így volt ez vasárnap is, amikor a Giling galang mozgatta át alaposan a tér gyermekeit. Volt ugyan sárkány a műsorukban, de szerencsére barátságos volt, így nem kellett még a tűztől is tartani. (Azért a műsor után jólesett a fagyi a hűvösben.)
Miközben a gyerekek dalokat tanultak, a szülők a színpad előtti utcakövön üldögélve csodálták őket.
Én vissza-visszatértem a fák hűvösébe, de készítettem közben néhány képet, melyet az ittenire klikkelve nézhetsz meg.
Ajánlom a Giling galangot a gyermekműsor szervezők figyelmébe, hiszen színvonalas előadásuk biztos közönségsiker.
Vasárnap nem lesz GyerekSóstó a Serfeszt miatt, de a következő héten érkezik a Gombóc.

KLIKK


Zene Sóstón – RetRock Band

50-es évek vége, hatvanas évek eleje. Ezekben az években indul a Shadows, a Ventures, a Spotnicks. Ezek azok a zenék, amelyeket néhány évvel később még a rádió kívánságműsorában is nagyrészt végigjátszottak.
Manapság már nagyobb részt csak az archívumokban találod meg a felvételeket, de van még néhány elhivatott zenész, akik a mai napig igyekeznek megőrizni ezeket a dallamokat.
Azt gondolom, nekik az életük egy boldog része, hogy évente egyszer-kétszer színpadra állhatnak ezzel a műsorral.
Azt is gondolom, hogy tiszteletet érdemel ez az elhivatottság, és elnézve a Zene Sóstón tegnap esti közönségét, akik olykor táncra is perdültek, sőt a zenekar azért játszott ráadást, hogy tovább táncolhassanak, felidézve a régi Krúdy terasz hangulatát.
A RetRock Band talán az egyetlen formáció a környéken ma már, amely ezt az időtálló zenét igyekszik megőrizni az utókor számára. Lehet keresni a hibát az előadásban, mert ez élő produkcióknál előfordul, de sokkal inkább szükség lenne követőkre, tovább vivőkre. Meg olyan közönségre, amilyen tegnap Sóstón volt. Szerintem.
Lássuk a tegnap estét képekben! Klikkelj az ittenire!
Szombat este a Mentha Project játszik.
KLIKK


Szemerey László bűvész – GyerekSóstó

Idén újabb rendezvénnyel gazdagodott Sóstó zöldövezeti programja.
A GyerekSóstó július utolsó előtti vasárnapján indult, és augusztus közepéig várja vasárnaponként a családokat.
Ahogy azt az én képes beszámolóimban is láthattad, a változatos színpadi műsorok mellett hagyományosnak mondható programok is vannak.
Az elmúlt hétvégén is sokan választották a hajfonást, arcfestést, különböző kreatív foglalkozásokat, de terápiás kutyákkal is barátkozhattak a gyerekek.
Ezen a napon azonban a színpadi programban is febukkantak négylábúak. Igaz, Szemerey László bűvész produkciójában sok csoda történt, de aki ismeri a mágust tudhatta, hogy igazi kutyusok is szerepelnek előadásában.
A most következő fotóalbumomban nem láthatod ugyan őket, mert elbeszélgettem a műsor ezen részét, de azért érdemes a képre klikkelned.
E hét vasárnap 17 órától Giling Galang gyerekkoncert lesz a színpadi produkció, de érdemes lesz most is korábban kimenni Sóstóra.
KLIKK


Debreceni Utcazene Napok

Tudom, hogy Debrecen belvárosa nem az autós vendégfogadásra van optimalizálva, mégis ezt a megoldást választottam a vasúttársaság költséghatékony “utasbarátsága” helyett. Így történt, hogy két perccel koncert kezdés előtt be is estem a Hal közbe.
A pad széle, ahol a múlt évben üldögélve ismerkedtem meg Esthee zenéjével, most is szabad volt, így egy mosolygós integetés után ide telepedtem le a Debreceni Utcazene Napok szombatján.
A nap első tervezett útja tehát most is az ő koncertjére vezetett. A dalok jó része ismerős volt már, hiszen múlt év óta idén Hajdúnánáson és Nyírbátorban is találkoztunk már, de a saját szerzemények között volt olyan, amit még nem hallottam. A kiváló ének hangja mellett Esthee személyisége, és előadása is rendkívül pozitív kisugárzású, nem csoda hát, ha a pillanatok alatt megtelt a tér.
Az esti programomat tervezve feltűnt, hogy a következő táblázat sorban a Műsorszünet szó szerepel.
Ismerve a DEMKI kiváló programszervezését, biztos voltam benne, hogy nem hagynak egy óra üres helyett két koncert között. És valóban, nem sokkal később a Műsorszünet alatt megjelent a zenekar szó is. Fel is keltette az érdeklődésemet. Az ugyancsak igényesen elkészített weboldalon nem csak egy kép és név szerepel az előadókról, hanem némi információhoz, és belehallgatási lehetőséghez is jutunk. Ezért is volt könnyű eldöntenem, hogy maradok a Hal közben a következő koncertre is.
Megérte. A felvételhez hasonlóan itt is remek énekhangú fiatalok feldolgozásokat játszottak, és ahogy az várható volt, sikerült megtartaniuk a közönséget.
A Roncsbár előtti koncert helyhez érve pár szót még sikerült váltani az Ördögszekér zenekar tagjaival megígérve, hogy Tokajban már odaérek majd az ő koncertjükre is.
Esthee második előadásához ritmus kíséretet is kapott Balogh Tibor személyében, és ne felejtsük el a közönség által biztosított ritmus támogatást sem.
Fotóalbumom további részében már kevesebb képet találsz majd, ránk esteledett ugyanis, ami kevésbé barátja szaladgálós gépemnek. Azért pár pillanatot sikerült megörökítenem.
Szinte lehetetlen volt átkelni a Csapó utca virágpiaci részén akkora közönséget vonzott a Rover zenekar, méltán. Hatalmas bulit csaptak, amiről az oldalukon most találsz egy közel fél órás összefoglalót is.
A koncert ennél jóval hosszabb volt, éppen hogy sikerült odaérnem a Minimum 4 előadásának végére. Jó ideje tervezem már, hogy megnézem egy koncertjüket, most, ha pár percre is, de végre sikerült. Meg fogom ismételni a látogatást alkalomadtán.
Volt még egy halvány tervem, hogy visszasétálok az ifiház udvarára a Kelet Brass Band bulijára, de ez már nem jött össze.
Az autóhoz tartva elidőztem még kicsit a Rover zenekarnál, aztán eleget tettem a “Gyere haza fiatal!” szlogen felhívásának. 🙂
Most pedig mutatom a képeket. Klikkelj az ittenire!
KLIKK


Zene Sóstón – Orpheum Madams

Vannak zenék, amiket igazán koncerten szeretek hallgatni. Mondjuk azt tudhatod, hogy elég koncertmániás vagyok. Swinget sem hallgatok igazán az otthoni magányban, ám élőzeneként, koncerten bármikor.
És el is jutottunk a szerda estéhez, amikor a kellemessé váló időjárásban kétség nem fért hozzá, hogy Sóstón fogok sétálgatni a színpad körül.
Gyönyörű sötét eső felhők tornyosultak Sóstó gyöngyszeme fölött, de a nézők között sem gondolt senki arra, hogy ne várja meg a ráadást is az Orpheum Madams koncertjén.
Őket különösen kedvelem, hiszen – ez jutott eszembe – megadják a módját az előadásnak. A zenéhez, amit játszanak mondjuk ez jár is, mindemellett kiváló, hibátlan megszólalás, mosolygós, vidám hangulat jellemzi koncertjeiket. Ezért is szeretek ott lenni az előadásaikon, ha tehetem.
Mint ahogy most is. És ha már ott voltam… 🙂
Klikkelj a képre a koncert képeinek nézegetéséhez!
Szombaton a Texas Tourist lép a Zene Sóstón színpadára.
KLIKK


Vidám Manók – GyerekSóstó

A vasárnap se az a nap volt, ami csak úgy kicsalogatná az embert a 30 fok alatti lakásból, de Sóstónak azért van egy olyan vonzereje, hogy olykor indokolatlanul is útnak indul az ember. Persze most indok is volt, hiszen a GyerekSóstó keretén belül az egyéb rendezvények mellett színpadi produkcióként a Vidám Manók előadását kínálta.
És a manók valóban vidámak voltak, ami annak is köszönhető, hogy rengeteg gyermek és felnőtt várta a színpad előtt a produkciót. Fényképezgetés közben a sátor mögött elhaladva egy pingvin jelmezes lányt láttam. Na, őt sem irigyeltem, viszont egyből elment a kedvem attól, hogy én panaszkodják a meleg miatt. Ráadásul mire körbe értem a színpad mögött a pingvin már színpadon szomorkodott amiatt, hogy mindenki csúfolja mert van szárnya, de nem tud repülni. A gyerekek hamar megvigasztalták azzal, hogy például kiválóan úszik, én pedig igazán az otthona miatt irigyeltem ezekben a pillanatokban.
Szóval igen jó hangulatú gyermek műsort élvezhetett a közönség, a gyerekekre pedig láthatóan abszolút nem hatott a kánikula. Ezt láthatod egyébként a közösségi oldalas videóimon, most viszont képeket mutatok a délutánról.
Jön a szokásos “klikkelj az itteni képre” mondat, vasárnap pedig bűvész érkezik a színpadra.
KLIKK


Majorette gála – Sóstó

Tegnap este végül kimentem Sóstóra, a Majorette gálára. Sokat segített a dologban, hogy két fokkal is 30 fok alá zuhant a hőmérséklet, és némi szél is maradt estére.
Nem egyszerű Sóstón szabályos parkolót találni, de a pavilon sor mögött azért mindig akad hely. Persze itt óvatosan kell közlekedni. Az alapból kétirányú bevezető utat nyárra egyirányosítják. Gyakori Sóstó járóként azonban tudom, ugyanúgy jönnek szembe. Mert aki a füvön parkol, csak hogy két méterrel közelebb legyen, az autóval sem fog öt méterrel többet menni.
Szóval megérkeztem. Ment már a műsor. Évek óta egyik látványos eleme a program a sóstói nyárnak. Most is sokakat vonzott az esemény.
Pozitív volt, hogy néhány széket is elhelyeztek a téren körbe. Ami viszont évtizedek óta elkeserítő, az a zenekar háttere, a Krúdy Vigadó. Egyszer gazdája is lesz talán ennek a valaha gyönyörű épületnek, nem csak tulajdonosa. De legalább már cafatokban lógó árnyékoló vásznat többé-kevésbé összetekerték. Nem hiszem, hogy van olyan bátor ember, aki meg merné mozgatni nyitó mechanikát…
De beszéljünk inkább a programról! A humoros konferálásból én a “vers mondásokat” kihagytam volna, vagy kerítettem volna egy versmondó lányt. 😉 Nekem ez így sok(k) volt.
A zenei előadás egyébként hibátlan volt, és a majorette-es lányok is parádéztak.
Van néhány képem is természetesen. Klikkelj az intelligenire, és nézd meg az albumot!
KLIKK


Zene Sóstón – Szüret Utcza

Szerda délután ki kinézegetve a lassan elolvadó ablaküvegen. Örömmel láttam, hogy mozognak a fák, bokrok ágai.
Ó, ez remek – gondoltam mindaddig, míg úgy fél hat körül ki nem merészkedtem a lakásból. Egy levél nem mozdult a környéken, de úgy döntöttem, hős leszek. Irány Sóstó! Meg különben is még csak most kezdődik a kánikula.
Meglehetősen sokan gondolkodtak hozzám hasonlóan. Szép tömeg fogadott a Zene Sóstón színpada előtt, a színpadon pedig a Szüret Utcza zenekar.
Őket is kedvelem, hiszen – bár néhány átalakuláson keresztülment közben a zenekar – hosszú ideje olyan zenét játszanak, amit szeretek. Most is így volt és láthatóan nem csak nekem tetszett amit csinálnak
Valószínű, hogy később majd láthatunk az én élőzésemnél és a helyi sajtó online oldalán másnap megjelent összefoglalónál többet is a koncertből, hiszen más média érdeklődés is övezte az eseményt.
Most persze a saját fotóimmal dicsekszem. Klikkelj az itteni képre az album megtekintéséhez!
Szombat este a DokRock játszik Sóstón.
KLIKK


Naninski & Figaro – GyerekSóstó

Vasárnap (bizony, már vasárnapnál tartok 🙂 ) délután belenéztem kicsit a Forma-1-be, hátha lesz valami érdekesség. Ami igazán tetszett, az a 16 fok és a kellemes hűvös eső.
Elég nehezen szántam rá magam, hogy elinduljak a harmincvalahány fokban Sóstóra, de úgy gondoltam, hogy ha a Naninski & Figaro páros megcsinálja a zenés, táncos gyerekműsorát Krúdy Vigadó mellett, csak megnézem. Évek óta követem többé-kevésbé őket, és tudom, bármikor, harminc fokban is a maximumot nyújtják.
És így lett most is. Egy élő videóval kezdtem, amit a közösségi oldalamon láthatsz, aztán előkotortam a fényképezőgépet, és az itt következő fotóalbumot hoztam össze.
A műsor után váltottunk még pár szót, ők törölköztek, én panaszkodtam a melegre. 🙂
Aztán nyomban átsiettem a pavilon sorban a fagyizóhoz. Mostanában ide térek be a koncertek, műsorok után. Kellemes árnyékban üldögélhetsz, és a fagyi is jó.
Szóval ez volt a vasárnap délután Sóstón. Klikkelj a képre!
KLIKK