Jégszív


Vajon kinek jut eszébe a képről az Elemi ösztön?
Persze tudom, más volt, mikor Sharon Stone kezében volt a jégvágó 😉
De maradjunk a hideg tényeknél.
Szerdán délben kezdtem fagyoskodni, meg jégképezni a Kossuth téren.
Ekkor kezdtek jégtömböket cipelni a tér egy elkerített részére.
Aztán nekiestek láncfűrésszel.

Tehát a jégvágó már egy finomabb eszköz 🙂
Hatalmas érdeklődés övezte a jégszobrászok tevékenységét.
Megálltak munkába menő, munkából jövő emberek, számtalan kisiskolás csoport ütött tanyát a kerítésnél, de a táskából kilógó füzetek jelezték, nagyobb iskolások is megcsodálták az alkotásokat.

Aztán még némi csiszolás, elefántfésülés, és esteledni is kezdett.
A tér fényei pedig színeket varázsoltak a szobrokra.
klikk a képre


Bimm bamm

Tehát beharangozó.
Úgy tűnik, holnap jegesedünk. 😉


Engem csak kiröhögnek

Ma reggel IC-vel utaztam Debrecenbe.
Egy órával később kelek, és csak fél órával később érek be, mint egyébként.
Határeset, olykor megkockáztatom…

Érkezik a vonat, mondja a hangosbeszélő.
“A kocsik számozása a 18-as számú, elsőosztályú kocsival kezdődik.”
Elindulok hát a vonat vége felé, ne kelljen a tömegen végiggázolni.
Természetesen – mondhatnám hagyományosan – a vonat fordítva van összerakva.
Így a lehető legnagyobb tömegen kell átgázolni, ugyanis a naív utasok jórésze hitt a hangosbemondónak.
Felszállok.
Érkezik is a kalauz.
Mondom:
– Szóvá tehetné illetékes helyen, hogy sorozatosan rosszul rakják össze a szerelvényt, vagy rosszul mondják be?
– Ne nekem mondja, én a vonaton vagyok, nem én mondom be, és nem én rakom össze. – torkol le.
– De ön az utaskísérő, ki másnak mondjam? – próbálkozok.
– Írjon panaszt, engem úgyis csak kiröhögnének, meg nem is hozzám tartozik. – fogalmazza meg kinyilatkoztatásszerűen.
– Érdekes. Talán erről is beszélgethetnének a Gaskó úrral őrsi foglalkozáson. – adom fel az értelmetlen beszélgetést.
– Vele sem vagyok beszélőviszonyban. – zárja le ő is.

Hmmm.
Találtam egy sztrájktörőt holnapra.
Igaz, vele sem vagyok kisegítve.
Mondjuk a MÁV sem…


A jegesmaci és a kétrészes fürdőruha

Nem, nem őrültem meg.
Még csak nem is a forralt bor beszél belőlem. (köszi István 🙂 )
Egyszerűen csak ez jutott eszembe a ma délutáni történésekről.
Azt hittem, nem lehet ilyenkor szabadtéren koncertezni.
Tévedtem.
Igaz, szétfagytam, de megérte.
A nap hősei a jégszobrászok, akik déltől úgy este hatig folyamatosan faragták a jégtömböket, és Lukács Peta, aki a múlt nyáron az égi zenekarhoz távozó Daczi Zsolt helyét vette át a Bikiniben. Fergeteges volt, mint mindig.
Mostantól még két fotoalbummal tartozom.
Igyekszem 😉


Belvárosi színek

Rövidesen kezdődik a jégfaragás a Kossuth téren.
Erről csak később lesznek képeim – mert a mai meglepetésem, hogy lesznek. 😉
Addig pedig kisszínesek a helyszínről.


.


Gyalázatos?

Gaskó “úr” gyalázatosnak tartja, hogy a sztrájk idején valakik (szerinte a MÁVtudakozó) kiadták a telefonszámát, és ezen utasok zaklatták.
Azt hiszem, G úrnak vagy magának kellene megkeresni az elgurult gyógyszerét, vagy szólni a nővérkének…

Mert…
– a telefonszáma megtalálható volt a remek szakszervezete honlapján még két napja is. (jellemzően tisztességes húzásként ma már csak a kollégáié van fenn…)
– szolgálati telefon, tehát szolgálati ügyben hívható
– vajon nem ő volt-e az egyetlen, aki vonatindulásokról felvilágosítást tudott adni a sztrájk idején?

Ami gyalázatos, az ország nem vasutas munkavállalóinak kiszolgáltatása.
Ami gyalázatos, a munkához való hozzáállás.
– pl. hogy hétfő reggel, péntek délután a máskor 5-6 kocsival közlekedő vonat 3 kocsival közlekedik, ebből egy elsőosztályú, amiből – természetesen – kizavar a kalauz
– a vonatok rendszeresen – mondhatni menetrendszerűen – késnek
– a vonatok továbbra is koszosak
Pedig most lett volna idejük takarítani…


UFO


Repülés

Reggel korán keltem, és készültem kicsit a keddi vizsgára.
Így aztán nyugodt lelkiismerettel (és meglehetősen bután) töltöttem úgy jó másfél órát a modellező versenyen.
Ahogy szokott, egyszer lesz album belőle 🙂 >


Éledezés

“Van pocsék éjszaka, van lekésett vonat
Van veszélyes út haza, van örök kárhozat”

Azt írtam a minap, nehéz igazi nagy koncertre eljutni Nyíregyházán.
Azt írtam korábban, hogy nem tartom a legjobb megoldásnak az iskolai tornatermes rocktúrákat, mert siralmas a hangzás.
Arról is írtam korábban, hogy rengeteg tehetséges fiatal csapat van a városunkban, akik nem nagyon tudnak szóhoz jutni.
Igyekszem lehetőségeimhez képest figyelemmel kísérni mind a zenekarok működését, mind a fellépési lehetőségeket.
Olykor koncertre is megpróbálok eljutni.
Amiért pedig most írok, néhány örvendetes dolog.

Említés szintjén elmondom, hogy aki a tornatermi hangzással beéri, a Pallai Produkció ismét szervez egy sokrésztvevős bulit a Zrínyi gimi tornatermébe, amivel tényleg csak hangzásbajom van, és még így is gondolkodóba ejt, hogy elmenjek-e?
Jó kis metálzenék lesznek…

A másik jó hír a Rock66 megnyitása.
Remélem, a kezdeti lendület megmarad, és sok remek koncertet láthatunk majd.
Ahogy látom, a helyi zenekarok is lehetőséget kapnak náluk.
Ez örvendetes.
Igaz, nem voltam még a helyen, de Csiki Roli tudósítása a rocker.hu-n ad némi képet, amely bizakodásra ad okot.
Linkelem oldalt a Rock66-ok én is, hogy gyorsan hozzájuthass a programjukhoz 😉

És van még jó hírem.
Elindult a Mustár-FM is.
Neten, és sugározva egyaránt.
Amennyit tudom hallgatni, egész jó zenék vannak.
A nekik otthont adó Mustárházban is tavaszodik, szerveződnek az események.
Talán hónap végén el tudok menni az Óperentzia koncertjére.

Nem utolsósorban pedig éledeznek, frissülnek a helyi zenekarok is.
Remélhetőleg túljutott a megtorpanáson a Dust, akik új basszusgitárossal vágnak neki az évnek.
Némi tagcserét megért a Big Happy Woman Church is.
Sajnos friss repertoárjukat még nem hallhatjuk március elsején a Club Arsenalban, de az írásomat indító idézet már egyik új daluk szövege.
Mintha csak rólam szólna 😀
Ismét magára – és koncerthelyre – talál a Rock Jamboree bezárásával otthontalanná vált Fortress is.
Sorolhatnám még a tavaszodás jeleit, de nem veszem el a MiNyOn kenyerét 🙂

Persze vannak furcsaságok is.
13.-án, szerdán jégfaragással egybekötött Bikini koncert lesz a kissé zilált Kossuth terünkön.
Gondolom, nem így lesznek öltözve a fiúk 😀

klikk


…és talán…


…sőt ilyen.


Jelenleg azonban ilyen…


…esetleg ilyen.

A páros érdekessége, hogy a két nézet kb. 30 méterre van egymástól.
Egymással szemben.
Stíluskavalkád…


…vagy lehetne ilyen…


Lehetne ilyen…

Múlt vasárnap délelőtt a remek napsütésben kicsit fotosétáltam a belvárosban.
Nagyrészt ebből “éltem” a héten, debreceni létem során, és vannak még tartalékaim.
És ebből lesz ma kis sorozat.
Lehetne ilyen is a belváros jellemző képe…


.

A vonatok késnek, mint régen.
A belváros feltúrva, mint régen.
De itthon vagyok 😀


Védett fasor


Dust

Elég régen írtam már hallgatózót is.
A címből sejthető, mi ad okot most rá 😉
Kicsit megállt a tervezett sorozatom még a múlt évben, kicsit felborultak a terveim ősz elején.
De ezt már mindenki unalomig ismeri, ígyhát értelmesebb dolgokról…
Pár hónapja, egy szombaton a Club Arsenal-ban koncertezett a Dust és az Óperentzia, ami jó alkalom lett volna az utóbbi csapat megismerésére.
Nomeg persze szívesen hallgattam volna ismét a Dust zenéjét is.
Amiért ez most nem jött össze, az a Rock és Blues legendák koncert volt a Zrínyiben.
Sajnálom, hogy így egybeesett, és azt hiszem, senki nem haragudhat rám, hogy ez utóbbi koncertet választottam.
Sajnos Nyíregyházán kevés, és egyre kevesebb lehetőség van eljutni egy ilyen rendezvényre.
Mondom ezt akkor is, ha nem volt teljesen felhőtlen a zrínyis koncert.
De erről is írtam már.

Tehát az Óperentzia későbbi időpontra marad.
Dust koncerten azonban voltam párszor szerencsére.
Most tehát őket hallgatózom 🙂
Elég későn, csak múlt év április végén sikerült eljutnom koncertjükre.
Előtte csak honlapjukon nézelődtem, és hallgatóztam.
Érdemes ezt neked is megtenned.
Remekül elkészített lap, elég sok infóval, képpel, videoval.
Nekem a zenéjük is bejön, és van még valami, amit nagyon fontosnak tartok.
Koncertről koncertre meg tudnak újulni.

klikk

Talán négy, vagy öt koncertjükön voltam viszonylag rövid idő leforgása alatt, és mindig más volt.
Nem akarok nagynevű zenekart bántani, de fülemben cseng egyik ismerősöm nemrégi mondata a Lovardában.
“Igazán csinálhatnának már új számokat, kicsit unom már mindig a Kétforintos dal-t”
No, ez nyilván nem a Dust-ról szólt, de valóban én is úgy gondolom, fontos a megújulás, és ezt ők remekül csinálják.
Mostanában nagy csend volt a zenekar körül, benfentesek talán többet is tudhatnak.
De nem ez a fontos.
Remélem, a ma esti koncert a Rock66-ban feledtet minden rossz érzést.
Az ismert okok miatt én ma nem lehetek ott, de gondolom, ettől még remek lesz a buli 😀


.

Régen vasutaztam.
Itt is, és a valóságban is.
Nem mintha maga az “aktus” hiányozna.
Amennyit vonatoztam mostanában, legszívesebben életem hátralévő részében kihagynám az “élvezetet”, amit a koszos fülkék jelentenek.
Bár a sztrájk alatt akár ki is takaríthatnák…
Pénteken mégis megpróbálok hazajutni végre közel egy hét Debrecen után.

G. “úrnak” meg csak azt kívánom, akkor menjen félútig a vonatja, mikor csak ő ül rajta, és az élete függ attól, hogy odaérjen valahová…