Mikor olvastam a felhívást, miszerint “Legyél rocksztár”, nyomban arra gondoltam, hogy elég sok koncerten megfordulok, ha elég hangos a zene, esetleg énekelgetek is, egyszer dobolni is megpróbáltam, szerezve néhány derűs percet a doboláshoz igencsak értő kedves ismerősnek, mégsem láttam esélyét annak, hogy a zenélők, éneklők között bukkanjak fel. Vagy talán éppen ezért. 🙂
Aztán mégis azt gondoltam, “öcsém eredj”! Fogtam a fényképezőgépet meg a kocsikulcsot, és irány Debrecen.
A város főterén az egész hétvégés zenés gasztroesemény egyik szelete volt a Rocksuli és a Hirek360 által szervezett nagyszabású zenélés.
Főtéri örömzene volt az esemény címe, és valóban az is volt, ahogy majd láthatod a képeken is. A közel száz lelkes előadó a Tankcsapda Alföldi gyerek című dalát játszotta, énekelte.
Mostmár azt is tudod, honnan vannak az idézőjeles szavak a bejegyzésben. Nem gondolom, hogy valaha érettségi tétel lesz majd a dalszöveg, de az előadás kivételes volt. Elismerés a szervezőknek, résztvevőknek.
Lássuk a képeket, klikkelj az ittenire!

Szeretem az élő zenét, koncertnek pedig csak azt nevezem, ahol igazi zenészek igazi hangszereken igazából játszanak, és igazi énekes énekel. Nem találkozhatunk tehát mondjuk a Pendrive Band, vagy a CD Zenekar műsorán, és nem vagyok vevő a Playback Józsy “műsorára” sem. Így hát az elmúlt hétvégén is utazgattam ide-oda.
Szombat délután felkerekedtem tehát, és követtem a nyíregyházi No Dress Code Acoustic zenekart Fényeslitkére. Soha nem jártam még a községben, így kicsit korábban érkeztem, hogy körülnézhessek. Erről később. 🙂

A koncert helyszíne a szabadtéri színpad volt, amely kellemes környezetben, fákkal övezett füves tér egyik végében található. Fix építésű, fedett színpad, szemben vele hatalmas fedett sátor asztalokkal, padokkal. Az utóbbi időben többször is rácsodálkoztam, hogy viszonylag kis településeken milyen kulturált körülmények között tudják fogadni a vendégeket, a fellépőket.
De most térjünk rá a koncertre. A zenekar repertoárja nem ismeretlen számomra – ezért is voltam ott 🙂 – de szabadtéri színpadon első, VIDOR-os találkozásunkat kivéve csak múlt évben, a LESZ Feszten láttam őket. Jut eszembe, idén is fellépnek Kisvárdán július 6-án délután. Addig azonban még találkozunk Tokajban is, jövő vasárnap.
Úgy tűnik, sikerül mindig elkalandoznom, úgyhogy röviden: a koncert jó volt most is, sikeresen énekelgettem PUF-ot, Cseh Tamást, LGT-t (Ákost nem 🙂 ), meg fényképezgettem is.
Jöjjenek inkább ezek a képek a csapongásom helyett. Klikkelj az itt lévőre!

Vannak dolgok, amikhez igyekszem ragaszkodni, aztán vagy sikerül, vagy nem.
A korábbi évek majálisán megszokott volt, hogy a Sóstói Múzeumfaluban kezdtem, aztán irány a Mustárház, ahol a VAN Zenekar koncertje vált hagyománnyá. Idén a Múzeumfaluban nem igazán volt majálisos rendezvény, a Mustárházban is felújítás kezdődött, maradt hát a VAN Zenekar követése, hogy valamit megőrizzek a hagyományokból. Szerencsére nem hagyták ki ezt a napot, és nem is kellett nagyon messzire menni a koncert élményért. Ráadásul olyan helyre jutottam el, ahol korábban még sohasem jártam.
Május elsején a délutánt Nagyhegyesen, az Kiserdei Szabadidőparkban töltöttük.
A Debrecentől közel harminc, Hortobágytól jó tíz kilométerre lévő község központjában található a kis erdő oltalmában kiépített pihenőhely barátságos környezetet biztosított a majálisi rendezvénynek. A parkban asztalok, padok, főzőhelyek, csodálatos játszótér és fixen épített színpad várta a vendégeket. A példás szervezés, a gyermekeknek ingyen biztosított játékszerek, ugrálóvár, a kitelepült fagylatozó, és ital árusító biztosította, hogy a vendégek maradéktalanul jólérezzék magukat.
Ennek a rendezvénynek volt számomra fénypontja a VAN Zenekar koncertje, amelyen most is kedvemre énekelgethettem a dalokat. A jelenlévők szerencséjére fényképezgettem is, ami azzal járt, hogy elég sokat mászkáltam megosztva ezzel éneklésem élményét szinte a park egész közönségével.
Neked most nagyobb szerencséd van, mert a képre klikkelve úgy nézheted végig a koncert albumot, hogy nem hallod az énekemet. 🙂