Tudod már, ritkán nézek tv-t.
A mindenféle vetélkedéseket még kevésbé.
Ma mégis nézem a Társulat című valamit az m1-en.
Nagyon nem bánom, hogy eddig nem néztem, mert láttam talán három-négy tehetséges énekest, előadót, de a többiek között voltak nagyon sikertelen produkciók.
Szándékosan nem azt írom, hogy sikertelen előadót, mert tudom, lehet, csak rossz napot fogtak ki.
Akinek azonban jól sikerült, nem mondható, hogy csak ma sikerült nekik énekelni.
Tehát a jókat meg tudom ítélni, a rosszul szereplőkre azonban nem mondhatom, hogy rosszak.
Ja, hogy miért nézem?
Kaptam egy mailt, amiben Ákos barátom, a Médium zenekar gitárosa hívta fel a figyelmemet arra, hogy ma Kori (Koroknai Árpád) is hallható.
Nos, ő volt az egyik, akinek az előadása tetszett.
Volt még egy srác, és két lány, akik ma jók voltak szerintem.Egy adás alapján rövid értékelés magáról a műsorról:
Ami nem tetszett: úgy tűnt ismernem kellene a versenyzőket.
Valamikor az elején voltak nevek csak.
Tehát nem tudom, ki tetszett, ki nem, mert galád módon nem élek együtt a műsorlánccal.
Ami tetszett: életszerű volt, nem a csillogás, a külsőség volt a lényeg.
Sokkal jobban tetszett ez a kb. 1 óra, mint a más adókon korábban futotott énekversenyek.
(Azokból is kb. egy órányit láttam összesen 🙂 )
Ha felkeltettem az érdeklődésedet, ezen a linken találsz bővebbet.
ui.: a négy általam kinézettből az egyik lány és az egyik fiú jutott tovább.
Torma Emese és Kori volt még a jelöltem.

Nagy volt a kísértés, hogy 12. hó 12.-én 12 órakor jelenjen meg a mai bejegyzés, de nem engedtem a kísértésnek 😀
Így lett pont tíz.

Talán volt, aki rejtvényként kezelte a szombati bejegyzésemet, talán nem.
Talán volt, aki kétkedve tippelt az emberek és autók számának változására, talán nem.
Az viszont biztos, hogy fenti címmel egy üres bejegyzés virított úgy vasárnap háromnegyed tizenkettőtől valamikor estig a naplómban.
Igaz, a cím maga is segítség, este mégis kibővítettem kicsit.
Aztán nem mentettem el.
Így maga az üres cím sem jelent már meg.
Most megírhatnám a megfejtést, de még nem teszem.
Azértsem 🙂
Ez a kép meg csak ráadás, semmi rejtvény.

Néha rengeteget írok, néha semmit.
Néha sok képet rakok fel, néha semmit.
Mostanában az írások is rövidek, a képek is morcosabbak.
Persze az időjárás is morcos.
Talán ezért nem éreztem hétvégén igazán aranyozott, ünnepi hangulatot a főtéren.
Vasárnap már nem is volt kedvem visszamenni.
Olvasgattam itthon, de írni nem nagyon tudtam mit.
Aztán ma gondolkodtam a 8-as buszon, leszálljak-e az Egyház utcán kicsit.
Belestem a térre, és csalogattak kicsit a fények.
Aztán nem szálltam le.
A Keletnél már bántam, de akkor meg már lusta voltam visszamenni.
Olyan nyűglődős napom volt ma.
Egy csomó olyan dolgot kellett csinálnom, amihez nem értek.
Talán holnap kész is lesz.
Szeretném, mert jó lenne túl lenni rajtuk.
Most este is olvastam meglepő írásokat, de valahogy nem tudok mit írni róla.
Néha nem tudok hozzászólni.
Nem tudom, miért.
Holnapra egy nem túl régi, napfényes képpárt teszek fel az archívumomból.
Hátha kizökkent kicsit ebből a furcsa ködös világból.
Pont ebből…

Elég furcsa lett az idő mára.
Eltűnt a hó, jó nagy ködszerű van.
Ebben az az érdekes, hogy innen fentről ködnek látszik, de mire leérek, mindig egészen messzire el lehet látni.
Szóval tök értelmetlen lemenni 🙂
Talán valamikor napközben fel kellene nézni a Kossuth térre, talán kicsit fényképezni.
Még nem tudom.
Talán.

Reggel, mikor útra keltem, a ködből néhány lovasfogat bújt elő sok-sok mikulással.
Azt hittem hirtelen, Lappföldön vagyok.
Aztán később, a Kossuth téren is láttam néhányat.
De valahogy most nem volt olyan télapó hangulat.
Nem is maradtam.
Havas képek sem készültek.
Hosszú lesz még a tél.
Jövő héten napközben, és főleg délutánonként lesznek műsorok a téren, meg jön a lappföldi mikulás is.
Ja, és a cipőket is ki kell tisztítani valamikor 😉

A rénszarvasok egyre csökkenő száma miatt a mikulás új közlekedési eszköz bevezetésén fáradozik.
Azt hiszem. 🙂

Mostanában úgy kilenc körül mindig elalszom.
Este kilenc körül. 😉
Ma sikerült kicsit korábban hazaérnem.
Ma sikerült kicsit korábban elaludnom.
Aztán az előbb felébredtem.
Világított a villany, a tv és a monitor, és kicsit zúgott a számítógép.
Hamar kitaláltam, hol is vagyok.
Kinéztem az ablakon.
Mintha esett volna még hó.
Holnap lehet készítek pár havas képet, és óvatosan nyolcasbuszozok majd.
Most kikapcsolom a tv-t, olvasgatok kicsit a számítógépen.
Aztán kikapcsolom azt is, eloltom a villanyt, és igyekszem ismét aludni.
Jó éjt!