Szerda.
Kis pozitívkodás az első szabinapon. 😉
Mégiscsak van valami haszna a mai sztrájknak.
Nem sok értelme lett volna dél körül munkába indulni, így szabadságot vettem ki.
Nem mondom, hogy kedvemre való, ha más osztja be az időmet, de ezt most hagyjuk.
Tehát szabadságon vagyok, és igyekszem behozni a lemaradásaimat.
Persze a csöpögő vízcsapot is megcsinálom majd, de most libázok előbb.
Valami előzetes volt már az úgy két hete történt eseményről, ígyhát nem mesélek sokat.
Jövőre gyere el, nézd meg személyesen. 🙂

Íme az album:

klikk

Eljutottam hát annak a szombat délelőttnek az elmeséléséhez, amikor Sóstón, a Múzeumfaluban a Kóstolja meg Magyarországot! című rendezvényen vehettem részt.
Szeretek a Múzeumfaluban téblábolni csak úgy is, de ha valamilyen rendezvény van, annak méginkább örülök. Remek hangulatot teremt, keretet ad a környezet a különféle programoknak.
Ennek a rendezvénynek pedig már jó hagyománya van, nem csoda hát, ha fél tíz körül már ott voltam.
A nap még a felhőket próbálta áttörni, mikor én már a haltisztítást fényképezgettem.
Aztán sorra jártam a portákat. Mire az első körrel végeztem, már igen szép idő volt, és a nagy sütés-főzésben annak ellenére megéheztem, hogy én semmit nem főztem.
Elég volt látni a finomabbnál finomabb, különleges ételeket, kicsit füstölődni a kemencénél, belenézni a mézeskalácsszív tükrébe, beszélgetni a lapcsánkát sütő, a szilvalekvárt főző nénikkel, megkóstolni az észt sört, a tarpai pálinkát.
Csoda, hogy megéheztem? 🙂
Ahogy évek óta rendszeresen visszatérnek a vállaji asszonyok a rendezvényre, úgy térek én is vissza hozzájuk a remek strudlit megkóstolni.
Most is így történt, és gondoltam, leírom a készítését.
A leírás a Múzeumfalu gondozásában már negyedik alkalommal megjelenő receptkönyvből való, az illusztrációt én készítettem:

Strudli
Hozzávalók:
1 kg liszt, 4 tojás, só, tejföl, 1 e.k. zsír.
A töltelékhez túró, lekvár, krumpli.
Elkészítése:
A lisztet 2 egész tojással és 2 sárgával, kevés sóval, tejfellel, zsírral lágy tésztává dolgozzuk össze.
2 részre osztjuk. Az egyik részt kinyújtjuk – nem túl vékonyra. A kör alakú tészta egyik felére tölteléket teszünk.
A tészta másik felét ráhajtjuk, ujjainkkal a széleket jól benyomkodjuk.

Nyújtófával tenyérnyi kockákra osztva lenyomkodjuk, hogy összetapadjon a tészta, majd derelyemetszővel felvágjuk.
Bő, forró olajban kisütjük.

Krumplis töltelék: 1/2 kg krumplit meghámozunk, kis kockákra vágjuk és sós vízben megfőzzük. Leszűrjük, és 2 tojás fehérjével, 1-2 evőkanál tejfellel megtörjük, összekeverjük. (Ezt jó előre elkészítjük, hogy kihűlve kenhessük a tésztára.)
Ha lekvárral töltjük, jó sűrű szilvalekvárt használjunk, hogy ne folyjon ki.
Túró töltelék esetén kevés krumplit keverjünk a túróba, és úgy kenjük a tésztára.

Persze korántsem ez volt az egyetlen étel, amit megkóstoltam.
Hiba lett volna kihagyni a lapcsánkát, és ha már lépésről lépésre végigkövettem a pásztortarhonya készítését, azt is
megízleltem.
Persze a Múzeumfaluban az a jó, hogy mindig van valami más is, mint az aktuális esemény.
Sütöttek-főztek például a Veterán autósok-motorosok is, és persze elhozták járműveiket.
Lehetett lovagolni, és lovaskocsizni is, és ha netán a ló elhagyja a patkóját, volt egy kovács is, aki azonnal pótolta volna.
Szóval ha most kihagytad az eseményt, ne feledd, bizonyára jövő szeptemberben is lesz hasonló.
Addig pedig marad ez a képes beszámoló.
Jókora album, hozz kaját, és üdítőt, aztán klikk a képre!