Újabb érdekes színfolttal gyarapodott a belvárosi lámpaerdő.
A Dózsa György úttal párhuzamosan a gyalogátkelőn áthaladni készülő gyanútlan gyalogosokra ráengedik a Dózsa György útról balra kanyarodókat.
Ekkora esztelenséget Debrecenben láttam legutóbb.
Azt hiszem, talán ennél hasznosabb dolgot is átvehettek volna…
Tegnap olyasmit találtam írni egy fórumban a Körte utca életveszélyes megnyitása, és a Korányi út egy részének ugyancsak életveszélyes kaviccsal felszórása után, hogy úgy tűnik, mintha a tervezők sokallnák a város lakosságát.
Ez a lámpa”megoldás” is ezt az érzést erősíti bennem.
Leülhetne az illetékes mondjuk az általa forgalmidugó-mentesnek ítélt Vay Ádám utcán, és végiggondolhatná eddigi, és várható tevékenységét…

Úgy gondolom, az ember bizonyos korig nevelhető.
Ebben az időben kellene befogadni bizonyos együttélési normákat.
Például nem teszem tönkre más személy munkáját, életét, javait, tehát nem fújkálom össze a ház falát, nem taposom el koncerten, nem karcolom össze az autóját.
Nem teszem ezt akkor sem, ha ez nem köthető konkrét személyhez, tehát nem töröm ki a facsemetét, nem borítom ki az utcai kukát, nem pisilem oldalba a köztéri szobrot (még demokratikus jogaim gyakorlása közben sem).
Aztán később, ha valami kimaradt, rávezethető dolgokra.
Jobb esetben szimbólumokkal, feliratokkal irányítható, hova menjen, és hova nem, hol gyújtson rá, és hol nem, hol üvöltsön mobiltelefonálva, és hol nem.
A szimbólumok, szövegek megértésénél nagy szerepe van az iskoláknak, később értelmezésükben meg sajnos a politikusoknak.
Röviden bármely korban irányítható az ember így, vagy úgy, ezért, vagy azért, ez ellen, vagy az ellen.
Jó, vagy kevésbé jó szóval, szelíd, vagy nem olyan szelíd eszközökkel, vagy egyszerűen a zsebénél fogva…
Ezért nem értem azt a két közterület felügyelőt, aki – miközben fenti képeket készítettem – rövid szemlélődés után békésen továbbsétált.
Elolvasnám a munkaköri leírásukat….
Ugyanakkor azt is szeretném tudni, mikor lapozgatott KRESZ-könyvet az, aki a “Mindkét irányból behajtani tilos” táblát kitette az út egyik végére.
Az már csak hab a tortán, hogy mennyire agyrém lezárni a város egyik legforgalmasabb útját anélkül, hogy alternatív megoldást kínálnának.
Remélem, nem a Körte utca mármár tömeggyilkos megnyitásától, vagy az immár ötven méterenként elhelyezett 6 azaz hat darab jelzőlámpától várják a megoldást. 🙁

Van talán két hete is, hogy elkészült a Selyen utca, és a Dózsa György utcai bekötők felújítása többé-kevésbé. Mindenesetre késznek nyilvánították, és pánikszerűen eltűntek az építők.
A napokban a következő hozzászólást olvastam a SZON fórumán:
“2006.10.10 23:37
Mivel naponta arra járok, figyelni fogom, mikor túrják fel ezt, vagy a Dózsa Gy és a Selyem utca között a frissen felújított Nyár utcát.”
Nos, a hozzászólónak jó egy napot kellett várni 🙁
Gratulálok a szervezéshez!

Jó ideje nézegetem a belváros várható új arcát. Bevallom, nem tetszik. Amit én – és gondolom nem csak én – várnék egy ilyen rendezéstől, az nem csak az, hogy kitiltják a járműforgalmat.
Hozzátartozhatna ehhez annak a zöldfelületnek a visszaadása, sőt, bővítése is, amit jónéhány éve a Kossuth tér kövesítésével sajnos felszámoltak.
Mondom, nézegetem a látványtervet.
Néhány gyönyörűen berajzolt fa, némi zöldfelület, és rengeteg kő.
Talán jópártíz év múlva elképzelhető, hogy ekkora fák zöldítik majd a tér kis részét, de mi lesz addig?
Másrészt jár-e valaki az ötletgazdák közül naponta a sétálóutcában?
Látja-e a rengeteg ott álldogáló kisebb-nagyobb autót?
Rádudálnak-e a sétálóutcában?
Elhiszi-e, hogy ebből a kőrengetegből ki tudja zárni az autókázókat?
Tudja-e a választ arra a kérdésre, hogy pl. a Spar-t , amelyet most reggelenként, csúcsforgalmi időben, kínkeservesen töltenek fel áruval, hogyan fogják majd?
Elhiszi-e, hogy a kamion nem fog végiggázolni mindenen?
Meg tudja-e mondani, hogy ha valóban úgy néz ki majd a tér, mint ahogy az Nyíregyháza lapján látható, hogyan megy be mondjuk egy tűzoltó?
Emlékszik-e az egykori Kelet-Magyarországnál (még a régi helyén) történt tűzesetre, amikor a villogó lámpás tűzoltók álldogáltak a beton virágtartók, és leszurkált vasoszlopok mögött?
Kijön-e a a nyári kánikulában a légkondicionált irodájából megnézni, hogyan ontja a hőt a kőrengeteg?
Hogy demagóg vagyok?
Lehet.
De én igen régen élek ebben a városban, szeretem is – és ennek most semmi köze semmilyen pártszlogenhez.
Itt éltem akkor is, mikor a régi épületek felújítása volt a cél, nem az éjjel-nappal betonozás.

Mikor nem lehetett “véletlenül” bedönteni egy régi ház homlokzatát,
és a környezetbe egyáltalán nem illő márványvackot építeni helyette.






Írjam tovább?
Nem. Nem írom. Sajnos nem látom sok értelmét.
Ez már ilyen lesz.
Újabb üresen kongó üzletház remek rálátással a már most üresen kongóra.
Vagy ha szerencséje lesz a tulajdonosnak, lesz szép rongyosbolt, mint az egyik mobilszolgáltató ügyfélcentruma helyén, vagy szép kínai bolt, mint szinte az egész sétálóutcában.
Hát ezért kár volt kidönteni egy fát is a Jókai téren…