Éjszakába nyúlva

Amilyen csendesen indult a nap a Múzeumok Éjszakáján, olyan pörgős lett a vége. Azon kaptam magam, hogy fel-alá mászkálok a színpad előtt, a nézők között, és itthon lepődtem meg igazán mennyit fényképeztem a koncertek alatt.
A Karmapirin is egy jó hangulatú koncertről érkezett, és a programcsúszás miatt volt időnk kicsit beszélgetni is róla. El tudom képzelni mekkora öröm, és hajtóerő az, amikor zenészek ismerik el másik zenész munkáját, hiszen én is nagyon örülök, ha fotós értékeli a képeimet. Jó volt hallgatni az élménybeszámolót. Ilyenkor mindig sajnálom, hogy nem lehetek több helyen egyszerre. Annyi jó dologból kimaradok. Erre még visszatérek majd heti programajánlómban csütörtökön.
Most azonban a Karmapirin koncertjéről.
Fényárban úszó színpad, a dobok mögött Zombor Szabi, és indulnak. Imádom ezeket a húzós kezdéseket, és szemmel láthatóan a közönség is imádta. Hamar elég komoly tánckar alakult ki a színpad előtt, és Szakos Andi biztatására olykor még vokalistaként is beszálltak a koncertbe.
Én nagyon élveztem ezt a koncertet is, és a végén elég fáradtan huppantam le a múzeum előterében lévő ülőalkalmatosságra. A Mystical Plants koncertjére még visszatértem pár fotó erejéig, ezeket az összefoglaló beszámoló albumának végén láthatod, most azonban az itteni képre klikkelve megnézheted a Karmapirin koncertjének összes publikus képét.
KLIKK

One Reply to “Éjszakába nyúlva”

Comments are closed for this post.