Szemfülesek észrevehették, hogy kimaradt a VIDOR beszámolóból a második péntek. Ennek nagyon egyszerű oka van, nem voltam ott. Így most mindjárt a második szombatra, azaz a záró napra ugrunk.
Nem volt a korábbi VIDORok történetében olyan, hogy szombaton is voltak ingyenes szabadtéri koncertek. A délutáni műsorok nálam idén is kimaradtak, az esti záró koncert pedig csak azért nem okozott csalódást, mert nagyjából erre számítottam.
Nem túl sok kép került hát az utolsó albumba, de azért érdemes klikkelni most is szerintem.

Miután őszi képem még mindig nincs, maradunk továbbra is a nyár végénél, és a VIDORnál.
Azt kell mondjam, a szerdai nap is a nyíregyházi, utcakövés formációké volt. Ilyenkor – is – nagyon büszke vagyok rá, hogy ebben a városban, ezek között az emberek között élek, és nem győzöm elégszer mondani, sokkal több megjelenést érdemelnének akár a városban is.
El is határoztam, hogy erről a napról többet nem mondok, nézegesd a képeket. 🙂

Nem tudom, írtam-e már, hogy milyen jól döntöttem, hogy szabadságot vettem ki a VIDOR idejére, azt azonban biztosan írtam már, hogy olykor a délutáni utcakövés programok vetekedtek a nagyszínpadossal.
Kedden a várva várt műsorszám a Langaléta Garabonciásoké volt. Ahogy a bohócok megjelenése mindig élmény a VIDORon, úgy a Garabonciásoké bárhol ahol megjelennek.
Persze a helyi előadók is maradandót alkottak az utca kövén, és a nagyszínpados produkció is említésre méltó. Ha nem is hallhatod mindezt, a képeket megnézheted az itt lévőre klikkelve.

Bár túl voltunk a VIDOR hétvégéjén, ez a nap is tartogatott rendkívül jó programokat, és nagyobbrészt sikerült is ezeken résztvennem.
Ha klikkelsz majd az itteni képre, láthatod, miket, kiket néztem meg, de had emeljem ki itt is az immár visszatérő vállakozást.
Szalay Kriszta és Cserna Antal idén is toborzott lelkes színészkedni vágyókat, és hatalmas közönségsikert aratva be is mutatták a RRRrrrr című darabot. Számomra ez volt a nap eseménye, de majd látod, történt azért más is.

Bár ma péntek van, és biztosan a hétvégi programajánlót várod, ma mégsem ez lesz. Mindenki oda megy, ahova akar 🙂 én pedig beletemetkezek a VIDOR múltba. A mostani vasárnap eleve nem ígérkezett jónak, a tegnapi történések azonban – ha lehet – még rontottak a helyzeten.
De beszéljünk most egy másik vasárnapról. Egy jó, bár hamar végetért vasárnap élményeit idézem fel.
A délutáni programtologató eső után kicsit nehéz volt megtalálni az előre tervezett programokat, de végül mégis odaértem a remek és várva várt Kuttya koncertre. Idén is volt néhányszor olyan érzésem, hogy megcserélnék néhány utcakövés és nagyszínpados produkciót. Ez most csak úgy eszembe jutott. 😉 Az előző napi lakodalmas kudarc után ezen a napon sikerült a kötélugró lányoknak is fellépni. Idén is nagy sikert arattak. Az mostoha időjárás elvette a kedvemet az esti műsortól, így Pál István Szalonna zenekarának csak a főpróbáját láttam.
Te is eddig követheted az eseményeket a fotóalbumban. Klikkelj!

Ahogy láthatod, az idei őszi erdő képei helyett folytatódnak a VIDOR beszámolók. A nyitó nap képei nem pörgették fel az oldal látogatottságát, talán a maiak jobban tetszenek majd.
A VIDOR-ban a hétvégi napok a kedvenceim. Ilyenkor már kora délután tele a belváros vidám emberekkel, akár a műsorszolgáltató, akár a műsorélvező oldalt nézzük. Az első szombat azonban még ennél is jobb. Ekkor nyílik ki igazán a fesztivál. Megjelennek a mutatványosok, az élő szobrok, és persze a legfontosabbak, a bohócok. Szóval megérkeznek a fesztiválarcok.
Ezen a szombaton is igyekeztem időben a térre érni, mert ráadásul remek zenék is vártak. Az Artézis trió műsorát mindig megnézem, ha tehetem, mert igazi csemege a zenéjük.
Az esti Djabe koncert is nagyon érdekelt, és bennük sem csalódtam, különösen a koradélutáni dobshow után.
Az este másik nagyszínpados fellépőjétől előzetes nézelődés után nem sokat vártam, ezt hozta is, így az ő műsoráról már kevés kép került a mai albumba.
Klikkelj!

Miközben az ország utcáin, terein folyik a küzdelem a ki a nagyobb forradalmár címért, én ebből idén is kimaradva elkezdem felidézni Nyíregyháza legkellemesebb nyárvégi napjait, konkrétan elkezdem megosztani az idei VIDOR Fesztivál képeit.
Mivel is kezdhetném, mint a megnyitóval. Az idei damilvágás kevesebb megpróbáltatással járt, mint a múlt évben, így a lufibetűk hamar elhagyták Nyíregyháza légterét.
A nyitó műsort Herczku Ágnes és Nikola Parov, valamint számos kiváló zenészt felvonultató banda szolgáltatta remek hangulatot teremtve a jócskán átalakított koncerthelyszínen.
Vannak napok, mikor nehéz választani a remek programok között. Ezen az estén a VIDOR második fellépőjének – mint kiderült később – fantasztikus koncertjét az ugyancsak parádés Tátrai Tibor -Szűcs Antal Gábor latinjára cseréltük. Így Flavia Coelho zenéjét csak pár nappal később ismerhettem meg, és természetesen az itt következő fotóalbum sem tartalmaz képet róla.
Azért mégis érdemes klikkelni. 😉