…hogy ez a nap nem a pulyka napja volt, hiába is nevezték 4. Pulykanapnak 😉
klikk a képre

Két napos rendezvény helyszíne volt a hétvégén Debrecen belvárosa.
Szombaton az időjárás nem igazán fogadta kegyeibe a vendégeket, és a szervezőket, mégis rengetegen töltötték itt az időt főzőverseny-drukkolással, kóstolással, a sátrak kínálta érdekességek nézegetésével, vásárlással, vagy a színpad előtt… nomeg néhányan a színpadon is 🙂
Képeim szombaton készültek, a vasárnapi napsütésben már csak rövid sétát tettünk a forgatagban.

Valamikor augusztus elején, a Borkarnevál idején jártam itt, persze

kicsit más időjárási-, és hangviszonyok között… már ha csak a békákra gondolok is
A szép őszies idő sokakat kicsábított kis jégcsúsztatásra, sétára,
napfürdőzésre. Jó lenne, ha mindig csak ilyen emberek járnának erre, és
nem kellene arra is figyelnem, hogy a tóba, és a bokrokba dobált szemét
valahogy kimaradjon a fotókról.
klikk a képre

Hatodik alkalommal rendeztek borkarnevált Debrecenben, a Békás-tó partján, de ez volt az első, ahol én is ott voltam 🙂
A borokról nem írnék, nekem a látványa maradt, inkább a hangulatról, a zenékről.
A szombati napon voltunk, dél körül érkeztünk, lassan éledt a környék. Nyitottak a pavilonok, állítgatták a hangtechnikát. Körbejártunk, megnéztük a műsort, a fotókiállítást, kinéztem egy sós perecet, ami később falánkságom áldozata lett, és már kezdődött is a színpadon a beállás.
Elsőként a Magyar-Flamand Zenei Találkozó bemutatkozó koncertjét nézhettük. Igen érdekes volt, a Debreceni Rocksuli csapata flamand vendégekkel erősítve 🙂
A műsor fergeteges volt, amikor a képeket nézegeted majd, képzeld alá zenének a Gun’s ‘n Roses-t, vagy a Pokolgépet… ezt látni, hallani kellett!
Mesemondás következett ezután Berecz András előadásában.
Igényes jazz zene követte a mesét a Mosquito Jazz Quartett tolmácsolásában. Mazura János jóvoltából megismerhettük a Coca Colás palack szerintem leghasznosabb alkalmazását… basszus hangszerként működött 🙂
A képeim itt elfogynak, nemúgy a műsor. A rövid színpad átalakítás után a Pribojszki Mátyás Band segített elvonni a figyelmet a finom ételektől, italoktól. Meglepetés-vendégként ismét klarinétszót hallhattunk, Fritz József, a Mosquito Jazz Quartett tagja párbajozott hangszerével Pribojszki Mátyás szájharmonikájával.
Már délutáni körsétánk során feltűnt jónéhány szokatlan ütőshangszer a tópart fái alatt. Este 8 felé járt az idő, mikor az AKwaaBA együttes ezeket módszeresen felcipelte a színpadra, és ütötték, verték szegényeket, csak úgy poroztak. Szóval ütősegyüttes is volt a műsorban.
Igen jó választás volt a szervezők részéről a következő csapat, a Grandmother’s Jam. Kenyerem javát már megettem, de kevés ilyen hangulatú műsort láttam, mint amit ez a békéscsabai együttes produkált. Napokig mesélhetnék… (gyere vissza, nem mesélek 🙂 )
Be kell valljam, a Szeredás együttest már nem vártuk meg, győzött a hideg…
Gratulálok a szervezőknek… nézzük a képeket!
klikk a képre