2006.11.11. szombat, 08:30
Azt hiszem, ők azok, akik a Városkapu (vagy ma éppen talán Korzó) üzletházon is keresztülautóznak majd függetlenül a tábláktól, szegélyektől, barrikádoktól, engedélyektől.
Láthatod, a képek 1-2 percen belül készültek, tehát nem egyedi az eset…
…de ez csak az egyik oldal.
Ahogy eszközzel, vagy eszköz nélkül megpróbálok a városban közlekedni, józan ésszel sajnos egyre kevésbé ítélhetem el őket.
…és ez baj.
Mert ha három, egymástól ötven méterre lévő lámpánál, egyenesen haladva háromszor kell megvárni a zöldet, akkor mindenki joggal keres egérutakat, mert ez forgalomszervezési hiba.
Mert ha a művház környékén egymástól talán ötven méterre sem lévő, lámpákkal védett zebrák közötti területen, három sávban “végrezöldnél” haladó autók között húzza át az anyuka a csúcsforgalomban a gyermekét, és ő van felháborodva, hogy jönnek az autók, akkor vagy a zebráknak nincs ott értelme, vagy anyukától kellene elvenni a gyereket, és jutalmazni, aki el tudja gázolni.
Mert ha a belvárosi buszmegállótól a belvárosig annyit kell gyalogolni, mint otthonról, vagy ha a buszmegállók el(át)helyezését (IS megállók egymástól 20 méterre) nem az utasérdek határozza meg, nem illik panaszkodni, hogy nem használják a tömegközlekedést.
Nyilván ezek emberi felelőtlenségek, döntési hibák, és szándékosan hoztam minden oldalról példákat.
Nyilván ezeknek nem kellene így lenni.
Nyilván szükség van szabályokra.
Nyilván mindig lesznek, akik ezeket megszegik.
De egyrészt ellenőrizni kellene a betartást, mert ebből esetleg az is kiderülhetne, hogy érdemes változtatni.
Egy régi jó példa jut erről eszembe. Annak idején elkészültek a parkok. (Bizony, kedves fiatal olvasó. Volt, mikor parkokat készítettek.) Készült némi járda is a környékén. Majd eltelt kis idő, jöttek a szakemberek (olyanok, akik úgy tudták lerakni a követ, hogy ott is maradt), megnézték, hol vezet a kitaposott ösvény a füvön keresztül, és ott lett a járda.
Másrészt arccal kellene vállalnia a döntéseit a mostani káoszépítőknek, engedélyezőknek, tervezőknek
Olvasom egy beszélgetésben, hogy a város főépítészét meg sem kérdezik dolgokról, hogy meglepődik, mi miért történik. Ki az, aki dönt a szakember helyett?
Nem azt mondom, hogy álljon ki a Kossuth térre, és lehessen ott pofozgatni, de a minimum, hogy lehessen számon kérni a döntéseit.
A minimum, hogy mondjuk a Dózsa György utca elején véletlenül bedőlt homlokzatot addig építtetem a bedöntővel, míg ugyanolyan nem lesz, és természetesen az ő költségén, nem pedig elszaladok a tervezőmhöz, és jó pénzért rajzoltatok vele egy csúf márványkockát.
A minimum, hogy az illetékesek nem kis fizetésükért kötelesek legyenek védeni a város érdekeit, hiszen azért ők a választott képviselők.
A minimum, hogy a Torzó üzletház építésénél megjelenjen egy tábla, amin nem csak a kivitelező, esetleg a megbízó, hanem az engedélyező (nem testület, személy!) neve is szerepeljen, hogy ne csak a kifizető pénztáros tudja, hanem az is, akinek a pénzét költi.
…ha már előtte nem kérdezték meg, mit szeretne a pénzéért?
