Nekem nyolc

Amikor kezdtem, egy dolog volt biztos. Tizenharmadikán kell elkezdeni. Jó lett volna még a tizenharmadik hó, de az egy régi naptárreform miatt nem jöhetett össze, maradt hát a legközelebbi hónap, a 7.
Az év adott volt, 2005, mert pont akkor jutottam oda, hogy megszabaduljak az előkészített, és akaratomon kívül módosítgatott felülettől. Ott egyébként azóta teljesen meg is szűnt a blogolás lehetősége.
No, most akkor ki is derült, hogy a képeskönyvemről van szó.
Ma nyolcadik éve, hajnalban jelent meg az első bejegyzésem. Anélkül, hogy nagyképűnek akarnék látszani leírom, hogy nagyon büszke vagyok arra, amit ez alatt az idő alatt itt végeztem, és tudom, hogy sok dolgot meg kellene még oldanom, hogy úgy jelenjen meg minden, ahogy szeretném.
Vannak terveim, de erről most hallgatok, mert tippelni sem tudok, mikor tudom megvalósítani, és néhol a hogyan is kérdés.
Mindenesetre köszönöm mindazoknak, akik velem tartottak, tartanak itt, és néha meglepnek azzal, hogy olvasnak. Remélem, tudom majd tartani azt a szintet, amit magamtól elvárok.
Jó olvasgatást a következő időkben is.