Ahogy a reggel indult, nagyjából úgy is folytatódott a nap. Semmi különös nem történt napközben.
Délután pedig túljutottam a rettegett vizsgán is.
Nem hiszek a csodákban, így nem tudom mire vélni a történteket 🙂
A héten már csak egy lesz…
Aztán éppen nem áztam el az állomásra menet.
Éppen volt időm helyjegyet venni.
Éppen készítettem pár képet.
Éppen elértem az IC-t.
Éppen hazaértem, mielőtt itthon is ömleni kezdett az eső.
Ja, és a tegnapi irányzatot követve ma hazafelé szándékosan választottam zenét.
“Okos, nagyon okos
Okos, roppant okos
Okos, igen, okos
Okos, jajj, de okos” 😀