Archívum | perme képeskönyve – blog

Tag Archives: Archívum

A mai archív

Emlékeim szerint Kecskeméten készült pár tíz éve.

Aszfaltrajz

Bezárva egy borítékba…

A 60-as években
Nyár felé tetőzött
Az ifjúsági probléma.

Ezekből az évekből nincs sok emlékem, ami van, az is halványul lassan. Talán egy évtizeddel később kezdődnek azok az emlékek, amelyek egy év múlva egy bakelit lemezen köszöntek vissza.

…a keltezés 976 az évszám.
Ez az az év, legyen, legyen, ez adatott.

Ez volt az első igazán felügyelet nélküli világgá menésem éve. Az, hogy közben a világban is történtek dolgok, igazán később lett fontos. Akkor, ott, nem is tudtam róla.

…úgy, mit régen, újra Krakkóba szól
a vonatjegyünk.
Habzó cseh sört iszunk az étkezőkocsiban,
nézz ki, a hajnali tájnak hangulata van.

Igen, Krakkó. És persze aztán több lengyel város is. Katovice, Varsó, Gdansk.
Vonattal, ahogy kell.

Nézz ki, hajnal van, és a mezőkön sok-sok
emlék kering,
ott áll Wanda, és nézd csak Stefan is,
éppen kezével int.
Gondolj a galambokra Krakkó főterén,
fénykép készül Forte filmre…

Lengyelország 1976.

Pár hónapja kezdtem előszedegetni a régi negatívokat, diákat. Lassan haladok a digitalizálással, mert lusta is vagyok, és az időmet sem tudom jól beosztani, ráadásul nagyon sok dolgot szeretnék csinálni. Azt azonban jó tudni, hogy

lám csak, hát voltak nekünk szép élményeink…

Az idézetek Cseh Tamás és Másik János Levél nővéremnek című lemezének szövegfoszlányai.

Cseh Tamás ma 70 éve született, és negyedik éve nincs köztünk személyesen.
Dalai, lemezei örökre velem maradnak.

Windows

Nyitva tartás

A cipőbolt biztosan nem nyit ki ma sem. Pár éve lebontották.
Úgy 1995 körül épült helyére a Metropol Üzletház.

Nyíregyháza belváros

Foto Hammel

Most, hogy éjszaka kicsit visszafelé utaztunk az időben, megmutatok egy képet, amely sokkal hosszabb utazáshoz vezet.
Gyermekkoromban sokat lapozgattam az akkori Kelet-Magyarországot. Igazán nem a hírek érdekeltek, hanem mint általában a gyerekek, a képeket nézegettem benne. Végiglapozva egy-egy számot egyfajta megyejáráson vettem részt.
Édesapám készített családi fotókat, és voltak esték, mikor a fürdőszobát elsötétítve laboráltunk. Ha rágondolok, ma is előttem van, mikor végeztünk, elszedtük a pokrócot az ajtó elől, mely a fény bejutását volt hivatott megakadályozni, és arcunkba csapott a friss levegő.
Később én is fényképezgettem, és egy nagyon szép korszak volt, mikor a Nyíregyházi Fotóklub tagja lehettem.
Ekkortájt ismerhettem meg Hammel Józsi bácsit, aki azokat a képeket készítette, amiket gyermekkoromban nézegettem az újságban.
Nagy példaképem lett. Ő volt az, aki mindenhol ott volt, aki mindenről hírt adott, ami a környéken történt. Nem egy szokásos sajtófotós volt. Szíve, lelke volt a munkájában. Nagyon tiszteltem, és tisztelem ma is ezért.
A ma itt megjelenő képem az egyetlen, ami valaha fotópályázaton vett részt. Benne volt abban a Kelet-Magyarországban, amelyben Józsi bácsi képei is megjelentek.

Félbeszakadt koncert

Omegás voltam. Nagyjából addig igazán lelkesen, míg nem jött az LGT. Ekkor távozott Presser, és Laux, valamint Adamis Anna, mint szövegíró. Ezután egy kesergős időszak következett a zenekar életében, sértődős szövegű dalok – Hűtlen barátok például -, de egyben a bizonyítani akarás is. Ezek még jó zenék voltak. Benkő a Hammond mögött, Debreczeni az új ütemmel a doboknál.
Aztán más irányt vettek. Pár éve egy balul sikerült nyíregyházi koncerthely választás után fogadtam meg, hogy soha többet Omega koncert. Néhányan emlékezhettek az útkereszteződésben, emeletes házak között felállított színpadra. A másik csalódás a “dupla zenekar” volt. Mégegy szólógitár, mégegy billentyűs, mégegy énekes. De legalább élőben játszottak. A koncert itt számomra folytatás nélkül szakadt félbe.

Szerk.: Közben belenéztem az 1999-es koncertjükbe, amit szétvisított az XL vokál, de a 2012 márciusi debreceni koncert az igen. Respect. Különösen Debreczeninek.

A napokban többször is felidéződtek bennem ezek az emlékek. Egy máshol megjelent rövid írásom, pár negatív megtalálása, és most, a klipp láttán.
A mai kép egy lemez mellékletének “reprója”. Gombostűvel az erkély falára tűzve, Zenit, vagy talán már a Praktica géppel. A vágatlan képbe balról az erkély korlátja, jobbról egy virágtartó lóg be. 🙂

Megtalált múlt

Rendezkedtem, és előkerült pár régi negatív.
A mai kép egy régi fotóklubos tábor emlékét idézi.

Ó, a zenegép

Érdekes dolog ez emlék. Érdekes, ahogy egy felvillanásból kialakul az emléklánc.
Este hazafelé az autóban a véletlen megszólaltatta a 2007-es évem egyik kedvenc dalát, a Királyfist. Ez az év volt életem egyik legrosszabb éve. Ekkor történtek olyan dolgok, amelyek alapjaiban forgatták fel életemet, és bár azt a nyarat ellenségemnek sem kívánnám a rengeteg bizonytalanságával, mégsem mondhatom hogy nem voltam szerencsés.
Szóval ebben az időszakban fedeztem fel a Big Happy Woman Church zenéjét, és hangulatuk, lazaságuk sokat segített ekkortájt.
A napi oda-vissza vonatozás közben remek volt hallgatni romantikus Mediterrán című slágerük refrénjét:
“Szomorú lovagolás
A pampákon által
Nem kell semmi más
A Nap lemegy neked háttal”

Szóval így értem haza, és akkor a Facebookon felbukkant a Novai neve. Nekem innen egyenes az út a Generálhoz, ahol az ország akkori legjobb zenészei szinte valahányan megfordultak. A keresőben már benne is volt a név 🙂
És jött egy 12 éves koncertfelvétel, ahol ez a csapat össze is jött. Egyszerre, egy színpadon. Nekem ezekhez a zenészekhez évek kellettek annak idején 🙂
A Generál nekem Charlieval van meg emlékben az Ifiparkból, Karácsony a múlt nyári Magyar Dal Napjáról, Tátrai a Miniből, a Skorpióból, és még ki tudja honnan.
Szóval az este ilyen emlékidézgetős lett, a mai kép címe meg legyen mondjuk: Keresd a Karácsonyt 🙂

Magyar Dal Napja, Nyíregyháza 2011

Napi aktualitás

…és egy 2006-os archív kép.

Nyíregyháza