Hőlégballon, traktorhúzás

Évek óta nézegetem a hajdúböszörményi traktorhúzó verseny képeit, de valahogy sosem éreztem késztetést, hogy el is induljak megnézni.
Péntek délután hőlégballon nézőbe indultunk ide. A városhatár táblánál egy rendőr terelte el a forgalmat a párhuzamos útra. Követtük az irányt, és egyre több rendőrt, polgárőrt, és sok-sok embert láttunk az út szélén, de simán bejutottunk a városközpontba. Leparkoltunk, és megnéztük, mi lehet ez?
Kiderült, a traktorhúzó verseny előtti felvonulásba csöppentünk pár perccel az indulás előtt, és azon az úton haladtunk végig a belvárosba, ahol a vonulás volt később. Hihetetlen volt a forgalomszervezés.
Miután kinézelődtük magunkat, elindultunk hőlégballon nézőbe. Simán közlekedhető volt a város. Mindenhol forgalom irányítók, az emberek székeket hoztak a ház elé, és ott várták a felvonulást a mellékutakon is.
Minden olyan szervezetten ment, hogy miután a hőlégballon nézelődés elmaradt – az eseményt végleg elengedtem -, lassan haza indultunk.
Természetesen szembe találtuk magunkat a felvonulással.
Ekkor jött a következő meglepetés. Úgy ötven méterrel a felvezető előtt olyan profi módon, mosolyogva, kedvesen tereltek egy mellékutcába, miközben elmagyarázták, hogy jutunk ki a városból, hogy nem hittünk a szemünknek.
Emlegettük a nyíregyházi Kossuth tér – Sóstó kerékpárversenyek szervezését, amikor szinte egész délelőtt nem lehet átjutni a város keleti részéről a nyugatira. El kellene menni Hajdúböszörménybe tanulni a szervezőknek. Meg egyéb eseményszervezőknek sem ártana, látva az ottani rendezvényeket.
Ami még meglepett, a lakosság érdeklődése. Mondjuk ott vannak füves-fás mellékutcák, ahova simán kiültnek az emberek beszélgetni.