Koncertek és slambuc

Tegnap este Debrecenből hazafelé azon gondolkodtam, ki kellene szállni Újfehértón, aztán majd hazajutok valahogy.
Ehhez azonban túl meleg volt, így hazajöttem, tusolás, átöltözés, és irány vissza.
Korábban mindig csak áthaladtam Újfehértón, így nagyon meglepődtem, milyen hosszú a város a belső úton. Még egy gyalogos párt is zaklattam, hogy megtudjam, merre találom a Múzeumkertet.
Mire odaértem, már játszott a Pila Acoustic Band. A kellemes blues dalokat Nagyidai Gergő kötötte össze rövid történetekkel.
Mikor a Szüret Utcza elkezdte a beállást, már előttem gőzölgött egy tányér slambuc, melyet a helyszínem főztek, és vendégül látták vele a megjelenteket. Köszönet érte, finom volt.
A Szüret Utcza repertoárja pedig már megjelent albumuk, és a készülőben lévő új szerzeményeiből állt össze. Jó kis koncert volt.
Sötétedett már, mikor Műsuck szerelni kezdett.
“Alphaville-től a Hooligans-ig” – mondta a zenekar billentyűse a délutáni beszélgetésünk közben, mikor elárultam a formáció történetével kapcsolatos tájékozatlanságomat. És valóban, remek hangulatú, pörgős koncertet adtak.
Én pedig egy kellemes este után három koncert emlékével, pár szúnyogcsípéssel, és néhány képpel tértem haza.
A képeket a slambucos tányérok inzultálásával érheted el. 😉