Az úthengeres

Csak így neveztük a Collegium Musicum koncert bakelitjét, amit elég nehezen sikerült annak idején megszerezni Kassán.
Ez a (cseh)szlovák, progresszív rockzenét játszó zenekar 1973-as albuma.
Ők egyébként nagyjából 10 évig ontották a jobbnál jobb zenéket a hetvenes években.
Érdekes, hogy abban az időben a tábor valamennyi országában működött legalább egy hasonló zenét játszó együttes.
A lengyeleknél az SBB – tőlük pár lemezem van -, a románoknál a temesvári Phoenix, – az ő dupla albumukat hallgattuk karcosra -, nálunk pedig a Mini, a V’73, kicsit később a debreceni Panta Rhei, a szegedi East, a Solaris voltak ezen irányzat képviselői annyira maradandót alkotva, hogy szinte nincs olyan nap, hogy valamelyikük felvétele meg ne szólalna nálam.
Az SBB és a Collegium Musicum Nyíregyházán is koncertezett. Előbbi az LGT, utóbbi az Omega előzenekaraként. Az SBB koncertjére emlékszem. A szabadtéri színpadon azon az estén alig sikerült fellépnie az LGT-nek, mert a közönség megőrült a lengyelek zenéjétől.
Ez olyan ’75 körül lehetett, mert már Somló és Karácsony jött az LGT-vel, szóval már nem volt az igazi az LGT. De akkoriban még voltak ilyen koncertek Nyíregyházán…
Most a Collegium Musicum Live albumáról, az “úthengeresről” mutatok egy remekművet Marian Varga Hammond gyötrésével. 🙂