Mánia

Megkaptam a Mobilmánia 2009 tavaszi koncert DVD-jét. A film mellé jár egy audió CD is.
Ez utóbbit még nem volt alkalmam meghallgatni, most szól éppen írás közben.
A koncertet azonban frissében végignéztem.
Mindamellett hogy jól szórakoztam, több tanulsággal is szolgált.
Egyrészt hamarosan időt kell szentelnem a PC-mre, mert igen idegesítő ha egy koncertfilm beszaggat néha. 😉
A másik megállapítás, hogy az igazi P. Mobil utóbbi két évben összeállt bármelyik formációját messze felülmúlta a Mobilmánia még Tunyó nélkül is.
Ha már Tunyónál tartunk, az ő énekét megközelíteni sem tudták.
Továbbmegyek.
Vikidálnak szinte soha nem volt hangja a koncert során. Talán a saját dalát tudta színpadképesen előadni.
Rudán Joe viszont nagyon magára talált ezen a fellépésen.
Bajnok a szokott formáját hozta, nála nem szoktam ingadozásokat találni.
A végére hagytam a csapat motorját, Zeffer Andrást.
Valóban ő vitte a hátán a zenekart, és a koncert koreográfiája is profi volt.
Talán a “férfiak ordítsanak-lányok sikítsanak” elemet lehetne pihentetni kicsit.

Kifejezetten feldobta a koncertet az Echo Quartet vonósainak muzsikája, és kolosszális ötlet volt a négy, majd öt dobos párbaja.
A koncertnek voltak visszatekerős részei az dobos parádé mellett a Honfoglalás darabokat emelném ki.
Nem hagyhatom említés nélkül a háttérzenészeket, akiket manapság Rockband néven szokás hívni.
Kíséretként fantasztikusak, de a zenekar önálló produkciója ezen a koncerten is csalódás volt számomra.
Míg a Mobilmánia új szerzeményei nagyon jók, a Rockband dalaival nem tudok megbarátkozni.
Sokkal több van a zenészekben, mint amit Zefi enged nekik.
Jó lenne kicsit szabadjára engedni őket akár a főnök háttérbe vonulásával is. De akár nyúzhatná Zefi kicsit jobban is a Hammondját.

Összességében jó kis koncertfelvétel volt, de szinte biztos vagyok benne, hogy koncertjükre már nem megyek el.
Az utolsó koncertélményem velük Tunyóval fog megmaradni nem sokkal halála előttről.