T-tlenül

Gondolom, nem okozok nagy meglepetést, ha azt mondom, tegnap hétfő volt. A hétfő általában egy kevésbe jó nap. A hétvégi lustálkodás után ismét időre kell kelni, a munkahelyen is keletkeznek meglepetések a hét első napjára. Nem csoda hát, ha általában azt mondjuk, “csak hétfő”.
A mostani hétfő azonban méghétfőbb lett…
Már hajnalban körvonalazódott, nem lesz egyszerű nap. Mintha egy kattánasra ébredtem volna az éjszaka közepén. És valóban, valamelyik elektromos berendezés adott hangot abbéli örömének, hogy visszajött az áram. Persze a világítós órat is lenullázta, de ez nem zavart annyira. Bár idegesítő a villogása, ébresztőnek a telefon van beállítva jó ideje.
A hajnali ébredési procedúra közben jött a következő meglepetés. Internet sincs.
Begyakorlott mozdulatok: modem, router kikapcsolás-visszakapcsolás.
Semmi.
Notebook előszedés, közvetlenül modemre csatlakozás, tárcsázás.
Semmi.
Illetve 678, mint jó egy hete.
És mindez reggel fél hatkor. Remek.

Hibabejelentőre már nincs idő, megy a vonat.
Napközben sincs idő.
Délutan a MÁV leggyengébb láncszeme bejelenti, elmúlt a gyógyszer hatása, és bár önálló ötlete, indoka most nincs, sztrájkot hirdet csak úgy, szolidaritásból. Ez azért már hétfőnek is sok.

Este hazaérve első dolgom hívni a T ügyfélszolgalatot.
Itt most semmi különös. Nem próbálnak velem új hálózatot építtetni, rendszert újratelepíttetni. A klasszikus “húzzam ki a modemet, resetelik a vonalamat, dugjam vissza a modemet” dologgal beérik. Tesztkörnyezetem hajnal óta él, kipróbálom, természetesen nem megy. Elmesélem, talán segít, hogy ugyanez volt másodikán, ha megnézné az akkori bejegyzést…
Nem hatja meg.
– Felveszem hibára, 72 órán belül megnézik a kollégák.

Előszedem a Blackberrymet, és megírom ezt a bejegyzést.
Közben pedig számolom a perceket.
Egyrészt mikor, és mennyi időre javítják meg, másrészt mikor ér a házba végre a másik szolgáltató?

Már nem gondolkodnék a váltáson.
Már akár az ördöggel is, ha nem kell hűség 🙂