Megtanultuk

A tegnapi utazásunk ideje alatt rengeteg új információval gazdagodtunk.
Jegyvizsgáló online tanfolyamot szervezett a vasúttársaság.
Persze nem nekünk, de együtt éltünk vele 🙂
A dolog úgy kezdődött, hogy késett az IC. Hosszan dudálgatott ugyan a bemeneti jelzőnél (ezt a kifejezést korábban tanultam), tehát ő jött volna, de csak pár perc késéssel sikerült újabb utasokhoz jutnia. Én az immár megszokott huszonkettes kocsiban telepedtem le. Két kalauz szállt fel. Most valahogy az utastér ajtaja sem záródott be, így különösebb odafigyelés nélkül hallhattuk a tananyagot.
– A piros gombbal csukod az ajtót, a zölddel nyitod, ha állunk. Ha nem csukod be, 20 kilométernél (ez nyilván km/h – szerk.) becsukódik. Aztán bemégy köszönsz: Jó napot kívánok, és kéred a jegyeket. IC-n helyjegyet is, ha nincs megbünteted. Ha diák vagy nyugdíjas, kérhetsz igazolványt. Ha utazási szelvénye van, le kell pecsételtetni a pénztárnál. Ha nincs lepecsételve, lepecsételed (itt eszembe jutott a Szigorúan ellenőrzött vonatok emlékezetes jelenete 😉 ) Elindultak.
– Jó napot kívánok, menetjegyeket kérek!
– A másik oldalon is ülnek.
…és ehhez hasonló mondatok kíséretében folyt a gyakorlati oktatás már a fülkében.
A kocsi végéhez érve az immár a tűzkeresztségen átesett tanonc kicsit remegő hangját hallottuk.
– Üdvözöljük utasainkat a MÁV Start Zrt. Hajdú intercity járatán…
Ja, és a jelenet 😀