KV

Egyik rendszeresen látogatott blogban tegnap említett KV eszembe juttatta, milyen fontos az, hogy az ember olykor “megadja a módját”.
Így ma, ahogy már régen nem, ébredés után békésen szürcsölgetem a KVmat a gép előtt, és eszembe sem jut arra gondolni, mi lesz a nap folytatása.
Még nem.
Még kis ideig csak a gőzölgő KV, kis nyugalom.
Kis böngészés, kis elmélázás, ki, hol, mit, miért írt.
Aztán talán egy kérdés, mert nem szégyen a kíváncsiság.
Vagy mégis marad minden ködösen.
Majd kiderül.
Most KV.