Van egy dal

Van egy dal, amely szinte minden rockkoncerten elhangzik.
Ilyenkor számot vetünk mindazokkal, akik már az égi zenekarban játszanak.
Felsoroltatnak a nevek, és a nézőtéren gyertyák, öngyújtók gyúlnak.
Mindenki énekel.

Az égi zenekar újabb taggal bővült.
Egy olyan énekessel, akinek a hangja senkihez nem fogható.
Már nem látjuk többet a színpadon, csak lemezek, cd-k, kazetták, videók maradnak meg.
És a fájdalom, az űr a lelkünkben.
És a következő koncerten már Tunyó nevét halljuk a színpadról, és nem a hangját.
És énekeljük újra:

“Kereslek néptelen utakon
De csak a semmi vár…

…Zöld csillag, kihunyt az égen
A csónak partot ért
Hideg csendben fekete minden
Legyen az álmod szép.”