Nyolc óra fotóséta

A tegnapi nagy csend azt jelentette, hogy igyekeztem kipihenni a Blues és Rock legendák koncertet.
Várakozásaimat is felülmúló remek koncerteket láthattunk.
Készültek képek is, ezeket a szokásos albumokba rendezem majd, és minden koncertről külön megemlékezem.
Most egy nagy összefoglaló, aztán elvonulok képeket rendezgetni.

Az ígéreteknek megfelelően este hatkor tárultak ki a Lovarda kapui.
Átestünk a Pallai Produkciónál szokásos biztonsági ellenőrzésen, és már el is foglalhattuk a helyünket.
Elsőként az Emeretta Rock Band lépett a színpadra, és többek között Black Sabbath, Deep Purple és Twisted Sister nótákkal melegített.
Őket a negyven éves Mini követte a hatvan éves Török Adám vezetésével.

A Lord – ahogy szokták – profi módon összerakott műsorral készült, és most Frenkie-re, a basszusosra sem lehetett egy szavam sem.
A várva várt Bill koncert most is fergeteges volt.
Jó volt látni az ifjabb korosztályt is együtt énekelni a királlyal.

Talán egyszer rend lesz ebben az országban, legalább zenei ízlés terén…
A nap attrakciójának ígérkezett a Mobilmánia fellépése.
Őket a Rock Band vezette fel.
Erről most divatos kiszólással élve csak annyit ez volt az este leggyengébb láncszeme.
A Mobilmánia azonban kárpótolt az előzményekért.
Ja, és Zefi a koncert közben töltötte be az 50. évet.

Jó volt újra Tunyótól hallani a régi Mobil dalokat.
Bárhonnan is varázsolnak elő énekest Lóriék, ezt soha nem fogják tudni felülmúlni.

Hajnal kettőkor csengő füllel, a Lovardában vágható füst után a friss levegőtől fejbevágva egy remek koncert hangulatával tértünk haza.
A mai bejegyzéshez a kerek szülinaposok adják a képeket.