Másnap

Úgy tűnik, igen jól sikerült a vasutasnap a hétvégén, ma ugyanis nem nagyon tudták felvenni a munkát szegények.
Miközben hétvégén a Múzeumfaluban zajlott a vasutasvigalom, a fizető utasok ismét azon gondolkodhattak, hogyan jussanak el munkahelyükre.

Reggel – csak hogy el ne szokjunk a pályaudvarra menéstől – a vasútállomásnál gyülekezünk.
A váró meglehetősen kihalt.
Aki teheti, más utazási módot választ, aki nem, megpróbálja megbeszélni a munkahelyén.
És bízik benne, most sem rúgják ki…
Ugyan ki mer elindulni reggel a vonathoz, ha hétvégén azt hallja a szakszervezeti “érdekképviselőktől”, hogy “akkor sztrájkolunk, amikor úgy gondoljuk”.
Ki akar megállapodni egy olyan “vezetővel”, akinek az elmúlt hónapokban négy-ötféle ötlete is volt a sztrájkra?
Ki akar megállapodni egy olyan “vezetővel”, aki figyelmen kívül hagyja a korábbi megállapodásokat?
Ki veszi egyáltalán komolyan?
Ha a követeléseit nem is sikerül elfogadtatni a fő szakszervezetisnek, a munkahelyét azért sikerül tovább rombolni.
Illetve a társaiét, akiket képvisel(nie kellene).
Mert ő védett, az ő havi hárommillája biztos, ráadásul neki sztrájkolni sem kell.
Nem lepne meg, ha még túlórapénzt is felvenne a hétvégi sztrájktárgyalásokért.
Kíváncsian várom a sírását, ha a megcsappant utasforgalom miatt elkezdik kirugdosni a vasutasokat…
Addigra az országból is kiölik a szolidaritást, és a vasutasok miatt kirúgott, megszivatott, valóban dolgozni akarókat nem nagyon érdekli majd, mi lesz a vasutasok sorsa.
Mint ahogy most őket sem érdekli a többieké…
Azt hiszem, a vasúttársaságra ráférne kis fejlesztés, de az agyakban is rendet kellene csinálni.
Mondjuk nem csak vasutaséknál…

Azonban azt is elfogadhatatlannak tartom, hogy pénzhiányra hivatkozva koszosak, büdösek, veszélyesek a vagonok.
Mert lehet, hogy kevés a pénz, de a takarítókat mégiscsak azért fizetik, hogy takarítsanak.
Ráadásul idejük is lenne takarítani, amennyit mostanában dolgoznak.
Sőt, ezt a gondolatmenetet követve valóban szegény az, aki megengedheti magának, hogy akkor dolgozzon, amikor kedve van?
Nézem hétvégén a szakszervezetis nagytudásút, mert míg ők mulatoznak, nekem azon kell törnöm a fejem, hogyan megyek dolgozni.
Azt mondja, tarthatatlan, hogy a kezdő jegyvizsgáló havi kilencvenezret vigyen haza.
Én is ezt mondom.
Miért is vinne haza ilyen sokat?
Hányan dolgoznak (dolgoznának) ennyiért, vagy kevesebbért hosszú évek óta.
Dolgoznak.
Nem sztrájkolnak…