Vidorvasárnap

Szép estét! Újra itt egy félhosszú délutánt és estét magam mögött hagyva.
Ma folyamatosan írom a történteket, nem jelenítek meg részleteket, csak egyben a végén. Nem látom esélyét ugyanis, hogy esetleg közben nézelődjön valaki, meg egyébként is fennmarad… ha nem is örökre 🙂
Tehát ma is délután kezdtem, leleményesen kis cédulát készítettem a megnézendőkről. Ugyanis a netes programajánló – mint tudjuk – sokkal részletesebb, mint a szép színes füzet.
Így értesültem arról is, hogy a Talamba Ütőegyüttes ma fellép nálunk.
Ezt semmiképpen nem szerettem volna kihagyni.
De nem megyek a dolgok elébe…
Elsőként mindjárt essünk túl azon, amit tegnap elfelejtettem (azt hiszem… de vissza nem olvasom most magam 🙂 ).
Megjelent ugyan kép az élő szobrokról, de talán nem mondtam, mennyire embert próbáló szegényeknek (fél?)órát mozdulatlanul állniuk mindenféle atrocitásokat elviselve.
Mert rengeteg a sötét ember…
Induljon hát a mai nap egy ilyen képpel. Mármint élő szoborral. 🙂

Aztán lássuk az eseményeket.
Jó kétméteres élő bábállatok szaladtak szét a téren érkezésemre. Mivel síró gyermeket nem láttam, elkönyveltem, hogy a műsornak lett vége.
Úgy tűnt, örök csend költözik a térre, de egyszer csak meghallottam a Dust zenéjét. Így hát fogtam egy pohár sört, és más földi halandókhoz hasonlóan letelepedtem zenét hallgatni.
Még véletlenül sem vettem elő a fényképezőgépemet, bár éreztem kísértést párszor 🙂
A mai koncert is remek volt. Ami nagyon tetszik, hogy nem láttam két egyforma, sőt, hasonló koncertet sem tőlük, pedig lassan törzsnézőjük leszek. 😉
Szóval jó kis pörgős koncert volt. A végén sikerült kis meglepetést szereznem a tegnapi képekkel.
Aztán mászkálásom során volt, és voltvolt kollégákkal futottam össze. Szemügyre vettem jó pár élő szobrot, láttam ugrálókötél bemutatót, némi bárzongorázást, Bütyöktől megtudtam, mikor játszik a Zenith, szóval hasznosan töltöttem az időt.
Aztán egyszer csak valóban játszani kezdett a Zenith. Akadt szimpatikus felfújható gitáros is 🙂

Én pedig vártam a kedvenc Zenith számomat.
(Rejtvény: Melyik az? 🙂 )
Helyette egy rendező érkezett, aki közölte, hogy szerinte hangosan játszanak. A körben álló jókora hallgatóság ezt nem így gondolta, de hatalma a rendezőnek van…
Ezek a fiúk talán már akkor játszottak, amikor Ön meg sem született. Tehát elhiheti, tudják, hogyan kell szórakoztatni. Vendéglátóként jó néhány ember szórakozását elrontani egy marhasággal… Nem illik…
De lépjünk tovább.
Kissé csalódottan hagytam ott a teret, de szerencsére kis idő múlva következett a Talamba.
Érkezésemkor mindenféle üthető dolgot hordtak éppen a színpadra. Mondanom sem kell, a mai nap a pálmát messze a Talamba viszi el, még ha a kisszínpadra rendezték is őket.
Fentebb linkeltem a lapjukat, nézd meg, vannak részletek a műsorukból. Eszméletlen.

Persze a kép semmit nem árul el a hangulatból, lesz majd album is egyszer, de inkább nézz ki egy fellépésüket a lapjukon, és nézd meg őket élőben. Nem normálisak 😀

Lassan elérkezett a 7 óra, és visszatértem a térre.
Itt már csak rám várt a Técsői Banda.

Széleskörű repertoárral rendelkező ukrán zenekar – írja róluk a műsorfüzet. Minden tiszteletem az övék, de én nem találtam meg a műsorukban a nekem tetszőt.
Azért a nézőtéren volt, aki igen 😉
Aztán eljött (végre) a váltás ideje, következett a lengyel Kroke.

Elvileg klezmer zenét játszanak, de nekem valahogy romantikus őszi slágereknek tűntek, némi improvizációval, és virtuóz hegedűszólamokkal. Igazából nem volt rossz a zene, csak másra számítottam.

Nagyjából ezek voltak az elmúlt pár óra történései.
Holnaptól dolgos hétköznapok jönnek, így csak az esti főprogramokról tudok majd beszámolni, remélem. De erről, és néhány egyébről majd hajnalban írok.
Addig szép álmokat!
Ja, a holnapi program, hogy tudd, nem írok ma már többet 🙂