Játszótér

Gyermekkoromban jókora billenős teherautót buliztam ki magamnak, meg markolót is, és vidáman és büszkén húzgáltam magam után a téren. A teherautók, markolók velem együtt nőttek nagyra, és ma már nem szeretem őket.
Talán túl sokat találkozunk…


Az építési területek sohasem harmóniájukról nevezetesek, de a Jósavárosban, az Ungvár sétányon kifejezett kupit sikerült csinálni.

A korábban bekerített rész korántsem az építési terület, sokkal inkább az a benyomásom, hogy vagy a munkaeszközöktől védik a területet a kerítéssel, vagy az a raktár.

Ez utóbbinak ellentmondani látszik, hogy csöveket szinte a tér minden pontján találtam.


Jó poénnak tűnt a következő kép önálló bejegyzésként történő megjelenítése mondjuk Turkáló címmel, de meggondoltam magam, és beszürkítettem a többi közé.

De hogy ne csak nyafogjak mindig, úgy tűnik, valamilyen csoda folytán itt előbb cserélik ki a közműveket, és csak utána készítik el a burkolatot. Remélem, az eddigi gyakorlattól eltérően a majdani szalagátvágást nem követi az új burkolat felvágása.
Jó munkát!