No Komplett

Pár napja levelet kaptam, melyben értesítenek, hogy kedvenc vicclapom, a No Komplett papíron terjesztett változata megszűnik 🙁
Úgy 10 éve kezdődött.
Néhány ember úgy döntött, kell egy vicclap.
Nem olyan, mint a többi.
Először fekete-fehérben, majd két színű borítóval, majd – mint egyes régi szovjet filmek 🙂 – részben színesben.
Majd jöttek a tematikus különszámok, a No Komplett füzetek.
Sajnos a túléléshez minden kísérlet kevésnek bizonyult.
A NETen a fórum még élteti a lapot, én pedig őrizgetem a klubkártyámat…

Mondják, néha érdemes jobbra-balra forgatni a fejet, nehogy olvasás közben begörcsöljön az ember nyaka.
Hogy addig se kelljen abbahagyni az olvasást, speciálisan helyeztem el a képeket 😉
…és persze nem tudom megállni, hogy ne idézzek be egy Puhap Öcsi matekdogát a hangulat érzékeltetéséhez 😀
“Egyenest ugy szerkezthetünk a lekkönyebben, ha felralyzolunk a füzedben 2 ponntot, asztán ösze kötyjük. (De eszt vonallzóval kel csinállni, mer más külömben sose lessz 1-enes.) Ez lessz a legrövideb távólság, hiszen a tőrvény is kimongya, hogy két pont köszt a leg röviddeb út pont az egyenes. Ennél rövideb egyenest nem szerkezthetünk a 2 pontra, mer vagy nem meci a 2 pontott, vagy hoszzab kelhogy legyen.
(Ellenőrizük le mérő szallagal!)
De kár le is elenőrizni, mer utyse tudunk rövidebet rajzollni, hijába kisérletezünk, lekfejeb el potsékolunk 1 csomo mértan füzetet (ami drága). Ha már két 1-enesünk van, 2 eset lehecséges: vagy mecci egymást (lekfejjeb 1 pontba mecheti!) vagy pedig párhúzamos. Ha pár huzamos, akor pedig a véktelenbe találkoznak a könyv szerint, de eszt még májig sem értem (pedig teknap olvasstam!) Megis kérdesztem appukkámtol: Hogyis vanez? Ő aszt hoszta fel (példaképen) hogy kébzejjem el amint álok a vonat sinen, és elnézek mesze (de lehetőleg arra amere a sín megy) és akor láttható, hogy a mesze égbe öszze érnek a sínek. Így sem értetem, de nem mertem bevalani (neki), mer akor mérges és leszokot keverni 1 fűlezst.
Elösször is: hol van aza véktelen? Hiszen odase lehet érni! Te hát: nemis létezik! Merha én elindúlnék 1 barátomall (teszemaszt: Talyték Pityu) a sínen, és egycer csak így szolna (ő) It vagyúnk a végtellenbe, aszt mondanám neki: Havver! léplyél már arréb 1 kisé ha mekkérhettlek:És ez így mene a véktelenségig, vaty pedig amíg (teszemaszt) elnem ütne 1 moszdony (minket). De hamár a pélldánál maradunk, és mégis össze ér a sín, hogy-hogy? nem sikklikki a vonat? Pedig ha öszefele megy a vágány, lekel hogy ugorgyon rolla a mozzdony, nemi gaz?
Szerinntem ez a téma kőr csak nyomda hibábol került pont a mi könnyvünkbe, hiszen eszt még 1 1-etemista se értheti meg, ha nemelég nagyfoku az ikulya. Utyhogy aszt javasslom (tiszteletel) az Igen Nagyra Becsült Tanár Bácsi részére, neis oztájozza le eszt a dólgozatot, mer ez még sujos következményeket okoszhat, ha rájönek a hibás férreértésre a tanfelügyelőségbe.”