2005.11.24. csütörtök, 18:51
Ahogy a tél beköszönte előtt sikerült megjelenítenem az elmúlt tél képeit, most a Bumeráng érkezése előtt igyekszem az év első felében készített Voga vadászat képeit publikálni.
Lássuk hát, amint a sejk sétálgat az OTP előtt 🙂
klikk a képre
2005.11.21. hétfő, 21:58
…és ha már megígérte 🙂
Tehát Lovarda ajtaja, november 18., este háromnegyed 7 körül.
Farkasordító hideg,
és az ajtónálló közli, hogy kapunyitás 8-kor. Kell nekünk korán menni. Irány haza mégegy pulóverért (is 🙂 )
Nyolc előtt néhány perccel újabb kísérlet, és bejutunk. Már hangol a Jurij.
klikk a képre
Szégyen ide, vagy oda, eddig csak a fórumon olvasgattam róluk, most hallom őket először, (eltekintve a lapjukról letölthető számoktól) és tetszik, tehát nem utoljára 🙂
Rövid átállás, és máris jön a Csá, Misi.
klikk a képre
A beállítással van némi gond, az ének igen rosszul szól, a zene egyébként jó. Aztán még néhány apróbb technikai hiba, de a srácok ezen is úrrá lesznek, folytatódik a közönség hangolása.
De – mint tudjuk – minden jónak vége szakad egyszer, így hát Csá, Misi 🙂
Hosszabb szünet, pakolás a színpadon, és a közönség egyre gyűlik.
Megtelik a színpad előtti tér, és mire Lovasi András hangja fölcsendül, a közönség kellőképpen megőrül 🙂
Igen, ez a Kispál és a Borz.
klikk a képre
Ismét fergeteges koncertek voltak a Lovardában.
Persze egy dolog azért nem hagy nyugodni csütörtök késő este óta…
Ha van Nyíregyházán mondjuk a főiskolán egy Kispál koncert, akkor annak hírére miért véletlenül kell ráakadnom a Csá, Misi lapján, és mikor tűnik végre el a főiskola lapján a Kulturális rendezvények oldalról, hogy “Fejlesztés alatt”, és esetleg nem lehetne mondjuk a Campus Rádió lapján egy ilyesmi rovat?
No, leszállok a vesszőparipámról 🙂
Lustaságomhoz képest elég jól haladok a korábban beharangozott képtár-átalakítással. Már tudnék mutatni részleteket, de nem teszem 😛
Ha azt hiszem majd, hogy készen van, egyszerre borítom fel az egészet. Persze majd akkor, mikor lesz időm a “váratlan” hibák javítására.
Türelem 🙂
2005.11.19. szombat, 08:57
…meg Kispál, meg Jurij, meg Csá,Misi.
Szóval jó koncert, képek később.
Tegnap még jópofiztam a favágóval, de ma ismét arra jártam, és valóban felmerül a kérdés: Mi lesz ez?
Ha ez a végleges állapot, az sem túl szép, de tartok tőle, hogy a fák rosszabb sorsra jutnak.
Gondolom, a teniszező urakat zavarta a friss levegő, vagy az árnyék, vagy a lehulló levél. Gondolom, az utóbbi leginkább. Mert milyen már falevélért hajlongani? 🙁
A 4-es főúton Nyíregyházát Debrecen felé elhagyva található Császárszállás.
A pihenni vágyók, horgászok egyik kedvenc helye, persze érdemes fényképezőgéppel is ellátogatni ide.
Pár percet töltöttem csak a tó partján néhány képet készítve, de remélem, sikerül kedvet csinálni egy kiránduláshoz.
klikk a képre
2005.11.16. szerda, 15:18
3. rész
Olvasom az egyik helyi internetes portálon:“…hétfő este helyére került a Mikulás háza…”
Elgondolkodom. Talán meg akar szökni a mikulás, hogy egy ilyen rácsos
valamiben kell “tartani”, mint amit az előző képeken látsz?
Remélem, tévedett az újságíró, és a múlt évihez hasonló hangulatú házat kap idén is… és akkor magától is marad 🙂
2. rész
Szeretem a karácsonyi forgatag hangulatát, még ha tudom is, hogy az ott zajló dolgoknak néha kevés köze van a szeretethez.
De azt mondja meg nekem valaki, hogy mi a francért kell november közepén felállítani a fenyőt?
2005.11.15. kedd, 15:24
1. rész
Emlékszem, mennyire örültem annak idején, mikor a főtér egyik szegletéből sikeresen eltávolították az ízléstelen
házikókat, amelyek egy szép kilátást romboltak le.
Akkor azt hittem, már csak a posta sarkán kell barátkozni ezekkel a vackokkal. Most úgy tűnik, mégis előkerült egy (remélem, csak egy), amit “gondosan” elhelyeztek a Kossuth téren.
…folyt. köv.
2005.11.14. hétfő, 21:33
A neten bolyongva találtam a hírt:
“Matolcsy Kálmán rendszerfejlesztő és kiváló zenész, a Panta Rhei nevű egykori debreceni zenekar billentyűse 2005. szeptember 6-án 52 éves korában elhunyt.”
Emlékszem a felejthetetlen koncertekre az Ifjúsági Parkban, a szakadó esőre, az eltépett basszus húrra, a szintetizátorra, melyet a Szalay testvérekkel készítettek, és a zenére, amit akkor, és még jó ideig csak ott lehetett hallani…
Kálmán, nyugodj békében!
