Zenith, és Folk Fusion a Serfeszten

Mindjárt az elején elmondom, mivel volt gondom, ezt el is engedjük, és csak a szépről beszélünk majd. 🙂
[OFF] Alapvető bajom az volt, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy a péntek és szombat munkanap most. Tudom, nem lehet mindenki HR-es, és ahogy láttam, az egész országban nem érdekelt ez egyetlen szervezőt sem, így én sem foglalkozom vele tovább, ott voltam, amikor ott voltam.
Egyetlen formáció volt, akiket egyáltalán nem akartam hallani – ez az én gondom, ízléssel nem vitatkozunk 🙂 – de azt nem értem, hogy a második nap – a most valóban kiváló technikusok mellett – hogy a fenében sikerült 16 és 20:30 között több, mint egy óra csúszást összeszedni két zenekarral? Az agresszív szúnyograjban, a nem kívánt koncerttel kivárni a több, mint egy órát már nem volt kedvem. Sajnálom, mert ezzel a hangosítással egészen biztosan csudajó lehetett a Realmen és a Karmapirin koncertje is. [ON]

Péntek este a Zenith koncertjére érkeztem Sóstóra. Lecsúsztam ez elejéről, de erről majd szerdán. 😉
Még mindig kedvelem a zenéjüket, mert visszahoznak valamit ifjúságom bulijaiból. Szóval vártam a koncertet, és élveztem is. Sajnos a kedvenc dalomról lemaradtam, ha volt, de a könyvjelzőim között könnyen megtalálom mindig.
Úgy elmennék messzire
Van abban valami varázslat, ahogy bóklászom a nézők között a fényképezőgépemmel a kezemben, a dalt énekelgetve, és szinte mindenkinél azt látom, hogy ő is énekli. Jó közönsége van a Zenithnek.
Szóval remek volt a koncert, és fényképeztem is keveset a viszonylag rövid idő alatt.
Az album másik részében a Folk Fusion Band koncertjéről találsz pár képet. Klikkelj az itt lévőre! Holnap pedig megmutatom a Tortuga koncert képeit.