VIDORbúcsú

Talán a színpad még áll a templom mellett, de a VIDOR Fesztivál egy újabb évre elbúcsúzott. Most is úgy érzem, mint az elmúlt években, rövid volt, hamar elszállt ez a pár nap.
A fotósok egy ideig még a fesztivál varázsában égnek, hiszem a rengeteg képet fel kell dolgozni, meg kell mutatni azoknak, akik nem voltak ott, és felidézni a kellemes perceket azoknak, akikkel együtt töltöttük ezeket a napokat.
A VIDOR utolsó napja parádés koncerteket hozott mind az utca kövén, mind a nagyszínpadon.
Tegnap még két számomra ismeretlen, és egy nagyon ismert formáció koncertjére készültem. Ma már tudom, nagyon jó választás volt, hiszem mindhárom zenekar fantasztikus programmal vette fel a versenyt a rövidre szabott idővel.
Tegnap kicsit hiányoltam az instrumentális zenét. A Coco Macsek délután ismét bebizonyította, hogy kevés számú, de remek felkészültségű zenész is tud felejthetetlen élményt nyújtani.

A The Pancakes kivételes egyéni produkciókkal tette színessé nagyon jó zenéjét. A fantasztikus szólókkal tarkított műsor után elhatároztam, utánuk járok. 🙂 Ilyen zene kell nekem itthonra is.

Tünde, Pila és Bubu koncertjére már hagyományosan hatalmas tömeg gyűlt össze a bevásárlóközpont csobogóihoz, és bár a második koncertre nagyon kevés idő maradt, mégis felejthetetlen élmény volt.

Következett a nagyszínpad, amely előtt a várakozásoknak megfelelően nagy számú néző várta a Mystical Plants koncertjét. Az előrelátó szervezők jónéhány padsort eltüntettek, így jókora hely maradt a színpad és a padok között, ez azonban hamar megtelt a remek zenére táncoló emberekkel.

Ezen az estén egy hosszabb beállást is megcsodálhattunk, de megérte a várakozás. A közben összesereglett nézők között megjelent egy jamaikai zászló, és a színpadon elindult az őrület. Tiken Jah Fakoly elhozta Nyíregyházára a reggae zenét.

Bár a VIDOR Fesztivál véget ért, itt nálam a java még csak most következik. Minden nap láttál egy-egy képet néhány fellépőről. Most majd jönnek a napi albumok.
De nem ma. 🙂