Szülinapi virágdalok

A péntek általában a hétvégi programajánlók napja nálam egy ideje.
Most erősítem a szabályt, azaz kivételt teszek. 🙂

Ismét gyarapodott zenei gyűjteményem, aminek kapcsán várható néhány értékelés a közeljövőben. Nem árulom el előre, mik a csemegék, de ma azzal kezdem, ami a legvegyesebb érzelmeket váltotta ki belőlem.
Pár éve már nem nagyon szerepel a top előadók között nálam a Lord zenekar, talán ha rendszeres olvasóm vagy, emlékezhetsz rá, írtam már erről.
Szóval vannak, akik előzik nálam a Lordot, ez is volt az oka annak, hogy nem az ő DVD-jük került először a játszóba. A borítót, és a szerény belső lapot azonban megnézegettem.
A “termék”, ahogy a Lordinfón szerepel, a LORD 40 jubileumi koncert DVD.

Mielőtt felpörgetnénk a 2012-es DVD-t, az első olvasat furcsa érzései.
Még nem tudom, hogy a koncert két órája alatt megemlítik-e Vida Ferencet – aki mégiscsak alapítója volt a zenekarnak, bárhogyan is végződött a kapcsolatuk -, a borítón, és a “kispapíron” azonban ez elmarad. Én személy szerint sajnálom, és szomorúnak tartom…
A borító címoldalát az esemény megnevezése uralja, felül egy zenekar montázskép, alul egy közönségkép sok-sok negyvenes táblával.
A Lord rajongói mindig is kreatívak voltak, jólesett ez a kép mindaddig, míg belül nem olvastam az egyik köszönőszöveget. “Köszönet a 40-es lapok szétosztásában…” Hmmm.
Nekem a köszönömök közül hiányzik a Vida Feri neve még akkor is, ha a koncertben nincs közvetlen szerepe. 2005-ig azonban a zenekar egyik ikonja volt.
Ennyit a kesergésről, pörgessük fel a DVD-t!
A koncert lordosan indul, Gidó figyelmeztetéseivel, majd a Kifutok a világból album egy dala következik.
Pörgés, lendület, odateszik magukat, ahogy kell, és ahogy elvárom. Erő parádésan játszik, Misi éneke még kicsit furcsa nekem, de majd meglátjuk, hogyan is tovább?
Síri csend. És már meg is van a megszokott énekhang. Jó a zenekar, és hálás a közönség. Álmodunk tovább. Remek a koncert így 10 perc eltelte után.
Aztán Misinek szó szerint torkán akad a szó, mikor az első prózai közönséghez szólás következik. Vessetek a mókusok közé, de nekem ez kicsit színpadias.
Ragadozók a szélben. Remek az operatőr munka is, a profi zenészek pedig ügyesen kihasználják. Úgy is kell!
Itthon vagy otthon. Még mindig szép ez a dal. Aztán némi Füst a víz fölött utánérzés. Ki mondja meg, honnan jött a dallam. 🙂
Végre kis Hammond hörgés… Az utca kövén okoz kellemes borzongást.
Újabb dalok következnek, ha Erő nem tépné néha a gitárt, és nem Misi énekelne, talán nem is mondanám Lordnak. Ez egy másik korszak. De a közönség őrjítésének nagy mesterei a fiúk.
Egyedül járom a várost. Tér vissza a régi Lord, és marad is kicsit. A közönség pedig ismeri a szöveget, ahogy illik egy 40 éves zenekar koncertjén. Kis felsorolás itt belefér szerintem a teljesség igénye nélkül. Virágdal, Fázom a szélben, Tombolhat szél… És előkerülnek a 40-es táblák. Dallamilag és szövegileg is bonyolultabb dalok következnek a koncert utolsó negyedében, majd ezt oldva felcsendül a Szóljon a rock a megszokott módon, Gödikével.
Vándor, majd a vissza után a Kisfiú. A kimaradhatatlan dalok robbantják a nézőteret.
Aztán a fiúk lassacskán kifutnak a világból, a nézők ünnepelnek. Szép hollywoodi happy end. 🙂
A DVD tartalmaz még a remek Lord koncertfelvételen túl egy 50 perces Sipőcz bulit, ami valószínűleg a felvezető koncert volt és egy képgalériát is. Megéri a polcon tartani.
Illusztrációként pedig jöjjön egy lovardás koncertkép 2010-ből.