Indul a VIDOR

Ma este indul az egy hetes rendkívüli vidámság Nyíregyházán. Ez a Vidor Fesztivál. Néhány szó azoknak, akik még sosem látták, sosem hallottak róla, sosem jártak itt. Nem sajtótájékoztató szerűen, hanem csak úgy, ami eszembe jut. Amit nálam majd láthatsz, az az utca, a tér, azaz az ingyenes rendezvények. Ha csak ezekből szeretnél mindent végignézni, már lehetetlenre vállalkozol. A megnyitó ma este 7-kor lesz, aztán 2 koncert, majd filmvetítés a Kossuth téren. Ez a 2 koncert és filmvetítés minden napra jellemző. Amivel bővül a kínálat, hogy “VIDOR az egész belváros”. Tehát délután 3-tól beindulnak
az események a belváros több pontján. Különböző produkciók – színjátszás, bábjáték, koncertek, kiállítások, dumaszínház – vezetik fel, vagy kísérik le a főszínpad műsorát. És ezek csak az ingyenes programok. A fizetős színházi események érdekessége – azon kívül, hogy már nem lehet jegyet kapni rájuk -, hogy különböző vendégtársulatok érkeznek, neves művészek szórakoztatják a szerencséseket. Ha ennél többre is kíváncsi vagy, gyere, nézd meg! 😉
Nálam – terveim szerint – minden nap kapsz egy rövid leírást a nagyszínpad várható programjáról, illetve az előző nap eseményeiről. Ma kicsit hosszabbra nyúlt a bevezető, de cserébe nincs előző nap 🙂
Tehát mi lesz este? A megnyitó után – ez nagyjából negyed óra – egy olyan énekesnő lép a színpadra, akinek nem idegenek ezek a deszkák. Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival hármasban már láthattuk 2007-ben a Vidor Fesztivál színpadán Bognár Szilviát. Idén saját zenekarával lép színpadra úgy negyed nyolc körül.

Az olasz nyelv kedvelőinek belinkelem az Acquaragia Drom lapját. A Vidor ajánlója szerint fergeteges kocsmazenét játszanak. Belenéztem néhány videójukba, azt mondom, meglátjuk 😉


Vidor Van

Erre-arra bóklászva akadtam a jó hírre: Ismét fellép városunkban a Van Zenekar. Ha emlékszel rá, ők nyerték a Mustárház idei tehetségkutatóját.
A lapjukon azt is olvastam, hogy lassan elkészülnek az új zenéik. Remélem, szeptember 4-én a VIDOR Fesztiválon a Városalapítók szobránál már hallhatjuk az új zenéket is.
VAN - Mustárház tehetségkutató


VIDOR beharangozó

A mostani bejegyzés kicsit zsákbamacska.
Biztosan emlékszel még rá, meséltem valamikor, hogy a bejegyzéseim időzítettek. Hétköznap általában előző este írom meg a következő napit.
Ennek igen egyszerű oka, hogy dolgozom napközben, nincs lehetőségem a képeskönyvem gondozására.
Azért elevenítem ezt fel, mert mostani bejegyzésem a VIDOR Fesztivál lapján olvasottakra épül. E szerint ezekben a percekben jelenik meg ott a teljes programajánlat, amit én majd csak este nézhetek meg, te viszont a program ismeretében már most elkezdheted tervezni augusztos végét, szeptember elejét.


Vidor nap

Ha azt gondolod, a mai nap képei nem véletlenszerűen kerültek fel, közel jársz az igazsághoz. 😉


Canteca de Macao



No, akkor pörögjünk kicsit, mondhatnám, olleeee ;-) Van még kis tartozásom a Vidor Fesztiválról, mégpedig a zárókoncert anyaga. Kíváncsian vártam, hogyan fejeződik be az idei fesztivál, mert igen jó koncertek voltak hétközben is. Nem kellett csalódnom, igazi fesztiválzáró hangulatot produkált a spanyol Canteca de Macao formáció. Koncertjüket a hibátlan hangszerkezelés mellett olyan dinamizmus jellemezte, hogy én is elfáradtam. Ja, és a hangszerek mellett szót érdemel az ének is. Itt nem csak Ana-ra gondolok, bár ő sem volt egy mindennapi jelenség, de a srácok is kitettek magukért. Amitől hideg futkosott a hátamon, a fuvola futamok. Nem csak a líraibb zenékben, hanem a sodrósabbakban is jelentős szerepet kapott szerencsére a hangszer, és Danilo igen kiválóan kezelte. Meg kell említsem még a tűzzsonglőrt, akinek felbukkanása a nagyszínpadon egyedi a Vidor történetében. Pár hetes új klippjüket azért még ide linkelem a hangulat kedvéért.
Ja, és ne feledkezz el arról sem, hogy ha a durcás Ana Saboya képére klikkelsz, végignézheted a koncert száznál több képét is.


Kihagyás

Rövidke hétvégémen nézegettem, hogy egy jó hónapja nem fényképeztem már.
Vasárnap majdnem sikerült, az idő is remek volt, de aztán valahogy nem jött össze mégsem.
Viszonylag érdekes témákkal vagyok elmaradva, és ha sikerül szabadságra jönnöm, talán ünnepi készülődős képeim is lesznek.
Az elmaradások pedig nem maiak. Vidoros, állatos, meg koncertes fotók is vannak még.
Most egy kép, majd nemsokára album a Fesztivál az állatokért rendezvényről.


Koraőszi pillanat


Szabadság

Olyan régen voltam itthon teljes hétvégén, hogy hirtelen nem is tudok mit kezdeni a nagy szabadsággal.
Gondolkodtam rajta, hogy mi lenne, ha Debrecenben libáznék és leánykáznék ma, de valahogy egy pillanat alatt elvetettem, hogy ma is Debrecenbe utazzak. 😉
Egyébként ami miatt elgondolkodtam a debreceni úton, az a ma délutáni Hollóének Hungarica és a holnap esti Kerekes Band koncert persze az ételek és italok mellett.
Előbbieket a Friss Rádió emlékezetes nyálzene ellenes koncertjén láttam, utóbbiak pedig ugyanez év őszén Nyíregyházán vendégeskedtek a Vidor Fesztivál keretében.
A libákhoz visszatérve mai képként pedig igen áttételesen egy tűzoltólétrás Múzeumfalu képet teszek be. Az áttétel pedig a múlt hétvégén kényszerűen itt kihagyott Márton nap.


Igazi meglepetés

A mostani hétvégém annyira érdekes lesz, hogy fogalmam nincs, mikor tudok egyáltalán ránézni a képeskönyvemre. Szóval dolgozom, na. Azért igyekszem majd nem megszakítani az eddigi hagyományt, és a következő napok mindegyikén hozni valamit.
Azért ilyen csodákat, mint a képen tőlem biztosan nem látsz majd, és nem csak ezen a hétvégén 🙂 >
Jó munkát nekem, jó pihenést neked!


Bollywood Brass Band

Mai bejegyzésemmel kicsit ismét visszatérek a koraősz nyíregyházi eseményeihez.
Nem kis feladat nézőket tartani a Vidor Fesztivál színpada előtt a Csík zenekar koncertje után. Elképzelem a Bollywood Brass Band zenészeit, amikor látták az “előzenekar” műsora alatt teljesen megtelt Kossuth teret. A Csík zenekar koncertje után azonban kissé megfogyatkozott a nézőszám. Én is gondolkodtam rajta, hogy hazasétálok, de győzött a kíváncsiság.
A meglehetősen furcsa összetételű, fúvós és indiai ütős hangszerekkel felszerelt zenekar végülis különleges műsort mutatott be. Igyekeztem megörökíteni ezt a hangulatot.


MeLounge

Eredetileg mesélni akartam arról, hogyan is ismertem meg a MeLounge zenéjét, aztán találtam valamit.
Egy beszélgetés, zenélgetés a zenekar történetéről, amiből számomra is kiderült, hogy ott voltam a még duós vidoros koncerten, tehát nem belecsöppentem a formáció “életébe”, hanem jelen voltam a születésénél.
Persze ahogy mondani szoktam, szerencsére sok remek zenekar van a városunkban, illetve többen, több formációban, többféle zenei stílusban is megmutatják magukat. Így azon túl, hogy például Emese a Óperentzia zenekarban is kápráztatja énekével a hallgatóságot, maga a MeLounge is kétféle felállásban létezik.
A múlt évi Vidoron is látott duó, illetve például a Helyi termék fesztiválon fellépő hat tagú zenekar is más más hangzással, de egyaránt remek produkciókkal lép a sikert hozó deszkákra.
A most bemutatandó album a MeLounge Minibar Band szeptemberi koncertjének hangulatát igyekszik felidézni.
Talán nem köveztek meg, ha itt kicsit off-ként megemlítem, hogy holnap este Debrecenben a Perényi1-ben két remek koncert is lesz. Az Óperentzia mellett a Záhony Unplugged Project a másik fellépő.
De most térjünk vissza a MeLounge-hoz.


Múzeumfalu 30.

Van néhány kedvenc helyem, kedvenc programom.
A Vidort le sem tagadhatnám, főleg mostanában 🙂
A KGST Party is visszatér évről évre szerencsére.
De a címben most a Múzeumfalu szerepel. Szerencsére idén is elég sok időt sikerült itt töltenem, és még nincs vége az évnek 😉
Azt is tudhatod már – nemcsak tőlem -, hogy idén 30 éves a Múzeumfalu.
Szombaton, 10-én ez alkalomból egész nap ingyen látogatható a létesítmény.
Most is sokféle bemutató, gyermek foglalkozás és persze kenyérlángos is várja a látogatókat.
Én pedig egy olyan nézőpontból mutatom meg a Múzeumfalut mai fotóalbumommal, amelyből kevesen láthatják.
A képek az ez évi KGST Party idején készültek.
Köszönöm a szervezőknek, hogy vagy húsz percig a frász jöhetett rám a tűzoltókosárban 😀


Csík zenekar

Már az előző Vidor Fesztivál koncert fotóalbumánál mondani akartam, hogy eszméletlenül jó volt az új 70-300-as objektívemmel dolgozni. Ha végignézted a Juan Carlos Cáceres albumot láthattad, milyen jól lehetett portrézni vele, és mindezt a kordonon kívülről.
Hogy ezt miért pont most említem? Ma a Csík zenekar koncertjéről készített fotóalbumot osztom meg. Ennél a koncertnél nem hogy a kordonon belülre, de a kordon közelébe sem jutottam. E koncert alatt egy tűt nem lehetett leejteni a Kossuth téren, vagy legalábbis nem volt érdemes 🙂
Lehet arról elmélkedni, mennyire a Quimby vagy Kispál feldolgozások, vagy Lovasi húzták a közönség hangulatát, az azonban nehezen vitatható, hogy sokkal kevésbé félteném az ifjúság ízlését ettől a zenétől, mint mondjuk Lagzi Lajosétól. Sőt, ettől egyáltalán nem félteném…
Talán még annyit erről a koncertről, hogy aki ott volt, és visszagondol a záró muzsikára, szerintem most is borsózni kezd a háta az emléktől. És az népzene volt. Virtuóz előadásban, igazi népzene.
Aki ezt látta, hallotta, ha teheti biztosan ott lesz a következő koncerten is.
Ez közelünkben pont ezen a hétvégén lesz. Nagykálló, péntek este 20 óra. Bővebben a programajánlómban, és ITT.
Térjünk vissza most képekben, hangulatban ehhez az estéhez.


Juan Carlos Cáceres

Meglehetősen érdekesre sikerült szeptember másodikán a második koncert fotózása a Vidor Fesztiválon.
Megnézve a színpad berendezését úgy gondoltam, az eddigitől eltérően a másik sarkánál helyezkedem el. Később kiderült, ez meggondolatlanság volt. Figyelmen kívül hagytam ugyanis, hogy alacsonyabb vagyok a színpad és a zongora magasságának összegénél, valamint azt is, hogy a zongorát általában ülve inzultálják.
Nagy szerencsém volt azonban a “harmonikás lánnyal”. Sarokba szorított 🙂 helyzetemben szinte csak ő lehetett a látóteremben, hiszen mikor más irányba mozdultam, nyomban felpattant mögöttem egy néni a padról, és szememre vetette, hogy mindig a legjobb pillanatokban állok fel fotózni. Titkon örültem neki, hogy így látja, de nem akartam fölöslegesen zavarni a szórakozását, így más látószöget kerestem.
A fantasztikus színpadi produkció méltán tartott számot hatalmas érdeklődésre, így a fotóalbumom képei is mozaikszerűen, egy-egy nézőpontból több kép, majd séta, kis bujkálás, újabb nézőpont, újabb mozaik.
De nem mesélem, inkább nézd meg.