Texas Tourist – Sóstó Serfeszt

A szombat délutáni zápor nagyjából megoldotta az autómosást, amire hetek óta készültem, és ahogy a norvég időjósok jelezték a telefonos applikációmban, hat előtt már csak pár csepp eső hullott olykor. A levegő is beállt az általam kedvelt huszon fokra, így minden adva volt, hogy elinduljak Sóstóra.
A színpadon már játszott a Texas Tourist, és nézők is akadtak szép számmal. A hangzás most is remek volt, és miután számomra is kiderült, ki a felelős ezért, már nem is csodálkoztam rajta. Ők mindig hozzák a szintet.
A zenekar a korábbról már ismert dalok mellett új szerzeményekkel is frissítette repertoárját. Jó kis koncert volt, és most igen sok ismerőssel is találkoztam.
Megvártam még a Gypo Circus beállását, de az ismert ok miatt a koncertre nem maradtam.
Így, ha klikkelsz majd a képre, az albumban csak a Texas Tourist koncert képeit találod.
Ma 17 órától – igen, ma 17 a kezdés – RockHaJó, utána pedig EmlékmásOK. Érdeklődéssel várom.
KLIKK


All in Music Band – Sóstó Serfeszt

Nem nevezném magam Serfeszt-járónak, fennállása óta a mostani lesz talán az ötödik, vagy hatodik, mikor belenézek, legutóbb három éve töltöttem ott egy jó órát három nap alatt.
Most azonban kifejezetten készültem az All in Music Band koncertjére. Egyrészt mert kihagytam a Zene Sóstón koncertjüket, másrészt mert a zenekar tagjai más formációkban már letették névjegyüket, és én szívesen olvasom ezeket, hogy ezzel a képzavarral éljek.
Számítva a napi utolsó fellépős csúszásra a kiírt kezdés után negyed órával érkeztem Sóstóra, de még így is sikerült elcsípni némi Anna and the Barbies-t, és még valamit az előző zenekartól.
Arra azért jó volt ez az időtöltés, hogy kiderüljön, rendben van a színpadtechnika. Egészen biztos vagyok benne, hogy nem a pár évvel korábbi társaság csinálja.
Jó félórát bóbiskoltam hát a pakoló árusok mellett, hallgatva a szökőkút csobogását, de megérte.
Az All in Music Band mind látványban, mind megszólalásban azt hozta, amit vártam. Kiváló, “játszani is engedd” feldolgozások, láthatóan örömmel játszó, éneklő zenészek, közönségbarát kommunikáció, szóval profi munka volt. Had említsem meg itt újra a megszólalást! Bárki is volt, gratulálok, remek volt.
Mindjárt mutatom a képeket is – majd klikkelj az ittenire -, de előtte elmondom a mai tervemet.
Hattól Texas Tourist. Megnézem, mi újság a mocskos délen. 🙂 A Gypo Circus nemrég Tiszalökön okozott kis (mondjuk így) meglepetést a fronton történt változással, meglátjuk. Ennyi. Jöjjenek a tegnapi képek!
KLIKK


Zene Sóstón – Polip Band

A júliust a Polip Band műsorával zárta a Zene Sóstón.
Ismét ismert dallamok zengtek a tó partján. A kezdetben sem kisszámú közönség pedig fokozatosan betöltötte a színpad előtti teret.
A repertoár igen változatos volt. Péterfy Boritól a korai Beatrice-ig, Joe Cocker-től Rúzsa Magdiig, vagy éppen a Bikinitől a Ladánybenéig.
Sorolhatnám még, ha megjegyeztem volna mindet, de a koncert közel két órás volt, és most is fényképeztem, amiket most is az itteni képre klikkelve nézhetsz meg.
Most hétvégén Serfeszt, így nem lesz Zene Sóstón. Fontos viszont, hogy szerdán nem a Queen Forever Tribute Band játszik, hanem Granville Pillar és kísérő zenekara, vendég: Csernák Mónika.
KLIKK


Zene Sóstón – Mentha Project

Jó ideje nem voltam Mentha Project koncerten, volt némi felállás változás közben, ami a műsoruk struktúrájára is kihatott. Szóval változtak a dalok, a stílus a felállás.
Csak a meleg nem változott Sóstón szombaton sem. De azlrt a közönség hősiesen állta a sarat hőséget, még ha jobbára a fák árnyékába húzódva is.
És jöttek az ismert slágerek az LGT-től, Neotontól, Charlie-tól, Ákostól, a Beatrice-től, talán Edda is volt. Szóval sok minden. Ja, és kukacbombázó is jött, de többek szerint nem permetezett. Biztosan csak a koncertbe hallgatott bele.
Mondjuk ekkor én már a fagyisnál voltam, de előtte készítettem jó sok képet. Klikkelj majd az ittenire!
A Zene Sóstón idén is a helyi formációknak biztosít fellépési lehetőséget. Szerdán a Polip Band látható a Zene Sóstón színpadán.
KLIKK


Giling galang – GyerekSóstó

A Windows vágólap kezelésén is lenne mit csiszolni, de ezt nem akarom a rendomdiakra fogni. Szóval igyekszem gyorsan emlékezetből visszaírni, amit az imént kitöröltem. 🙁

Hiánypótló rendezvénysorozat a GyerekSóstó az üdülőövezet zöld részének hétvégi életében. Ezt mi se bizonyítja jobban, mint hogy nem lehet olyan kánikula, hogy vasárnap délutánonként ne gyűljön össze a gyereksereg a színpad előtt. Ehhez persze kellenek a változatos, és színvonalas programok is, amiből nincs is hiány.
Így volt ez vasárnap is, amikor a Giling galang mozgatta át alaposan a tér gyermekeit. Volt ugyan sárkány a műsorukban, de szerencsére barátságos volt, így nem kellett még a tűztől is tartani. (Azért a műsor után jólesett a fagyi a hűvösben.)
Miközben a gyerekek dalokat tanultak, a szülők a színpad előtti utcakövön üldögélve csodálták őket.
Én vissza-visszatértem a fák hűvösébe, de készítettem közben néhány képet, melyet az ittenire klikkelve nézhetsz meg.
Ajánlom a Giling galangot a gyermekműsor szervezők figyelmébe, hiszen színvonalas előadásuk biztos közönségsiker.
Vasárnap nem lesz GyerekSóstó a Serfeszt miatt, de a következő héten érkezik a Gombóc.

KLIKK


Zene Sóstón – RetRock Band

50-es évek vége, hatvanas évek eleje. Ezekben az években indul a Shadows, a Ventures, a Spotnicks. Ezek azok a zenék, amelyeket néhány évvel később még a rádió kívánságműsorában is nagyrészt végigjátszottak.
Manapság már nagyobb részt csak az archívumokban találod meg a felvételeket, de van még néhány elhivatott zenész, akik a mai napig igyekeznek megőrizni ezeket a dallamokat.
Azt gondolom, nekik az életük egy boldog része, hogy évente egyszer-kétszer színpadra állhatnak ezzel a műsorral.
Azt is gondolom, hogy tiszteletet érdemel ez az elhivatottság, és elnézve a Zene Sóstón tegnap esti közönségét, akik olykor táncra is perdültek, sőt a zenekar azért játszott ráadást, hogy tovább táncolhassanak, felidézve a régi Krúdy terasz hangulatát.
A RetRock Band talán az egyetlen formáció a környéken ma már, amely ezt az időtálló zenét igyekszik megőrizni az utókor számára. Lehet keresni a hibát az előadásban, mert ez élő produkcióknál előfordul, de sokkal inkább szükség lenne követőkre, tovább vivőkre. Meg olyan közönségre, amilyen tegnap Sóstón volt. Szerintem.
Lássuk a tegnap estét képekben! Klikkelj az ittenire!
Szombat este a Mentha Project játszik.
KLIKK


Debreceni Utcazene Napok

Tudom, hogy Debrecen belvárosa nem az autós vendégfogadásra van optimalizálva, mégis ezt a megoldást választottam a vasúttársaság költséghatékony “utasbarátsága” helyett. Így történt, hogy két perccel koncert kezdés előtt be is estem a Hal közbe.
A pad széle, ahol a múlt évben üldögélve ismerkedtem meg Esthee zenéjével, most is szabad volt, így egy mosolygós integetés után ide telepedtem le a Debreceni Utcazene Napok szombatján.
A nap első tervezett útja tehát most is az ő koncertjére vezetett. A dalok jó része ismerős volt már, hiszen múlt év óta idén Hajdúnánáson és Nyírbátorban is találkoztunk már, de a saját szerzemények között volt olyan, amit még nem hallottam. A kiváló ének hangja mellett Esthee személyisége, és előadása is rendkívül pozitív kisugárzású, nem csoda hát, ha a pillanatok alatt megtelt a tér.
Az esti programomat tervezve feltűnt, hogy a következő táblázat sorban a Műsorszünet szó szerepel.
Ismerve a DEMKI kiváló programszervezését, biztos voltam benne, hogy nem hagynak egy óra üres helyett két koncert között. És valóban, nem sokkal később a Műsorszünet alatt megjelent a zenekar szó is. Fel is keltette az érdeklődésemet. Az ugyancsak igényesen elkészített weboldalon nem csak egy kép és név szerepel az előadókról, hanem némi információhoz, és belehallgatási lehetőséghez is jutunk. Ezért is volt könnyű eldöntenem, hogy maradok a Hal közben a következő koncertre is.
Megérte. A felvételhez hasonlóan itt is remek énekhangú fiatalok feldolgozásokat játszottak, és ahogy az várható volt, sikerült megtartaniuk a közönséget.
A Roncsbár előtti koncert helyhez érve pár szót még sikerült váltani az Ördögszekér zenekar tagjaival megígérve, hogy Tokajban már odaérek majd az ő koncertjükre is.
Esthee második előadásához ritmus kíséretet is kapott Balogh Tibor személyében, és ne felejtsük el a közönség által biztosított ritmus támogatást sem.
Fotóalbumom további részében már kevesebb képet találsz majd, ránk esteledett ugyanis, ami kevésbé barátja szaladgálós gépemnek. Azért pár pillanatot sikerült megörökítenem.
Szinte lehetetlen volt átkelni a Csapó utca virágpiaci részén akkora közönséget vonzott a Rover zenekar, méltán. Hatalmas bulit csaptak, amiről az oldalukon most találsz egy közel fél órás összefoglalót is.
A koncert ennél jóval hosszabb volt, éppen hogy sikerült odaérnem a Minimum 4 előadásának végére. Jó ideje tervezem már, hogy megnézem egy koncertjüket, most, ha pár percre is, de végre sikerült. Meg fogom ismételni a látogatást alkalomadtán.
Volt még egy halvány tervem, hogy visszasétálok az ifiház udvarára a Kelet Brass Band bulijára, de ez már nem jött össze.
Az autóhoz tartva elidőztem még kicsit a Rover zenekarnál, aztán eleget tettem a “Gyere haza fiatal!” szlogen felhívásának. 🙂
Most pedig mutatom a képeket. Klikkelj az ittenire!
KLIKK


Zene Sóstón – Orpheum Madams

Vannak zenék, amiket igazán koncerten szeretek hallgatni. Mondjuk azt tudhatod, hogy elég koncertmániás vagyok. Swinget sem hallgatok igazán az otthoni magányban, ám élőzeneként, koncerten bármikor.
És el is jutottunk a szerda estéhez, amikor a kellemessé váló időjárásban kétség nem fért hozzá, hogy Sóstón fogok sétálgatni a színpad körül.
Gyönyörű sötét eső felhők tornyosultak Sóstó gyöngyszeme fölött, de a nézők között sem gondolt senki arra, hogy ne várja meg a ráadást is az Orpheum Madams koncertjén.
Őket különösen kedvelem, hiszen – ez jutott eszembe – megadják a módját az előadásnak. A zenéhez, amit játszanak mondjuk ez jár is, mindemellett kiváló, hibátlan megszólalás, mosolygós, vidám hangulat jellemzi koncertjeiket. Ezért is szeretek ott lenni az előadásaikon, ha tehetem.
Mint ahogy most is. És ha már ott voltam… 🙂
Klikkelj a képre a koncert képeinek nézegetéséhez!
Szombaton a Texas Tourist lép a Zene Sóstón színpadára.
KLIKK


Vidám Manók – GyerekSóstó

A vasárnap se az a nap volt, ami csak úgy kicsalogatná az embert a 30 fok alatti lakásból, de Sóstónak azért van egy olyan vonzereje, hogy olykor indokolatlanul is útnak indul az ember. Persze most indok is volt, hiszen a GyerekSóstó keretén belül az egyéb rendezvények mellett színpadi produkcióként a Vidám Manók előadását kínálta.
És a manók valóban vidámak voltak, ami annak is köszönhető, hogy rengeteg gyermek és felnőtt várta a színpad előtt a produkciót. Fényképezgetés közben a sátor mögött elhaladva egy pingvin jelmezes lányt láttam. Na, őt sem irigyeltem, viszont egyből elment a kedvem attól, hogy én panaszkodják a meleg miatt. Ráadásul mire körbe értem a színpad mögött a pingvin már színpadon szomorkodott amiatt, hogy mindenki csúfolja mert van szárnya, de nem tud repülni. A gyerekek hamar megvigasztalták azzal, hogy például kiválóan úszik, én pedig igazán az otthona miatt irigyeltem ezekben a pillanatokban.
Szóval igen jó hangulatú gyermek műsort élvezhetett a közönség, a gyerekekre pedig láthatóan abszolút nem hatott a kánikula. Ezt láthatod egyébként a közösségi oldalas videóimon, most viszont képeket mutatok a délutánról.
Jön a szokásos “klikkelj az itteni képre” mondat, vasárnap pedig bűvész érkezik a színpadra.
KLIKK


Zene Sóstón – Szüret Utcza

Szerda délután ki kinézegetve a lassan elolvadó ablaküvegen. Örömmel láttam, hogy mozognak a fák, bokrok ágai.
Ó, ez remek – gondoltam mindaddig, míg úgy fél hat körül ki nem merészkedtem a lakásból. Egy levél nem mozdult a környéken, de úgy döntöttem, hős leszek. Irány Sóstó! Meg különben is még csak most kezdődik a kánikula.
Meglehetősen sokan gondolkodtak hozzám hasonlóan. Szép tömeg fogadott a Zene Sóstón színpada előtt, a színpadon pedig a Szüret Utcza zenekar.
Őket is kedvelem, hiszen – bár néhány átalakuláson keresztülment közben a zenekar – hosszú ideje olyan zenét játszanak, amit szeretek. Most is így volt és láthatóan nem csak nekem tetszett amit csinálnak
Valószínű, hogy később majd láthatunk az én élőzésemnél és a helyi sajtó online oldalán másnap megjelent összefoglalónál többet is a koncertből, hiszen más média érdeklődés is övezte az eseményt.
Most persze a saját fotóimmal dicsekszem. Klikkelj az itteni képre az album megtekintéséhez!
Szombat este a DokRock játszik Sóstón.
KLIKK


Zene Sóstón – Kelet Brass Band

Komoly média figyelem kísérte a Zene Sóstón szerdai előadását, és nem csak a kamerások voltak sokan, hanem a “csak” nézők is.
Persze a Kelet Brass Band méltán népszerű nem csak “induló” városában, hanem az ország számos pontján találkozhatunk velük különböző rendezvényeken. Legutóbb hétvégén a például a Boldogkisfalud Feszten űzték a felhőket.
Visszatérve a média érdeklődésre. Videoklip készítés okán érkezett számos fotós és videós a formációval, akik igazán serényen forgolódtak a színpad környékén. Aztán a koncert közepe táján egy újabb csoport érkezett. Róluk kiderül, hogy egy fotós képzés gyakorlati foglalkozásának résztvevői. Azt gondolom, kiváló terep volt nekik is a rendezvény a tanuláshoz.
A koncert egyébként nagy közönség aktivitást, és sikert hozott magával. Ráadásul az én fényképezőgépembe is jutott pár képkocka az eseményről.
Ezeket nézheted meg, ha klikkelsz az itteni képre.
A csillogó hangszeresek szombaton Pácinban láthatók legközelebb, Sóstón pedig a Zéta együttes Petőfi megzenésítéseit hallhatjuk.
KLIKK


Hajdúnánási Utcazene Fesztivál

Úgy egy éve – megnéztem, pont egy éve – jelent meg a Hajdúnánási Utcazene Fesztivál oldala, akkor még toborzással. Gondoltam, elkezdem követni. Nincs messze, és az utcazenét is szeretem, meglátjuk.
Aztán egyre érkeztek az információk, korrektnek látszott a kommunikáció, és akadtak már ismerősök is a fellépők között.
A napokban azonban meg kellett hoznom egy döntést: Zene Sóstón, vagy utcazene. Nem volt könnyű, hiszen Sóstón egy kiváló új formáció debütált, de végül az utóbbira szavaztam. Nem bántam meg, bár itthon lesz mit behozni. 😉
Az oldalon lehetőséget kaptak a fellépők a bemutatkozásra, és volt idő a nem ismertek meghallgatására is. Bevallom, komoly tervvel indultam, mikor, merre, kiket hallgatok meg. Pár tíz évvel ezelőtt jártam legutóbb Hajdúnánáson. Gondoltam, forgok majd a körforgalomban, mint a napraforgó Írországban. Nem így lett. Beérve a belvárosba a körforgalomból két kivezető utam lehetett, az elsőt választottam, és pár méter múlva már meg is láttam a kipakoló RockHaJó csapatát. Úgy 10-15 méterre sikerült hűvösben leparkolnom az autóval, és már indultam is vissza hozzájuk. A standjuk mellett korrekt kiírás volt valamennyi fellépővel és helyszínnel, és az ifiházban lévő büfében a hűvös ásványvíz mellett hasznos információkat is kaptam. Érdekes volt, hogy zajlottak a beállások, és nem hallottam nagy áthallást a helyszínek között. Ez talán annak köszönhető, hogy általában egy-egy épület legalább volt a fellépőhelyek között. Természetesen RockHaJónál maradtam induláskor és a koncertjük vége felé kezdtem el a köröket a terveket már régen feladva.
A belvárosban nagy örömömre megőrizték a régi parkot, fákat, virágok nyíltak mindenhol. Kellemes hűvös környezetben körbe lehetett sétálni szinte az egész rendezvényen. Persze volt, akinek napfény jutott, meg a kánikula azért a nyomomba szegődött, de a belváros igen barátságos arcát mutatta. Eldobva hát a terveimet elkezdtem körbejárni a helyszíneket. Olykor élőztem is a közösségi oldalamon, meg néha fényképeztem is, de leginkább élveztem a rendezvényt. A tervezettek közül talán egy fellépőt hagytam ki, de erre csak itthon derült fény. Viszont láttam, hallottam sok olyan formációt, akiket eredetileg nem terveztem.
Cs. Tóth Eszter (Esthee) csendesülős koncertjével zártam a napot, már nem hiányzott a nagyszínpados felpörgés.
Az is itthon derült ki, hogy – bár a koncert után a Debreceni Utcazene Napokat beszéltük – előtte 13-án a Bátori Korzón is találkozhatunk.
Csak dicsérni tudom a szervezőket és a fellépőket. Már el is határoztam, hogy jövőre is ott a helyem Hajdúnánáson.
Most pedig nézd meg a fotóalbumomat, ami valamit talán visszahoz a hangulatból. Gratulálok a szervezőknek, kiváló munkát végeztek. Sikerült alaposan megmozdítaniuk a várost.
Klikk a képre!
KLIKK


Zene Sóstón – LK Beat

Nyíregyháza népe egyre inkább ignorálja a rémisztgető híreket (jó lett volna korábban), így már néhány felhő és kis égzengés nem riasztja el a város zenei rendezvénysorától, a Zene Sóstóntól.
Szerda délután nem csak az ég dörmögött, hanem a basszusgitár is a színpadon, mikor a beállás közepén megérkeztem. Tetszett, jó lett volna még sokáig hallgatni a jam-et, de a közönség nagy része nem ezért jött, így szinte egyedül maradtam a kívánságommal.
Az LK Beat azonban most is hozta, amiért a közönség Sóstóra érkezett. Sőt, Norbi a koncert elején megígérte, hogy nem fog esni az eső, és tartotta is a szavát. Van ilyen. 🙂
Szóval jó egy órán át sorjáztak az ismert slágerek, itt-ott alkalmi tánckarok is alakultak a nézőtéren, de a távolabbi padokról is sokan hallgatták kiválóan megszólaló dalokat.
Én meg mászkáltam, beszélgettem, fényképeztem, van néhány élőzés is a közösségi oldalamon.
A Zene Sóstón szombati koncertjén nem leszek ott, de ajánlom, hiszen egy kiváló zenészekből álló új zenekar, az All In Music Band garantálja most is a remek hangulatot.
A fotóalbumomhoz vezető képről meg annyit, hogy nekem ezek a pillanatok mindig fordítva vannak meg, mint az eredeti szándék, de ha ráklikkelsz, láthatod a többit is.
KLIKK


Programok, nyár, tervek, döntések

A mai egy amolyan melyik ujjamat harapjam írás.
Ha megnézed itt oldalt a program naptáramat, láthatod, hogy szépen gyűlnek a bejegyzések. A szubjektív bejegyzések, azok a programok, amelyek az érdeklődési körömbe kerültek. Ennél jóval több lesz a következő hetekben, de a szombatok már most fejtörést okoznak. Lássuk sorban!
Mindjárt a hétvége.
Beach Volleyball, azaz strandröplabda Nyíregyháza főterén csütörtöktől vasárnapig. Az idei kicsit más, jubileumi, számos kísérőprogrammal. Nekem kifejezetten tetszik, hogy külön esti bulit szerveztek, így remélhetőleg a pályán csak játék lesz. Aki múlt évben ott volt, tudja miről beszélek. Szóval érdemes lesz kinézni, azt hiszem.
Szombaton Gépészkovács Találkozó Újfehértón. Idén kicsit másképp, de nem mennék bele a politikába. Sok éve sikeres már a rendezvény a lelkes szervezőknek köszönhetően, remélhetőleg tovább él a hagyomány.
Délután Zene Sóstón, ahol egy viszonylag új bulizenekar, az All In Music Band a fellépő, ám valamennyien ismertek a helyi közönség előtt, szóval letettek már valamit az asztalra. Nos, erről a koncertről majd neked kell mesélned, nálam ugyanis összeakadt a Hajdúnánási Utcazene Fesztivállal. Utóbbi egy reménykeltő esemény, lelkes szervezőkkel, és igen sok fellépővel. Bizalmat szavaztam nekik, így ott leszek szombaton.
Ezen a hétvégén van a harmadik BOLDOGkisfalud Feszt is, ami most kimarad, bár volt kis mérlegelés, de az induló rendezvény kapta a bizalmat, ahogy annak idején az első BOLDOGkisfalud.
Júliusi szombatokon a Bátori Korzó műsorai okoznak fejtörést. Ez évek óta egy igen jól szervezett, hangulatos rendezvénysor Nyírbátor főterén, számos kellemes felfedezéssel az előadók terén. Még rágom a körmömet, hogy mikor, hol?
A Zene Sóstón programjában felfedezett gap augusztus első szombatján a Serfesztet sejteti. Bár erről helyi szokás szerint semmit nem tudni még, akár lehet érdekes is, vagy Bátori Korzó. 😉
A második augusztusi hétvége egyértelműen Révfülöp Blues, így kimarad a Zene Sóstón country.
Kicsit belegondolva az őszelőbe láthattad korábban, hogy a VIDOR-t , és néhány korábbi helyszínt és rendezvényt is sajnos érthető okokból elengedtem. Idén sem hiszek a csodákban, bár a VIDOR zenei részéről sem tudunk még semmit.
Ismert már azonban a Kerekdomb programja, amely az elmúlt években maradandó kellemes élményeket, emlékeket hagyott bennem, és itt had emeljem ki a Szűcs Pincészetet, ahol időnk nagy részét töltöttük. Az idei fesztivál műsorrend azonban nem hozta a hűha! felkiáltást, így nem lesz bérletem.
Kicsit messzire utaztam a tervekkel, de változások, új dolgok még jöhetnek.
Szólok majd.
A kép pedig múlt évi Kerekdomb.


Gyerecsak – GyerekSóstó

Amolyan hívószó is lehet a vasárnap induló GyerekSóstó első színpadi fellépőjének neve: Gyerecsak.
Régi terv volt már a vasárnap délutáni gyermekműsor Sóstón. A szervezők kitartása végül meghozta a sikert, és a vasárnapi részvétel igazolja, hogy akár a központi költségvetésből is érdemes áldozni Nyíregyháza kulturális életének e szeletére.
A vasárnap délutánonként érkező GyerekSóstón a 17 órakor kezdődő zenés műsorokon kívül egyéb hasznos időtöltésre is lehetőség nyílik Sóstó zöld részén 16 órától egészen 19 óráig.
Mielőtt belenéznél a fotóalbumomba, elmondom, hogy vasárnap Kovácsovics Fruzsina érkezik a sóstói színpadra 17 órakor, de érdemes már korábban kimenni Sóstóra. Igen népszerű volt például – értsd sokan vártak a sorra kerülésre – az arcfestés is.
Most pedig klikkelj a képre!
KLIKK


Zene Sóstón – AdHoc Team

Különleges jelenség Nyíregyháza zenei életében az AdHoc Team. Nem a napi slágerek tolmácsolásával fogják meg a közönséget, hanem megzenésített versek előadásával, amelyek között jócskán akad kortárs költő műve is.
Szóval nem – csak – az iskolai tanulmányokból ismert művek jelennek meg, hanem korábban nem hallottak is. Már ha nem vagy jártas a kortárs alkotások között, vagy nem jársz viszonylag rendszeresen a koncertjeikre. Én ez utóbbi vagyok. Így – bár sosem voltam az irodalom tanárok kedvence – igen jól érzem magam ebben a környezetben.
Szombaton is így volt ez, mikor az ablakon ki-kinézve hallgattam az ég morajlását.
Mit veszíthetek, legfeljebb hazaszaladok, gondoltam, és elindultam Sóstóra. Még éppen egy “Itt vagyok, kezdődhet is!” jópofizásra jutott időm, és már kaphattam is elő a fényképezőgépet, hogy ne maradjak le a kezdetekről.
Azt is szeretem a Zene Sóstón programokban, hogy sok az ismerős – van aki az elmúlt 7 évből, innen az -, aki ott ül a terasz szélén a töredezett virágágyás mellett a hozott széken, vagy van, aki elég korán érkezik, hogy helyet találjon valamelyik padon, és sokan csak a színpad környékén álldogálnak. No velük is el lehet úgy beszélgetni, hogy a meghajlásnál, ha nem szólnak, simán lemaradok a záró képről. Szóval jó ez.
Szerdán az LK Beat tánczenél majd, én pedig most megmutatom a szombat pillanatait.
Klikkelj a képre!
KLIKK


Zene Sóstón – MeLounge

Én szóltam, hogy Sóstóra gyere a MeLounge koncertjére, ne a tv előtt szenvedj… 🙂
Szóval igen jó koncertet adott a formáció, és hiába rúgta ránk az ajtót a nyár, sokan álldogáltak a fák alatt, és üldögéltek az időközben megérkezett néhány padon.
A zenei kínálat most is változatos volt, és a helyi média is látogatást tett az eseményen, szóval akár láthatsz is majd részleteket.
Idén ez a második Zene Sóstón koncertem volt, ahhoz képest a közösségi oldalas élőzésem közben elég jól kezeltem a kihagyott lépcsőfokot. 🙂
Szombaton az AdHoc Team érkezik a sóstói színpadra. Ők is kedvenceim, gyere!
Van néhány képem most is, klikkelj az ittenire!
KLIKK


Zene Sóstón – Greasy Hats (Pila&Son)

Régen vártam már az újabb találkozásra, mert nagyon szeretem, amit, ahogy Piláék játszanak.
Biztosan sokan vannak így ezzel, de a szerdai összevissza időjárás sokakat elriasztott. Pedig ezekre a koncertre szakadó esőben is vevő vagyok.
Aki viszont ott volt, igencsak élvezte az előadást.
Mielőtt azonban megosztanám a képeimet, ide linkelem Gazdag Mihály remek videó montázsát Pila oldaláról, mert az eredeti helyén (nekem) hibát dob a megjelenítés.
Most pedig lássuk az albumomat, klikkelj a képre!
Szombaton a Tibi a hegyről érkezik a sóstói színpadra.
KLIKK


Towerful Events

Múlt évben a zenei kínálat alapján választottam ki a mikepércsi Towerful Events-et, azonban már az első napon kiderült, sokkal több ez, mint egy kiválóan szervezett zenei esemény.
Azon túl, hogy olyan neves előadókat vonultatott fel, akik nagy része a környéken sem látható, egy családias, befogadó társaságba csöppentem.
A további napokon már szinte családtagnak érezhettem magam.
Idén már vártam az eseményt, terveztem vele már akkor is, mikor még nem voltak ismertek a fellépők.
A tervezés nem volt nehéz, és később sem lesz az. Meg kell nézni, mikor van pünkösd, és beírni a naptárba: Towerful Events- Fest of Fifty. Ennyi. Biztosra mehetsz, a többiről a szervezők gondoskodnak.
Ott voltam tehát idén pünkösdkor is, de erről már meséltem.
Idén azonban volt mégegy nap. No, most jutottam el oda, hogy erről meséljek.
Szokás szerint a kezdésnél kicsit korábban érkeztünk, és bekuckóztunk a pünkösdkor is elfoglalt helyünkre.
– Örülök, hogy itt vagytok! – lépett hozzánk kezet nyújtva Czapp József református lelkész, a rendezvény szervezője, megálmodója.
– Hol máshol lennénk? – válaszoltam őszintén.
A színpadi előkészületek alatt meglátogattuk a kedves, mosolygós büféseket. A zsíroskenyeret és a grill ételeket nálunk most is legyőzte a frissen sült rántotthús.
– Vegyetek kenyeret, és uborkát! – hangzott az invitálás.
Ezután eléggé nehezemre esett a koncert kezdés közeledtével elindulnom a fényképezőgépért. Láthattad a közösségi oldalamon, mennyire marasztalt a kényelmes babzsák. 🙂
A Little G Weevil and His Band alapozta meg az este hangulatát. Hatalmas műsort, hangulatot csináltak a kiváló zenészek.
A godfater-nél a beállás is jobb volt, mint sokaknál a koncert. Mondjuk jó hosszúra is sikerült, de minden percét élveztem. Aztán meg jött a koncert, az őrület.
Az is bebizonyosodott ismét, hogy nem igaz, hogy ezek a zenék nem mozgatnak meg tömegeket. Itt had legyek büszke a számos nyíregyházi ismerősre, ismerős arcra, akik erősítették a nagyszámú közönséget.
Ahogy láttam, senki nem bánta meg a száz kilométeres utat. Mondjuk nem lenne rossz itthon sem pár ilyen rendezvény, de a napok történései nem ezt erősítik. Sebaj, utazunk!
Hálás vagyok a Czapp Józsefnek, és csapata minden tagjának a vendégszeretetért, és hogy megélhetővé tették számunkra ezt az élményt.
Találkozzunk újra, addig pedig idézzük fel az estét fotóalbumom képeivel!
Klikkelj az ittenire!
KLIKK


Atilla Fiai Társulat – Tiszavasvári

Mikor úgy jó három évvel ezelőtt – a vasárnapihoz hasonlóan rendezvényhez kötött – Atilla Fiai Társulat koncert után haza indultam Újfehértóról, elhatároztam, hogy ha lesz lehetőségem újra látni a produkciót – immár maszk és korlátozás nélkül -, biztosan ott leszek. Vasárnap érkezett el a pillanat, amikor a csoda újra megtörtént.
Ezúttal Tiszavasváriban volt a rendezvény része az előadás.
Nagyon készültem rá. Megnézegettem a korábbi képeimet, visszagondoltam az akkori dolgokra, és délután útra is keltünk.
Mondanom sem kell, hatalmas élmény volt az előadás most is. Tiszavasváriban a rendezvényeknél “megszokott” számomra a kiváló színpadtechnika. Most is nagyon jól szólt minden, és a világításra sem lehetett panaszom, még ha a közösségi oldalas élőzésemben sikerült is szembe állnom egy lámpával. 🙂
Szóval a közel két órás produkció ismét szép emlékeket hagyott bennem, jó volt ott lenni, bolyongani a nézőtéren fényképezés közben.
Külön köszönöm a kedves figyelmességet, hogy készíthettem néhány fotót a Találkozások Háza erkélyéről is.
Nem volt könnyű a válogatás, de elkészült a nem rövid fotóalbumom. Ha látni szeretnéd, klikkelj az itteni képre!
KLIKK