Rockünnep a Lovardában

Ahogy hétvégén olvashattad, a Friss Rádió a nyálzene ellenes küzdelem következő lépéseként megmutatta azt, hogy miként lehet igazi hangszereken, igazi énekesekkel igényes, hatalmas érdeklődésre számot tartó, több órás, közel száz fellépős koncertet rendezni.

Debreceni zenészek hívtak vendégeket, így igen érdekes felállású csapatok jöttek létre.
A Lovarda kapuja kevéssel 7 után tárult ki.
Mikor a Moto-Rock zenekar rázendített, a külső karéjok már megteltek.
Deep Purple, P. Mobil, Santana… és már el is repült a bemelegítésre szánt idő.
Talán emlékszel még arra, mikor a nyálzene ellenes 12 pontról írtam.
Nos, ennek felolvasása után eskü következett, majd hirtelen a középkorban találtuk magunkat.
A Hollóének Hungarica megjelenése sem volt mindennapi, erre a napra összeállított műsoruk pedig az egyik legkülönlegesebb része volt az estének.



Ha azt mondom Lux, remélem nem csak a fénytan jut eszedbe.
Saját számaikon kívül Cream, és Toto feldolgozásokat is hallhattunk.
Jó volt látni, hogy aki egyszer megtanult szívvel zenélni, idősebb korára sem felejti el. Erre mondják, ilyet nem pénzért csinál az ember :-)
A Frogshow-t hallottam már pár éve, a KGST Party-n. Akkor is tetszett, most pedig csellistát és énekesnőt is hoztak magukkal, és ezzel korántsem mondtam el mindent a műsorukról…
Jantyik Zsolt egy szál gitárral vállalta az egyre gyarapodó közönség lekötését a színpadrendezés idejére.
Szükség is volt kis csendes zenére, mert ami ezután következett, az igazi zúzás volt.



A Replika a Tankcsapdás Lukács Lacival erősített, majd a két Trisóshoz csatlakozott egy Fotelpatkány, így teljes lett a gárda.
Nem tudom, ismered-e a Katvanhoe zenéjét, ha igen, (meg ha nem is :-) ) elmondom, hogy Brutin kívül a Rocksuli egyik tanára, Tóth Ilona Csilla is színpadra lépett velük. Ja, LGT zene is volt :-)
Aztán egy szőke, hosszú hajú nő jelent meg a színpadon.



FelRÉMlett bennem ifjúkorom Metal Lady-je.
Szerencsére ez a rémlufi pillanatok alatt szétpukkant.
Elmondom, ezen a részen dobtam a legtöbb képet.
Nehezen bírtam követni Jessie Galante mozgását…



Olaj volt a tűzre következő csapat.
A Hadházi, Váradi, Bruti tri(s)ó, valamint Paszti, Labi, Zúzó, és Gekko, azaz az erősített Benzin :-D
Majd ismét a múltidézés, irány a Balaton. Nomeg az Európa Kiadó :-)
Mi jöhet még? – kérdezheted.
Megmondom.
AC-DC… szóval képzeld el a Thunders című számukat.
Nemis! Kezdd el hallgatni, és mikor a címadó rész van, helyettesítsd be a Sándor szóval…
No igen. Ők az ez alkalomra összeállt Spatzen Jódler Sextett…



Ismét kis üzemanyag, most Kerozin. Meg kis Szeg. Meg Derzsi Vezér a Diktátorból immár ásó nélkül.
Velük lépünk át a szombatba.
Ismerős arcok következnek.
Lassan a teljes P. Box csapat megfordul a színpadon, külön csapatokban.
Most Korin a sor.
Whitesnake dalokat hallgatunk.
Lassan érezzük, közeleg a vég.
A gépemnél mindenképpen :-)
A kártya megtelt, – szerencsére van tartalék :-) – akksi pedig csak a vakuban lévő…
Vaku a táskába, akku a gépbe :-)
A színpadon ismét Jessie Galante. Nem tudom, hogy bírja.

Aztán finálé.
Megtellik a színpad az este fellépőivel.
A rock örök és elpusztíthatatlan!
a fotoalbumhoz klikk a képre


Fele királyság

Érdekes, hogy nem csak nekem jutott eszembe a tegnapi Kossuth téri koncertek kapcsán, hogy végre nem a Fásy mulató…
A Jurij koncert indult többek között ezzel a gondolattal, és remélem, nem csak én értettem 😉
A közönségnek talán 10 percre volt szüksége, hogy beinduljon, és ez a lendület, mint ahogy a zenekar sodró lendülete is kitartott a koncertjük végéig.
Illetve gondolom, mert a vége felé én már egészen mással foglalkoztam.
Ez okból a Quimby koncertjéről sem kapsz beszámolót, és a képek is csak a Jurij koncertjét idézik vissza.
Királyság volt a koncert, illetve fele királyság 😉
klikk a képre


Közeleg a hétvége

Ez pedig most azért hangsúlyos, mert többféle rendezvényből válogathatsz.
Itt Nyíregyházán már csütörtökön elkezdődik a mulatság a Városnap rendezvénysorozattal. Ebben tényleg mindenki megkapja a magáét 🙂

Már épülnek a pavilonok. Én ebből – a szokásos elfogultságommal – a csütörtöki Kossuth téri koncerteket emelem ki.
A Jurij és a Quimby koncertje remélhetőleg igazolja majd, hogy jó döntés volt nem Fásy mulatóval, és Lagzi Lajossal rombolni a közízlést.
A hétvége további napjain másfajta 😉 rendezvények lesznek a Kossuth téren, így péntek este remélhetőleg Debrecenben, a Lovardában segítem majd a nyálzene ellenes küzdelmet.
Aki Nyíregyházán marad pénteken, mehet a Rock Jamboree-ba a Fortress lemezbemutató koncertjére, vagy a Múzeumfaluba, ahogy igénye kívánja. Nem késő még péntekre a Korai Örömöt betervezni (uppsz, ez gyenge volt, bocs, de így marad )
Szombaton lehet ismét Kossuth tér borozással, és ehhez kapcsolódó műsorral, vagy a Jósaváros szélén a Robinson Kupa terepkerékpár-verseny – állíthatom – páratlan látványossága.
Ez utóbbit én idén kihagyom – a múlt évit elszerencsétlenkedtem – de a korábbiról nézhetsz összefoglalót.

klikk a képre
Ha pedig utálod a friss levegőt, a szabadtéri rendezvényt, csak estig kell várnod, és Váratlan Fordulat-tal irány a Club Arsenal.
Jól van, abbahagyom .
Persze teljesen komolyan tűz is várható a nagy boldog asszony templom mögött 🙂
Szóval Big Happy Woman Church és Fire is lesz még.
Ja, a Keleti Front játszik Kálmánházán.
Vasárnap meg pihenj!


Tudósítás

Mindjárt az elején le kell szögeznem, hogy ha a helyzet valós lett volna, bizonyára a közelébe sem megyek.
Szemem előtt lebeg ugyanis katonakorom kimenős-beteglátogatós története, mikor is arra eszméltem, hogy két nővérke pofozgat, és mondogatja: Ébredjen, vitéz úr! 🙂
Szóval nem bírom a vért, és nem vagyok egy balesetnél bámulászós típus.
Most mégis elmentem a bemutatóra. Egyszer, a múlt évi KGST Party-n láttam már tűzoltó bemutatót, akkor nem volt fényképezőm…
Ahogy tegnapi beharangozómban (is) láthattad, ma 9 és 11 között a belvárosban “rendeztek” katasztrófát.
Útzár, bevontatódik az áldozati autóbusz, utánfutón összetörendő autók, szétgurulandó hordók érkeznek. Megkezdődik az előkészítés.
Tűzoltói segítséggel felborul az autóbusz. Odatolják a bűnbak piros autót is, mintha ő döntötte volna fel. Az utánfutóról nem kis munkával szétgurulnak a hordók, majd maga az utánfutó is felborul.
Újabb áldozati autó érkezik. Kevéssé törött, így tesznek még erőfeszítéseket a roncsolódása érdekében.
Volvo.
Ellenáll.
Sok tűzoltó Volvo-t győz.
Megérkeznek az emberi áldozatok, elfoglalják helyüket az autóban, és az autóbuszban.
Megkerül a 220 Volt az erősítőhöz, megindul a közvetítés.
Az egyik hordó füstölni kezd.
A volvo-s indiánszerű sérült kétségbeesetten telefonálni kezd.
Megérkeznek a tűzoltók, a mentők, a katasztrófavédelem, a rendőrség.
Az események felpörögnek, mindenki végzi a dolgát. A hordót maszkos sárgaruhások vizsgálják meg. Az áldozati Volvo-t darabokra vágják, kimentik a családot. Közben törik a busz hátsó ablaka, és már mentik is a sérülteket.
Persze azért nem ilyen gyorsan történnek a dolgok. Nem kis munka az, amit végezniük kell.

Többször is említettem már, minden elismerésem a tűzoltóké. Most a bemutató kapcsán idesorolom a mentőket, és a rendőröket is.
Bolyongásom közepette felfedeztem azt a tűzoltóautót is, amelyről a minap írtam. Természetesen most is belóg egy képembe 🙂
De térjünk vissza az eseményekhez.
A mentés után – meg persze már közben is, csak akkor a figyelmet a mentés vonta el róla – megkezdődik a helyszínelés is.
Ahogy ezt a helyszínen mondták, nem aszfaltrajzverseny, itt minden vonalnak jelentősége van.
Miközben a kereszteződést fehér krétajelek borítják el, a tűzoltók elkezdik összerakni a szétvágott autót. Persze nem gyári állapotba, csak a takarítás kezdődik el.
A busznak baráti kezet nyújt a tűzoltóautó, amely pár órája felborította, így már ismét talpon áll.
Utánfutóra, út szélére kerülnek a személyautó roncsai, talpra áll az utánfutó is, és összeszedi a hordókat.
A tűzoltók seprűt, lapátot ragadnak, útra kel az autóbusz is, mögötte egy tűzoltóautó.
Megfáradt tűzoltó néz utánuk.
Aztán a pirosat narancssárga váltja fel.
Nem, nem politizálok.
A tűzoltók elvonulnak, utcaseprő autó érkezik, és eltakarítja a maradék törmeléket.
Néhány perc múlva csak néhány túlélő krétavonal jelzi az elmúlt órák eseményét. …és persze jó ideig megmaradnak a látottak az ott lévőkben, meg hát marad a néhány kép is.
Íme: klikk a képre


Hősök

Péntek délelőtt két tűzoltóautó jelent meg a Kossuth téren. Az egyikről létra emelkedett a magasba, majd mindkét autón minden nyithatót kinyitottak…
Védőszentjük névnapjára időzítették az érkezést, a bemutatót. Nem, ne a Mónika show-ra gondolj, Flórián nap is pénteken volt
A két tűzoltóautó felújításból érkezett vissza a városba, és ezentúl ismét itt teljesít szolgálatot. Kívánom, hogy inkább csak bemutatókon láthassuk.
Most meg képeken 🙂
klikk a képre


A bevehetetlen erőd

Továbbra is hétfőnél tartunk, és a Mustárház udvarán váltja a Dust zenekart a Fortress.
Róluk olvashattál már nálam, nevükhöz fűződik a Dicső Dani Segélykoncert.
Miután azon nem tudtam részt venni, még inkább vártam ezt a koncertet. Az érkező számtalan Fortress póló jelezte, sikerült mozgósítani a rajongókat, akik hamar elfoglalták helyüket a színpad előtt. A név, az öltözet, és persze a netes “meghallgatás” után nem okozott meglepetést a keményebb zene.
Ami viszont igen, hogy a komoly beállás után sem volt igazán hallható az egyik gitár még a szólója alatt sem. Ezt én személy szerint sajnáltam, meg a koncert végén a színpadba kapaszkodást is (aki ott volt, tudja, mire gondolok).
A koncert egyébként jó volt, nem bántam meg, hogy ott voltam.
Amit viszont igen, az a korábban már említett egy szál póló volt. Így a Waterfall szerelése közben kénytelen voltam hazavacogni.
Nagyon sajnálom a dolgot, mert érdekes zenét játszik a szlovák zenekar. Erről egyébként a lapjukon meggyőződhetsz.
Remélem, lesz még lehetőségem találkozni velük. Addig is maradjunk a Fortress koncertképeinél, és a kívánságnál, hogy lesz még ilyen remek program a Mustárházban, amihez normálisan felöltözöm, és a végéig maradok 🙂
klikk a képre


Elsőbálozás

Kezdjem mindjárt a cím magyarázatával?
Legyen. Csak úgy eszembe jutott. Persze a bálon kívül mindent meg tudok magyarázni! 😉
Első alkalommal voltam a Mustárházban.
Első alkalommal hallottam koncerten a Dust-ot (bár már régen készülök rá).
Első alkalommal voltam Fortress koncerten is.
De nem ez volt az első alkalom, hogy készületlenül mentem.
De erről majd a maga idejében.
Most elsőként a Mustárház szervezőinek szeretnék gratulálni az ötlethez, remélem, lesz még ilyen.
Remek, nyárias időben, úgy délután kettő körül értünk a helyszínre. Én személy szerint egy szál pólóban. (Ennek később még jelentősége lesz.) Hamar kiderült, hogy az ukrán zenekar nem érkezett meg, így a Dust kezd majd. Míg a cuccolás tartott, mi is kedvet kaptunk a költözéshez, így a színpaddal szinte szemben találtunk helyet. Maradt idő még a sör beszerzésére is, aztán beállás, és “kezdődik, kezdődik…” Mint mondtam, nem voltam még Dust koncerten, persze azért a neten készültem kicsit 🙂
Minden fellépő zenekar honlapján szétnéztem – úgyis be kellett linkelnem őket az ajánlómba 😉 – és ha már ott voltam, belehallgattam a zenébe is. Az élő zene, a koncert varázsa azonban mindig más.
Most is így történt, bár elég sokat mászkáltam fényképezésügyileg, elmondhatom, igen jó koncert volt. Nem tudom, máskor milyen, de ebből úgy érzem, mindig hasonlóan jó színvonalú lehet. Összeszokott csapat, kiforrott zene, remek show – mondom én így első látásra.
Szóval jól éreztem magam, ahogy láthatóan a zenekar is. Lássuk akkor a képeket!
klikk a képre


Kezdjük a végén

Mármint a nap végén.
A nap pedig legyen mondjuk április utolsó napja. Sőt, kicsit hajoljunk át a májusba!
Tehát a közel 12 órás “koncertturné” esti részéről olvashatsz most. Ennek fő oka, hogy a Club80, ahol az esti koncertek voltak, nem igazán a fotósok barátja, így itt alig fényképeztem. Ebből adódóan a lusta hosszú hétvégén ezt a tucat képet sikerült feltennem. Nem igazán sikerültek, így inkább mesélek kicsit a koncertekről, és utána mégiscsak megnézzük a képeket.
Nagyobbrészt az “első” szó volt a jellemző erre a napra, de erről majd egy másik bejegyzésben. Most csak annyit, hogy első alkalommal voltam a Club80-ban.
Érdekes hely, érdekes vendégekkel. Úgy első ránézésre koncertre teljesen alkalmatlan. Sőt, másodikra is 🙂
Nem kis kihívás volt hát a technikusoknak a behangosítás. Mi eközben kellemes hideg sört iszogattunk.
Kis csúszással indult az esti műsor. Elsőként a Hatás Alatt nevű szerencsi zenekar pörgette a hangulatot, és ezt szó szerint értheted.
Igen jól zenéltek, és nem állhatom meg, hogy ki ne emeljem a zenekar dobosát, aki fergeteges teljesítményt nyújtott.
Itt mondom el, hogy a koncert helyszíne egy hatalmas pince, melyet rengeteg boltív tagol. Így rövid idő után abbahagytam a fényképezést, és a zenére koncentráltam 🙂
Persze azért a Radar zenekar koncertjéről is készült néhány kép, de mint mondtam, ezzel sem dicsekszem.
Egyszerűen csak felteszem, megnézed, és elfelejtjük 😉
A koncert egyébként remek volt, ahogy az a Radartól természetes is. Május volt már, mikor a – mondjuk – színpadra lépett az Aurora.
Ők azok, akiket eddig keveset hallgattam otthon, de a koncerten olyan jó hangulat volt, hogy ez változni fog.
Azt kaptam, amiért koncertre jár az ember. Jó pörgős, érdekes zenét.

Következnek majd a kora délután koncertbeszámolói is, de előbb szörnyülködjünk kicsit az esti képeken.
klikk a képre


Retro Számháború

Nem kisebb feladatra vállalkozott ezen a szombaton a Retro FM stábja, minthogy a
számítógépes játékok világából kimozdítva a gyerekeket igazi erdei számháború bajnokságot szervezzen.
A dolog olyan jól sikerült, hogy számtalan iskola indított csapatot, így kora délelőttől kora délutánig (kedvenc Retro FM időszakom 😉 ) váltották egymást a számleolvasók a fák tövében.
Kevés időt én is eltöltöttem közöttük, jólesett felidézni ifjúságom azon időszakát, mikor én is csúsztam-másztam az erdőben
klikk a képre

És aki ezen a hétvégén elmulasztotta ezt a látványosságot, annak megsúgok egy titkot (én is a rádióban hallottam 😀 ).
A hétvégén nyolcra fogyatkozott a csapatok száma. Ők küzdenek majd tovább szombaton ugyanitt…
…és úgy tűnik, ma jött el a nagy tavaszi agymosás ideje is.
A Mustárházban délután kettőkor kezdődik egy koncert a Beregszászi Rock Zenekar, a Dust, a Fortress és a Waterfall játszik majd, ez úgy hétig biztosan eltart.
Aztán van még időd átérni a város másik végére a Club 80-ba, ahol este kilenctől úgy éjfél utánig Hatás Alatt, Radar, és Aurora lesz.
Aztán jöhet a majális 🙂


Grund

“Imádom az Állatparkot, de nagy áldozat volt érte az Ifipark, főleg hogy azóta sem képesek megteremteni az utódát…” Egy múlt év augusztus közepén írott koncert beszámolómból való az idézet.
Aztán hallgatom reggel – kora délután kedvenc rádiómat, és mit hallok? Ifipark indul Nyíregyházán.
Aztán kiderül, a művház alatti színpadról van szó, amelyhez már múlt évben is nagy reményeket fűztek.
Amelynél botrány lett abból, hogy Bill tovább volt a színpadon, mint a rendezők szerint kellett volna.
Amelynél az említett Bill koncert végén a lelkes szervező Rock’n Roll kiabálással búcsúzott a blues királyától.
Amelynél az említett augusztusi koncertnél azért nem volt “vissza”, mert időre be kellett fejezni a koncertet a belváros lakóinak nyugalma miatt.
Az idén az Arénát Grundnak hívják majd, de ez nem is lenne baj.
A kezdő koncert plakátját láttam ma reggel. Ifjabb Lakatos Lajos (nem akarom megtanulni a “művésznevét”, mert remélem, nem ez lesz a zenei irány.)
Hasonlóan reagáltam rá, mint a képen látható, és remélem, azért koncertek is lesznek majd, olyanok, mint ahol a kép készült…

klikk a képre


Kocsmabontás

Az album első képei jó két éve, 2005. február elején készültek.
Akkor úgy gondoltam, végigkövetem a Hunyadi utca sarkán álló ház bontását.
Itt egy presszó működött, és a kocsma elnevezés nem bántó, inkább hangulatleíró.
Személy szerint sokkal jobban érzem magam egy egyedi hangulatú helyen, mint egy puccos sznobtemetőben…
De erről is majd máskor, talán.
Szóval eljött 2005 márciusa, és egy simára gyalult telek maradt. Ekkor gondoltam, megvárom, mi lesz belőle.
Ez elég hamar kiderült, megjelent ugyanis – ahogy kell – a tábla a sarkon.
Vártam hát, és néha fényképeztem.
Íme: klikk a képre


Felelősség

Apuka két gyermekkel érkezik a Sóstói út – Stadion utca kereszteződéséhez.
A kerékpárúton.
Kerékpárral mind a hárman.
Szépen védőfelszerelésbe öltözve, ahogy kell.
Leszállnak, és gyalogosan kelnek át a kereszteződésen.
Valaha itt a kerékpárútnak volt elsőbbsége, de mivel mindenki le… szóval figyelmen kívül hagyta, az élet, az élni akarás, és a hatóság jobb híján alkalmazkodott az “életszerű helyzethez”.
Tehát átkelnek, majd apuka folytatja az átkelést a Sóstói úton is.
Nem kis feladat ez reggel fél kilenc tájt.
Apuka a fél sávot elzárva várja be a gyerekeket. A szegélyről letolva bringáját a kisebbik gyermek egyensúlyát veszti, de már tápászkodik is fel.
Közben két autó érkezik a kereszteződéshez, a második dudálva.
Apuka helyett én sziszegem: “Anyád!!”
Aztán élve átjutnak, és felpattanva a drótszamárra elindulnak a járdán a város felé.
Elgondolkodom.
klikk

Megérte-e ott átkelni?
A város kerékpárútjait a legnagyobb jóindulattal sem lehet hálózatnak nevezni, de a körúti lámpáig tart a felfestés. Ott a járda sem szegélyben végződik, és a lámpa is nyújt némi biztonságot.


Téltemetés

Nagyon úgy néz ki, hogy ezen a télen nincs mit temetni.
Azonban ha egy hangulatos délutánra vágysz, ismét érdemes kilátogatni a Múzeumfaluba szombat délután.
Bár én a múlt évben sem voltam, idén sem leszek ott – vannak ugye családi események is – a többi rendezvényük alapján bátran ajánlom ezt a délután 3-kor kezdődőt is.
Addig meg nézegess képeket a Múzeumfaluról!
klikk a képre


Húzzák a szánkat

Persze egyrészt húzgáljuk magunktól is, másrészt pedig mégiscsak jobb, mintha a nótánkat húznák 🙂
És akkor mindjárt el is jutottunk egy olyan képzavarhoz, amit nehéz lesz megmagyarázni. Ó, persze, hogy ez azért nem tart vissza attól, hogy megmagyarázzam. Mert az igazság ismét odaá… illetve más, mint ahogy az első sorban leírtam. Mert a nótánkat is húzzák (persze mértékletes hallgatással) és a szánkat is húzzák. Mosolyra. Tudom, nem volt nehéz kitalálni, miről beszélek mellé.
Összeraktam kis albumot a Bumeráng Mosolyturnéjának nyíregyházi megállójáról.
klikk a képre