Állatok Karácsonya

Ez az az év, amilyet nem hiszem, hogy bárki is szeretne ismét. Nem látjuk még, hova jutunk, de nekünk, magunknak kell kihozni belőle a legjobbat, bármi is történik.
Mindig is szerettem olyan társasághoz tartozni, akik igyekeznek javítani az emberiségről kialakult nem túl rózsás képet. Sok ilyen van. Ma egy olyan csapatról mesélek, akik nap mint nap találkoznak az emberi gonoszsággal, de életüket teszik arra, hogy enyhítsék az okozott fájdalmat.
Annak, hogy éppen róluk írok ma, az az aktualitása, hogy minden évben ilyentájt igyekeznek egy kellemes beszélgetésre összegyűjteni a támogatókat. Ezeken a napokon talán ők is töltődnek kicsit, erőt gyűjtenek a folytatáshoz.
Az Állatbarát Alapítványról beszélek, és az Állatok Karácsonyáról, amikor bármilyen is volt az időjárás, összegyűltünk az udvaron, a karácsonyfa körül, ki-ki hozta a maga kis ajándékát a fa alá, és egy bögre forró teával, vagy forraltborral a kezünkben, finom, friss lángost majszolva elbeszélgetünk kicsit.
Sok éve így van ez, de idén ezt sem lehet megrendezni, ahogy olvashatod a tájékoztatásukban.
Lehet azonban arra járni akár 19-én, szombaton is ajándékokkal – kutya- macskatáp, tisztítószerek, stb. -, elvinni sétálni valamelyik kutyust, beszélgetni kicsit, ilyesmi. Én tervezem, hogy meglátogatom őket ismét.