Borongós reggel

“Tuggya kee, tapasztalt ember vagyok én ilyen dologba véghetetlenül. Annyit próbáltam életembe, hogy engem nem lehet kijáccani.”
Ez az idézet jutott eszembe, mikor a hozzászólásokat olvasgattam a Sóstóra tervezett piskótaszökőkút kapcsán. Elszomorodtam.
Persze az Indul a bakterház-ban egészen más szituációban kerülnek elő a mondatok.
A tervezett újabb betonozásról megvan a magam véleménye, ami történetesen egyezik sok-sok emberével. Hiába.
Ugyancsak megvan a magam véleménye a napról napra változó ideológiát képviselő pártokról is. Mindről. Azt gondolom, nagyjából a hatalomhoz vezető úton, út során különböznek egymástól.
Nem hiszem, hogy a fenti mondatokkal újat mondtam azoknak, akik ismernek, de rá szerettem volna világítani a helyzetemre Sóstó – és nem csak Sóstó – kapcsán. Röviden: szeretem Sóstót, ahogy Nyíregyházát is, és utálom a hazugságokat, csúsztatásokat, megvetem azokat, akik saját (bármilyen) érdekükre igyekeznek használni. Tudom, ettől nem sok minden változik.
Most, hogy ezt tisztáztuk, lássuk, mit láttam pár napja korán reggel? Mert szeretek, és továbbra is szeretnék Sóstóra járni.
Igaz, egyre szűkül a kör, amit bejárok – nincs már kilátó, kisvonat, nem tervezek már sétát a Múzeumfaluban -, de remélem, sokáig megtalálhatom még a helyem valahol Sóstón, valahol Nyíregyházán.
Ez a képsor pár hete készült, vártam, mert elhangzottak ígéretek. Van már újabb képsor is, az is jön hamarosan.
Most pedig klikkelj a képre!