Ne feledd!

Jónás Vera a Henyén, avagy miért járjunk élőzenés koncertekre?

Tudod, hogy ha tehetem, próbálok érvelni az élőzenés (az összetett szó mindkét része fontos) koncertek mellett. Most is ez jön. 🙂
Gyönyörű, tiszta égbolt, telihold. Kényelmes tempóban autózom Bodrogkeresztúr felé, jólesik közben bámészkodni.
Nem sok társam van az úton, csak néhányszor csillan fel egy-egy autó fénye.
A Henye Borbár parkolójában még bámészkodom kicsit, majd lesétálok a bárba. Kicsit korán érkezem – szeretek -, éppen végez a zenekar a beállással. Beszélgetünk kicsit, keresek egy helyet magamnak, mert persze most is elfelejtettem helyet foglalni, és gyaníthatóan ezen az estén is teltház lesz.
Végül remek helyet találok, és már kezdődik is a koncert.

Úgy négy éve fedeztem fel a “Jónás Vera hangulatot”, és azóta sem szakadok el tőle. Az autóban is elkísér olykor, de igazán a koncertjeit szeretem. Imádom a hangulatot farkasostól, tigrisestől, kulcsostól.
Kis segítséget adok a linken az előző mondat értelmezéséhez, ha nem ismered még a zenéjét. Egyébként meg ismerd meg a linken továbblépkedve! 😉

A koncert előtti beszélgetésben megemlítettem, hogy nem értem, hogyan lehet azt a termet ilyen fantasztikus megszólalásra behangosítani. Mindig rácsodálkozom.
Most is remekül szól minden. Vera a közönség között sétálva igyekszik farkasokat toborozni, és semmi nem gerjed. A gyakori gitárcserékkor sincs egy hang sem. Szóval remek a hangulat, a zene is.
Nagyon örülök, hogy ismét kicsit közel jöttek hozzám, így ott lehettem ezen a koncerten is.
Egy “szokásos” mobilos kép ídézi fel az este hangulatát.