Menjünk világgá!

Január közepe, 10 fok, napsütés.


V. Kuttya Fesztivál

A tegnap esti volt a második Kuttya Fesztivál, amin részt vettem, és nem volt véletlen, hogy múlt év után ismét ellátogattam a Roncsbárba. Idén is fantasztikus koncertkínálattal kecsegtettek a szervezők, és idén is sikerült remek hangulatú, hajnalba nyúló programmal kényeztetni a közönséget.
A Stickmen indította az esti koncertek sorát. Nagy kedvencem lett a csapat a múlt évben, és idén is olyan koncertet adtak, amiből még szívesen hallgattam volna pár órát.
Az Ölveti Blues Band koncertjén jelentek meg az első táncolók, ami azért mindenképpen jelent valamit egy egész estés buliban.
A Kuttya zenekar is kedvencem egy ideje, nagyon jó volt újra hallani őket.
Levente az este fő zenekaraként konferálta fel a Karmapirint, és ők valóban nagyon odatették magukat. Pörgős, dinamikus koncertet adtak, és szerintem igen jól sikerült a már Oláh Ibolyával együtt készített Kígyó című dal is. A sok munka, próba meghozza gyümölcsét.
A VAN zenekar új énekesnővel érkezett erre az alkalomra. Szoknom kell még az új hangzást, remélem, mielőbb újra találkozunk.
A fesztivál záró produkciója a miskolci Kisavas zenekar koncertje volt. A hajnali lapcsánka után jólesett még kicsit hallgatni a zenéjüket.
Összességében fantasztikus este volt, köszönet a szervezőknek ismét. Képként pedig egy pillanat, ami előrevetíti, hogy bizonyára videót is láthatunk majd a koncertekről.

Szerk.: További képek…


Ma

Ma valami új kezdődik…


Péntekre

Igen nagy várakozás előzi meg részemről a pénteki koncert estét. Olyannyira, hogy még Debrecenbe is visszatérek.
Az esemény az V. Kuttya Fesztivál a Roncsban.
Múlt évben ez a rendezvény volt az első, amiért világgá mentem 🙂 és nem bántam meg.
A múlt évi fellépők közül jónéhány visszatér – szerencsére jórészt kedvenceim -, de egyéb érdekesség is várható.
Nézzük szépen sorban.
A Stickmen múlt évi nagy felfedezésem, szerencsére nem csak januárban hallottam őket.
Az Ölveti Blues Band is fellépő volt, és idén is jönnek. Megjegyeztem, hogy odafigyelek, mit fényképezek. 😉
A fesztivál névadója, a Kuttya zenekar debreceni számüzetésem első évének felfedezettje, most friss lemezükkel érkeznek.
Nyíregyházáról érkezik a Karmapirin, akik múlt évi átalakulásuk után Oláh Ibolyával érkeznek. Ebben a felállásban egy koncertjükön voltam, kíváncsian várom a folytatást.
Nagyon nagy kedvencem a VAN. Náluk is énekes csere történt. Sajnálom Évi távozását, és érdeklődve várom Tóth Emese fellépését.
A Kisavas miskolci zenekar, és ez lesz az első találkozásunk.
Szóval lesz jó zene rendesen.
Kép pedig mi más is lehetne a múlt évről? 🙂


Mobil

Örömmel értesítelek, hogy egy rövid éjszaka eredményeként képeskönyvem elérhető mobil változatban is, ami jelentős adatforgalmat takarít meg remélhetőleg. Természetesen átkapcsolható hagyományos nézetre is.


Képek is

Mielőtt rátérek ennek a hétvégének a várható eseményeire, ideje megosztanom a múlt pénteki fergeteges este képeit.
Azt gondolom, ha olyan lesz az év koncertkínálata, amilyen az első volt, nem lehet majd okunk panaszra …és ahogy látom, erre jó esély van.
A koncertekről szombaton már beszámoltam, így már csak az album közzététele maradt.
A Terápia – mint tudjuk – kimaradt, a Csodatanker és a Kalapács koncertjéről azonban itt az album.
KLIKK


Vasár napos


Jó lenne

Jó lenne már egy ilyen koncert. – írtam nemrég egy Pila koncertfelvétel alá a közösségi oldalon.
Azóta a a videomegosztón sorjáznak a Pila felvételek, mert tényleg jó lenne egy ilyen koncert. 😉


Fantasztikus évkezdés

Tíz napot kellett várni az idei év első fantasztikus koncert estjére.
Tegnap a Romkertben a Terápia, a Csodatanker és a Kalapács Zenekar szolgáltatta a műsort.
A Terápia koncertjének végefelé sikerült odaérni, így annyit mondhatok róluk, hogy ígéretesek. A Csodatankert nem most láttam először, így eleve elvárásokkal érkeztem, aminek maximálisan megfeleltek.
A Kalapács Zenekar 11 körül kezdett, és a Romkert összes helységét megtöltő közönség számára felejthetetlen estét szereztek.
Remélhetően számos hasonló este részesei lehetünk idén is. A képek is jönnek majd. 😉


Fesztiválvasárnap

Akkora az összevisszaság az időjárásban, hogy nem fog feltűnni,ha a januári őszben az októberi nyárról mesélek.
Van még egy fotóalbumom a múlt évről. A Kállai Kettős Néptáncfesztivál zárónapjának képei nem osztottam még meg.
Az október eleji vasárnap fantasztikus napsütéssel indult, és ehhez méltó programmal folytatódott Nagykállóban. Egyébként a nyár és az ősz folyamán számos remek programon vehettünk részt Nagykállóban, jó lenne idén is majd, és persze jó lenne Nyíregyházán is hasonló.
A néptáncfesztivál főtéri programjain vettünk csak részt, ez amolyan kísérő rendezvény volt, fantasztikus hangulattal, műsorral, közönséggel, ellátással. A vasárnapi program már színpadtól független volt, a sátorna csak enni, inni tértek be az emberek. A főtér azonban így is megtetlt táncosokkal, és nézőkkel. Az egész napos előadás méltó zárása volt a fesztiválnak.
Az itt lévő képre klikkelve kezdettől végig követketed a nap eseményeit.
KLIKK


Hiányzik már

…a Múzeumfalu hangulata.


Mégiscsak ősz


Mókusvadászat

Van egy ismerősöm a közösségi portálon, aki fantasztikus mókusfotóival belémoltotta a vágyat, hogy nekem is kellenek ilyen képek. Persze ezt azóta sem sikerült elvárásaimnak megfelelően megvalósítanom, azért legalább elindultam az úton…
A karácsonyt és környékét szerencsére nem a mézes-mázos, hanem a szeretetteljes változatban sikerült megvalósítani. Ráadásul ehhez sikerült néhány nap szabadságot is megtakarítani évközben, és tényleg néhány olyan napot eltölteni, amire vágytam, és nagyon szükségen is volt rá. Remélem, az ezévi indulás ellenére is lesz néhány ilyen nap idén is.
De térjünk vissza a mókushoz.
Múlt év tavaszán már eltöltöttünk pár órát Füzérradványon, és már akkor elhatároztam, készítek majd itt havas képeket is, azonban most a december vége ellenére is inkább őszi hangulat fogadott. Nagyon nem bánkódtam ezen, hiszen ahogy majd a képre klikkelve eljutsz a fotóalbumhoz, láthatod, bármikor remek kirándulóhely a Károlyi-kastély parkja. És a hóban biztosan nem fényképezhettem volna mohabajszú mókust. 🙂
KLIKK


Ilyen még nem volt

…legalábbis idén még.


Ha volna két életem

Tegnap barkácsolgatás közben viszony)ag irányítottan, de mégis véletlenszerűen jöttek a zenék. Így jutottam el az ismert Piramis dalhoz. Ez nagyjából úgy hiányzott az akkori hangulatomhoz, mint ablakos tótnak a hanyattesés, de arra jó volt, hogy kicsit más irányba terelje a gondolataimat. Ráfért.
Aztán lehetett elmélkedni azon, mit is kezdenék két élettel, mikor olykor eggyel sem nagyon tudok mit.
Év elején írtam homályos tervekről, álmokról, vágyakról, és persze nekem is, ahogy mindenkinek, van egy bakancslistám, és mivel egyre kevesebb időm van hátra, elég valószínűtlen, hogy kipipálom majd őket. De az említett dalra visszatérve mégsem szeretnék két életet, főleg nem végtelent. Jobb lenne ezt az egyet jól végigcsinálni.


Folk Error Nagykállóban

Ez az év nem indul túl jól hétvégi program tekintetében, de múlt évben volt néhány, amire érdemes visszaemlékezni.
Nagykálló jónéhány meglepetést tartogatott ősszel, remélem, idén is folytatódik majd ez a hagyomány.
A Kállai Kettős Néptáncfesztivál önmagában is tömegeket vonzó látványos esemény, a kísérő rendezvényekkel együtt azonban párját ritkító hétvégi programmá lépett elő.
Ezen események jó részéről már beszámoltam, de hátra van még két fotóalbum.
A Folk Error zenekart mindig szívesen hallgatom nézem, mert színvonalas a koncertprogramjuk. Október elején is sikerült zsúfolásig megtölteniük a Nagykálló főterén felállított sátrat, parádés táncházzal téve emlékezetessé az estét.
Ezeket a képeket nézegetheted klikkelve az ittenire.
KLIKK


Állatparki kisszínes


Sóstó télen

Akár hiszed, akár nem, ezt a képet tegnap délelőtt készítettem Sóstón, a tó partján. Igaz, ködös képet terveztem, de a köd felszállt, mire kiérten, a szürkeség maradt csak.
Sóstó azonban megtalálja a módját, hogy ne csak szürke képek készüljenek. 😉


Ködös indulás

Sikeresen átcsúsztunk az új évbe, és a hagyományokat megőrizve néhány fotóalbum is csúszik majd velünk a múlt évből.
Ahogy látod, az új évi blog azért többé-kevésbé elkészült, és vannak – bár kicsit ködösek – tervek a folytatásra is.
Eredetileg új arculattal akartam indulni, de ez nem jött össze, azonban a képtáram kapott kis ráncfelvarrást. Remélem, működnek a módosítások.
Szóval lesz még mit tenni az idei indulással, a haladásról nem is beszélve. A tervekről még nem beszélek, mert néhánynál meg kell vizsgálnom a megvalósíthatóságot. Egyébként úgyis észreveszed majd.
Remélem, idén elvárásaimnak megfelelően tudom majd gondozni képeskönyvemet, és a ködös kép is tisztulni fog majd.
Boldog Új Évet!