Carpathia Project

Újra kezembe került egy cd, amiből egyszer régen már hallottam részleteket, és mivel olyan agymosó hangulatban vagyok, végighallgattam.
A lemezen Daczi Zsolt gitározott, Ángyán Tamás hegedűn és gitáron játszott, a basszust Zsoldos Tamás pengette, Hirleman Berci dobolt, a billentyűknél Kovács Gábor ült, fuvolán Makovics Dénes játszott. A műfajt talán a jazz-rock örömzene kategőriába sorolnám, és igen jó volt agymosásnak.
Remélem, a szomszédnak is tetszett. 🙂
Most persze illene elmondani, melyik dal tetszett leginkább, de nem tudom. A Caravan igazi lendületes, rockos közönségkedvence, a Carpathia a végig uralkodó hegedűfutamokkal, ritmusváltásokkal zenei ínyencség. A War mi más lenne, mint komor. Erős basszus háttér, vibráló hegedű, csapongó orgona. A Friends igazi meglepetés az Al Di Meolás kezdéssel. Könnyed vidámságot sugárzó dal, és a fuvola, hát az nagyon jó. Kis country-s hangzás – de mire leírom, már nem is az – a Dance. Hegedű-gitár párbaj, miközben a többiek remek hátteret teremtenek. Talán itt engedi el magát igazán Daczi Zsolt. És a befejezés! No erre nem számítottam. Aztán egy csendes mosoly, a Smile. Remek zene, sugárzik belőle a nyugalom. Egy nyári kerthelység hangulata. A Meridian eleje olyan nemszeretem gitárhang, de nem érzem úgy, hogy léptetni kellene. És megéri maradni, bár nem tudom elmesélni, mit is hallok. A Fusion közepén egy pillanatra azt hiszem, most váltanak bluesra, de nem. Marad a lendület, és a virtuóz hangszerkezelés. Aztán a végefelé mégis kicsi blues. 🙂 Végül a Something For You ismét akusztikus gitár. Elcsendesülve szépen lezárja az albumot.
Jó választás volt ez az 1998-99-es album.
Képem sajnos nincs a bejegyzéshez, viszont ide linkelek mindent, amit a videomegosztó talált a témában.

És persze ajánlom a lemezt mindenkinek. Kincs.